Rálép a fékre a TikTok, hogy az egészségkárosító és függőséget okozó hatásokat tompítsa

2025.11.21. 16:45 Képernyőidő

A TikTok mostantól nemcsak szórakoztatni, hanem elvben lelassítani is szeretne: naplóval, nyugtató hangokkal és jelvényekkel próbálja rávenni a felhasználóit, hogy kevesebbet görgessenek, többet aludjanak, és tudatosabban használják az alkalmazást.

Nincs most elég időd?

  • A TikTok világszerte bevezeti az új Time and Well-being felületet és a Well-being Missionöket.
  • A felhasználók naplóval, nyugtató hangokkal, légzőgyakorlatokkal és jelvényekért teljesíthető „alvás” és képernyőidő-küldetésekkel irányíthatják a saját használati szokásaikat.
  • A platform új csúszkát ad a kezünkbe, amellyel beállíthatjuk, mennyi mesterséges intelligencia által generált tartalom kerüljön a „Neked” hírfolyamba.
  • Szülőként a jóléti eszközök akkor érnek valamit, ha nem egyedül hagyjuk a gyereket velük, hanem közösen állítjuk be, rendszeresen ránézünk, és a TikTok-használat tágabb kontextusáról is beszélgetünk.
Mostanában a TikTok nem csak az alkotókra figyel jobban, a felhasználókat is védené. Nyilván nem ok nélkül, egyre több szakmabeli és szakértői hang fogalmazza meg: a rövid videók korlátlan fogyasztása nagyon súlyos egészségügyi és mentális hatásokat okoz.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon és Instagramon!
A TikTok saját közlése szerint teljesen átalakítja a korábbi képernyőidő-menüt: az új Time and Well-being felület veszi át a helyét, ahol egy helyre kerülnek a jóléti funkciók, a képernyőidő-beállítások és a vezetett gyakorlatok.

🧠 Miről is van szó pontosan?
TikTok: A TikTok egy rövid videókra épülő közösségi platform, ahol a felhasználók görgetéssel, folyamatosan váltakozó tartalmakat nézhetnek. A videók sorrendjét egy ajánlórendszer határozza meg, amely a felhasználói viselkedés alapján próbálja minél hosszabb ideig fenntartani a figyelmet.
Jóléti funkció (well-being feature): Olyan digitális eszközök összessége, amelyeket egy platform azzal a céllal vezet be, hogy segítsen a felhasználóknak egészségesebb, tudatosabb használati szokásokat kialakítani. Ezek lehetnek képernyőidő-korlátok, pihenőt javasló értesítések, nyugtató hangok vagy önreflexiós gyakorlatok, amelyek a túlhasználat megelőzését és a mentális egyensúlyt támogatják.

Az oldalról elérhető:

  • egy pozitív megerősítést szolgáló napló több mint 120 kártyával, amelyeken napi szándékot, hangulatot lehet megfogalmazni,
  • egy nyugtató hanggenerátor eső-, hullám- és fehérzaj-opciókkal,
  • valamint vezetett légzőgyakorlatok, amelyek a lelassulást és a tudatos jelenlétet támogatják. 
A felületet nem rejtik el, azonnal megjelenik, amikor valaki eléri a beállított napi képernyőidő-határát, amikor működésbe lép az „alvási idősáv” (Sleep Hours), vagy amikor az alkalmazás a „Take a Break” videóival pihenőt javasol a felhasználónak.

Jutalom a kevesebb görgetésért

Az új csomag kulcseleme a négy Well-being Mission, vagyis jólléti küldetés. Ezek rövid, gamifikált feladatok, amelyek teljesítésével a felhasználók jelvényeket szereznek.

🧠 Miről is van szó pontosan?
Gamifikáció (gamification): Olyan módszer, amely játékokból ismert elemeket – például jelvényeket, pontgyűjtést, szinteket vagy jutalmakat – épít be nem játékos környezetekbe. Célja, hogy növelje a felhasználók motivációját és bevonódását, vagyis játékos élménnyé alakítsa azokat a tevékenységeket, amelyek önmagukban kevésbé lennének vonzóak.

A TikTok kifejezetten tinédzserekre hivatkozik, amikor azt írja:

a tiltások helyett pozitív megerősítéssel, kis, teljesíthető célokkal szeretné támogatni az egészségesebb használatot. 

A négy új küldetés:

  • Sleep Hours Mission: nyolchetes program, amelyben a felhasználó jelvényt kap, ha az éjszakai, előre meghatározott idősávban nem lép be a TikTokra, vagy ha ilyenkor a meditációs eszközt használja. A küldetés része egy virtuális „jólléti fa”, amely minden sikeresen teljesített hét után „nő”.
  • Napi képernyőidő-jelvény: a felhasználó beállít egy napi limitet, és ha ezen belül marad, jelvényt kap.
  • Heti képernyőidő-ellenőrzés: a küldetés arra ösztönöz, hogy a felhasználó legalább hetente egyszer ránézzen saját TikTok-statisztikáira, és átgondolja, mennyi időt tölt az alkalmazásban.
  • Well-being Ambassador Mission: jelvény jár azoknak, akik másokat is meghívnak a küldetések teljesítésére, vagyis „nagykövetként” terjesztik a funkciókat.
A TikTok szerint a belső tesztekben már látszik, hogy az új felületet többen nyitják meg, mint a régi képernyőidő-menüt, és a napló a legnépszerűbb eszköz. 

