A TikTok mostantól nemcsak szórakoztatni, hanem elvben lelassítani is szeretne: naplóval, nyugtató hangokkal és jelvényekkel próbálja rávenni a felhasználóit, hogy kevesebbet görgessenek, többet aludjanak, és tudatosabban használják az alkalmazást.

Mostanában a TikTok nem csak az alkotókra figyel jobban, a felhasználókat is védené. Nyilván nem ok nélkül, egyre több szakmabeli és szakértői hang fogalmazza meg: a rövid videók korlátlan fogyasztása nagyon súlyos egészségügyi és mentális hatásokat okoz.
A TikTok saját közlése szerint teljesen átalakítja a korábbi képernyőidő-menüt: az új Time and Well-being felület veszi át a helyét, ahol egy helyre kerülnek a jóléti funkciók, a képernyőidő-beállítások és a vezetett gyakorlatok.
TikTok: A TikTok egy rövid videókra épülő közösségi platform, ahol a felhasználók görgetéssel, folyamatosan váltakozó tartalmakat nézhetnek. A videók sorrendjét egy ajánlórendszer határozza meg, amely a felhasználói viselkedés alapján próbálja minél hosszabb ideig fenntartani a figyelmet.
Jólléti funkció (well-being feature): Olyan digitális eszközök összessége, amelyeket egy platform azzal a céllal vezet be, hogy segítsen a felhasználóknak egészségesebb, tudatosabb használati szokásokat kialakítani. Ezek lehetnek képernyőidő-korlátok, pihenőt javasló értesítések, nyugtató hangok vagy önreflexiós gyakorlatok, amelyek a túlhasználat megelőzését és a mentális egyensúlyt támogatják.
Az oldalról elérhető:
A felületet nem rejtik el, azonnal megjelenik, amikor valaki eléri a beállított napi képernyőidő-határát, amikor működésbe lép az „alvási idősáv” (Sleep Hours), vagy amikor az alkalmazás a „Take a Break” videóival pihenőt javasol a felhasználónak.
Az új csomag kulcseleme a négy Well-being Mission, vagyis jólléti küldetés. Ezek rövid, gamifikált feladatok, amelyek teljesítésével a felhasználók jelvényeket szereznek.
Gamifikáció (gamification): Olyan módszer, amely játékokból ismert elemeket – például jelvényeket, pontgyűjtést, szinteket vagy jutalmakat – épít be nem játékos környezetekbe. Célja, hogy növelje a felhasználók motivációját és bevonódását, vagyis játékos élménnyé alakítsa azokat a tevékenységeket, amelyek önmagukban kevésbé lennének vonzóak.
A TikTok kifejezetten tinédzserekre hivatkozik, amikor azt írja:
a tiltások helyett pozitív megerősítéssel, kis, teljesíthető célokkal szeretné támogatni az egészségesebb használatot.
A négy új küldetés:
A TikTok szerint a belső tesztekben már látszik, hogy az új felületet többen nyitják meg, mint a régi képernyőidő-menüt, és a napló a legnépszerűbb eszköz.

A TikTok új beállítása azt ígéri, hogy nagyobb kontrollt ad a felhasználóknak a mesterséges intelligencia által generált tartalmak felett. A „Neked” hírfolyamban megjelenő videók mennyisége egy csúszkával szabályozható, így a felhasználó eldöntheti, milyen arányban szeretne MI-vel készített vagy MI által módosított tartalmakat látni.
Ez a funkció azért fontos, mert a szintetikus videók és hangok egyre nehezebben különböztethetők meg a valóditól, és a fiatalabb felhasználók számára sokszor nem egyértelmű, mi készült emberi munkával és mi algoritmikus úton.
A TikTok ezzel párhuzamosan láthatatlan vízjeleket és tartalomhitelesítési szabványokat (C2PA Content Credentials) alkalmaz az MI-eszközeivel készített videókra, és kiterjeszti az MI-jelöléseket azokra a tartalmakra is, amelyeknél a készítő jelzi, hogy mesterséges intelligencia segített a létrehozásukban.
Mesterséges intelligencia által generált tartalom (AI-generated content): Olyan videók, képek vagy hangok, amelyeket részben vagy teljes egészében mesterséges intelligencia hoz létre, például szöveges leírásból előállított videók vagy szintetikus hangok. A TikTok új beállítása az ilyen tartalmak mennyiségét engedi szabályozni a „Neked” hírfolyamban.