Mesterséges intelligencia a hírfolyamban: új csúszka az I-tartalmakhoz

A TikTok új beállítása azt ígéri, hogy nagyobb kontrollt ad a felhasználóknak a mesterséges intelligencia által generált tartalmak felett. A „Neked” hírfolyamban megjelenő videók mennyisége egy csúszkával szabályozható, így a felhasználó eldöntheti, milyen arányban szeretne MI-vel készített vagy MI által módosított tartalmakat látni.

Ez a funkció azért fontos, mert a szintetikus videók és hangok egyre nehezebben különböztethetők meg a valóditól, és a fiatalabb felhasználók számára sokszor nem egyértelmű, mi készült emberi munkával és mi algoritmikus úton. 

A TikTok ezzel párhuzamosan láthatatlan vízjeleket és tartalomhitelesítési szabványokat (C2PA Content Credentials) alkalmaz az MI-eszközeivel készített videókra, és kiterjeszti az MI-jelöléseket azokra a tartalmakra is, amelyeknél a készítő jelzi, hogy mesterséges intelligencia segített a létrehozásukban. 

🧠 Miről is van szó pontosan?
Mesterséges intelligencia által generált tartalom (AI-generated content): Olyan videók, képek vagy hangok, amelyeket részben vagy teljes egészében mesterséges intelligencia hoz létre, például szöveges leírásból előállított videók vagy szintetikus hangok. A TikTok új beállítása az ilyen tartalmak mennyiségét engedi szabályozni a „Neked” hírfolyamban. 
C2PA Content Credentials: Egy nemzetközi szabvány, amely digitális „eredetigazolást” fűz a képekhez, videókhoz vagy hangokhoz. A fájl metaadataiban rögzíti, ki készítette a tartalmat, milyen eszközökkel, történt-e rajta módosítás, és használtak-e mesterséges intelligenciát az előállítás során. Célja, hogy átláthatóbbá tegye a digitális tartalmak eredetét, és segítsen felismerni a manipulált vagy félrevezető felvételeket.

Ami ellen küzd a TikTok: a tudományos tények

Az elmúlt években egyre több, kifejezetten a TikTokra fókuszáló kutatás jelent meg. Egy 2025-ös áttekintő tanulmány 26 vizsgálat adatait elemezte, több mint 11 ezer résztvevővel: a gyakori TikTok-használat szoros kapcsolatban állt a szorongás és a depresszió tüneteinek erősödésével, különösen a 24 év alattiaknál. A problémás használat aránya magasabb volt a fiatal nők között. 

Egy másik, egyetemistákat vizsgáló kutatás azt találta, hogy a „problémás TikTok-használat” és az álmatlanság együtt járása erősen növeli a depresszió kockázatát. Vagyis nem önmagában az app léte a gond, hanem az, ha az éjszakai görgetés kiszorítja az alvást, és a platform használata kezd el uralkodóvá válni a mindennapok felett. 

A tágabb kép sem megnyugtató:

  • A serdülők átlagosan közel napi öt órát töltenek közösségi médiával, és a legnagyobb igénybevételű csoportban sokkal gyakoribb a rossz mentális egészségről szóló beszámoló.
  • Nem a puszta „képernyőidő” az egyetlen tényező, hanem a használat mintázata: mennyire kényszeres, mennyire zavarja az alvást, a tanulást, a személyes kapcsolatokat, a hétköznapi életvitelt.
A szabályozói oldalról is egyre erősebb a nyomás: a francia parlament például 2025-ös jelentésében a TikTokot az egyik „legkárosabb platformként” említi a kiskorúak lelki egészségére nézve, az algoritmus által felerősített toxikus és addiktív tartalmak, a mentális egészséggel kapcsolatos félretájékoztatás és az elégtelen moderáció miatt. 

New York város vezetése is pereskedik (többek közt) a TikTok anyacégével, mert szerintük az algoritmusokkal láncon tartott fiatalok mentális egészségügyi válságot idéznek elő, ami közvetve a városnak is károkat jelent.

Ezek már nagyon is súlyos, kézzel fogható vádak, nem csak a szakemberek gondterhelt sóhajai, így nem csoda, hogy megindulni látszik valamiféle változás, mert ami van, az így nem maradhat.

Miért fontos ez szülőként?

Szülőként könnyű azt gondolni, hogy ha egy app jólléti menükkel, jelvényekkel, meditációs kártyákkal és alvásküldetésekkel bővül, akkor a probléma nagy része megoldódott. Valójában ezek az eszközök csak annyira hasznosak, amennyire tudatosan, közösen használjuk őket a gyerekkel.