C2PA Content Credentials: Egy nemzetközi szabvány, amely digitális „eredetigazolást” fűz a képekhez, videókhoz vagy hangokhoz. A fájl metaadataiban rögzíti, ki készítette a tartalmat, milyen eszközökkel, történt-e rajta módosítás, és használtak-e mesterséges intelligenciát az előállítás során. Célja, hogy átláthatóbbá tegye a digitális tartalmak eredetét, és segítsen felismerni a manipulált vagy félrevezető felvételeket.
Az elmúlt években egyre több, kifejezetten a TikTokra fókuszáló kutatás jelent meg. Egy 2025-ös áttekintő tanulmány 26 vizsgálat adatait elemezte, több mint 11 ezer résztvevővel: a gyakori TikTok-használat szoros kapcsolatban állt a szorongás és a depresszió tüneteinek erősödésével, különösen a 24 év alattiaknál. A problémás használat aránya magasabb volt a fiatal nők között.
Egy másik, egyetemistákat vizsgáló kutatás azt találta, hogy a „problémás TikTok-használat” és az álmatlanság együtt járása erősen növeli a depresszió kockázatát. Vagyis nem önmagában az app léte a gond, hanem az, ha az éjszakai görgetés kiszorítja az alvást, és a platform használata kezd el uralkodóvá válni a mindennapok felett.
A tágabb kép sem megnyugtató:
A szabályozói oldalról is egyre erősebb a nyomás: a francia parlament például 2025-ös jelentésében a TikTokot az egyik „legkárosabb platformként” említi a kiskorúak lelki egészségére nézve, az algoritmus által felerősített toxikus és addiktív tartalmak, a mentális egészséggel kapcsolatos félretájékoztatás és az elégtelen moderáció miatt.
New York város vezetése is pereskedik (többek közt) a TikTok anyacégével, mert szerintük az algoritmusokkal láncon tartott fiatalok mentális egészségügyi válságot idéznek elő, ami közvetve a városnak is károkat jelent.
Ezek már nagyon is súlyos, kézzel fogható vádak, nem csak a szakemberek gondterhelt sóhajai, így nem csoda, hogy megindulni látszik valamiféle változás, mert ami van, az így nem maradhat.
Szülőként könnyű azt gondolni, hogy ha egy app jólléti menükkel, jelvényekkel, meditációs kártyákkal és alvásküldetésekkel bővül, akkor a probléma nagy része megoldódott. Valójában ezek az eszközök csak annyira hasznosak, amennyire tudatosan, közösen használjuk őket a gyerekkel.
Először is érdemes kimondani:
a TikTok továbbra is egy olyan üzleti modellre épül, amelynek alapja a figyelem minél hosszabb ideig való lekötése.
Erről részletes piaci körképet is mutattunk nemrég.
A jólléti funkciók a platform „puha falai”, de a központi algoritmus ugyanúgy jutalmazza a sokáig görgető, érzelmileg bevont felhasználót. A Sleep Hours küldetés jelvénye nem szünteti meg azt a tényt, hogy napközben ugyanaz az ajánlórendszer szórja a rövid, sokkoló vagy éppen túlstimuláló videókat, és nem igazán védi a fiatalkorú felhasználókat a nekik nem való tartalomtól.
Másodszor, a gamifikáció kettős élű fegyver. A jelvények és a virtuális fa gondolata vonzó, mert pozitív megerősítést ad az önszabályozásra. Ugyanakkor a gyerek fejében könnyen összemosódhat: a küldetés is a TikTok része, és az egész élmény továbbra is az apphoz köti őt. Nem az történik, hogy „messzebb kerül” a platformtól, inkább csak az, hogy egy kicsit szabályozottabban marad benne, de továbbra is azok a keretek határozzák meg a napi rutinját, amelyek eddig, csak most más célokkal.
Harmadszor, a mesterséges intelligencia által generált tartalom mennyiségét szabályozó csúszka ugyan fontos új lehetőség, de önmagában nem oldja meg az MI-videókkal kapcsolatos problémákat. Egy 12–13 éves gyerektől nem várható el, hogy átlássa, mit jelent az, ha valamit egy algoritmus generált. A vizuálisan meggyőző videók, deepfake-ek, „szakértőnek tűnő” mentálhigiénés tanácsok esetében továbbra is kritikus gondolkodásra, beszélgetésre és szülői jelenlétre van szükség.
Végül, a kutatások alapján nem azok a gyerekek vannak a legnagyobb veszélyben, akik néha túl sok percet töltenek a TikTokon, hanem azok, akiknél a használat kifejezetten addiktívvá válik, és elkezdi felülírni az alvást, a tanulást, a barátságokat. A jóléti eszközök csak akkor lesznek valódi segítség, ha szülőként felismerjük ezeket a jeleket, és a TikTokot nem önmagában, hanem a gyerek teljes napirendjében, érzelmi állapotában elhelyezve nézzük.