Először is érdemes kimondani:

a TikTok továbbra is egy olyan üzleti modellre épül, amelynek alapja a figyelem minél hosszabb ideig való lekötése.

Erről részletes piaci körképet is mutattunk nemrég. 

A jóléti funkciók a platform „puha falai”, de a központi algoritmus ugyanúgy jutalmazza a sokáig görgető, érzelmileg bevont felhasználót. A Sleep Hours küldetés jelvénye nem szünteti meg azt a tényt, hogy napközben ugyanaz az ajánlórendszer szórja a rövid, sokkoló vagy éppen túlstimuláló videókat, és nem igazán védi a fiatalkorú felhasználókat a nekik nem való tartalomtól.

Másodszor, a gamifikáció kettős élű fegyver. A jelvények és a virtuális fa gondolata vonzó, mert pozitív megerősítést ad az önszabályozásra. Ugyanakkor a gyerek fejében könnyen összemosódhat: a küldetés is a TikTok része, és az egész élmény továbbra is az apphoz köti őt. Nem az történik, hogy „messzebb kerül” a platformtól, inkább csak az, hogy egy kicsit szabályozottabban marad benne, de továbbra is azok a keretek határozzák meg a napi rutinját, amelyek eddig, csak most más célokkal.

Harmadszor, a mesterséges intelligencia által generált tartalom mennyiségét szabályozó csúszka ugyan fontos új lehetőség, de önmagában nem oldja meg az MI-videókkal kapcsolatos problémákat. Egy 12–13 éves gyerektől nem várható el, hogy átlássa, mit jelent az, ha valamit egy algoritmus generált. A vizuálisan meggyőző videók, deepfake-ek, „szakértőnek tűnő” mentálhigiénés tanácsok esetében továbbra is kritikus gondolkodásra, beszélgetésre és szülői jelenlétre van szükség. 

Végül, a kutatások alapján nem azok a gyerekek vannak a legnagyobb veszélyben, akik néha túl sok percet töltenek a TikTokon, hanem azok, akiknél a használat kifejezetten addiktívvá válik, és elkezdi felülírni az alvást, a tanulást, a barátságokat. A jóléti eszközök csak akkor lesznek valódi segítség, ha szülőként felismerjük ezeket a jeleket, és a TikTokot nem önmagában, hanem a gyerek teljes napirendjében, érzelmi állapotában elhelyezve nézzük. 

Mit tehetünk szülőként?

  1. Nézzük át együtt az új felületet
    Ne engedjük, hogy a Time and Well-being csak egy új ikon legyen a beállítások között. Üljünk le a gyerekkel, nyissuk meg közösen, és beszéljük végig: mit jelent a Sleep Hours, mennyi legyen a napi limit, milyen eszközöket próbálna ki szívesen (napló, nyugtató hangok, légzőgyakorlatok). Így a funkció nem „felülről” kényszerített szabály lesz, hanem közös döntés.
  2. Kapcsoljuk össze a TikTok-beállításokat a valós napirenddel
    Az éjszakai görgetés veszélye akkor csökken, ha a Sleep Hours nem csak egy appban beállított idősáv, hanem része egy átgondolt esti rutinnak: telefon a nappaliban tölt, kötelező offline-idő, közös olvasás, rövid beszélgetés a nap végén. A TikTok-csúszka önmagában nem fogja bevinni a gyereket az ágyba időben, de lehet része egy következetes rendszernek.
  3. Használjuk a Family Pairing és a Time Away lehetőségeit is
    A TikTok már eddig is kínált szülői felügyeleti funkciókat, például a Family Pairinget és a Time Away opciót, amelyben a szülő átmenetileg szüneteltetheti a gyerek hozzáférését. Az új jólléti menü csak akkor működik igazán, ha ezekkel együtt használjuk, és nem vállaljuk át a teljes felelősséget a gyerekre.
  4. Beszélgessünk az MI-tartalmakról, ne csak lehúzzuk a csúszkát
    A mesterséges intelligenciával generált videók mennyiségének csökkentése jó lépés, de érdemes beszélgetni arról is, honnan tudjuk, hogy egy tartalom valódi, kik készítik a videókat, hogyan lehet ellenőrizni forrásokat. Ha a gyerek maga is alkot TikTok-videókat, az AI-eszközök használatáról, a jelölések fontosságáról is lehet közös szabályokat alkotni. A kritikus gondolkodás pedig korunk legfontosabb kérdése, amelyről otthon muszáj beszélni. Rendszeresen.
  5. Figyeljük a jelzéseket: nem (csak) a percek számítanak
    Ha a gyerek ingerlékeny, rosszul alszik, romlanak az iskolai eredményei, visszahúzódik a barátaitól, gyakran „csak még egy videót” kér, akkor nem a pontos percjelentés lesz a legfontosabb adat, hanem az, hogy a TikTok mennyire uralja az életét. Ilyenkor a jóléti funkciók lehetnek eszközök, de szükség lehet szigorúbb korlátokra vagy szakember bevonására is.