Sokat játszik a gyerek, vagy órákat ül a gép előtt? Tudod, mi történik a testével közben?

2025.11.22. 07:32 Képernyőidő

A MozgásKlinika és a Képernyőidő magazin közösen nyújtanak most segítséget, hogy a képernyőidő testünkre gyakorolt hatásairól kaphass széles körű tudást, segítséget, hasznos tippeket.

Sokat játszik a gyerek, vagy órákat ül a gép előtt? Tudod, mi történik a testével közben?

Nincs most elég időd?

  • 2025-ben a gyerekek napi átlagosan 6 órát töltenek képernyő előtt, ráadásul ez egyre fiatalabb korban kezdődik.
  • A tartós, helytelen ülőhelyzet, a kifáradt szem és a megfeszült izmokkal szorongatott telefon vagy kontroller együtt terheli a testet, sokszor észrevétlenül.
  • A fáradtság, a nyak- vagy hátfájás, a szemégés nem „lustaság”, hanem figyelmeztető jel.
  • Szülőként a legfontosabb, hogy a mozgást, a szüneteket és az ergonómiát a napi rutin természetes részévé tegyük.
  • Szakértői segítség jön, a MozgásKlinika segítségével egy különleges tippgyűjtemény, majd digitális kiadvány segíti a szülőket, hogy a lehető legtöbb veszélyt hatékonyan megelőzhessék és értsék, mi történik a szervezettel, mire kell figyelni. Ez a cikk az ő támogatásukkal készült.

A gyerekek egyre több időt töltenek ülve – iskolában, tanulás közben, majd a képernyő előtt. Sokszor észre sem vesszük, hogy a testük eközben folyamatos terhelés alatt áll. A tartós ülés, a koncentrált képernyőnézés, a kontroller vagy egér szorítása mind apró, de összeadódó fizikai hatások.

Ezek nem azonnal, hanem hónapok, évek alatt válnak érezhetővé:

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon és Instagramon!
  • izomfeszültség,
  • hát- és nyakfájdalom,
  • szemfáradtság vagy akár gyulladás formájában.

Ez a cikk azt mutatja be, mi történik a gyerek testében, amikor huzamosan ül a gép előtt, és mit tehetünk szülőként azért, hogy a játék és a tanulás ne váljon túlzott egészségügyi kockázattá.

A test, amely nem mozdul

A helytelen testtartás és a tartós, nem megfelelő pozícióban történő számítógép-használat jelentős kockázatokat hordoz a fiatalok mozgásszervi egészségére nézve. Tudományos kutatások szerint a tartós ülés és a nem ergonomikus munkakörnyezet hatására már gyermek- és serdülőkorban is fokozódhat a gerinc, a nyak, a váll, a hát és a kar egyes területein jelentkező fájdalom, valamint nőhet a tartáshibák és izomfeszülések kialakulásának esélye.

Az ülő testhelyzet a gerinc természetes görbületeit terheli: a derekat, a nyakat és a vállövet. A mozdulatlanság rontja az izmok keringését, a vállöv és a csípő környéki izmok tartósan feszesek maradnak, emiatt gyakori a derék- és nyakfájdalom. A helyzetet rontja, ha a gyerek előrehajolva, behúzott vállal ül, vagy túl alacsonyan van a képernyő.

Egy átfogó vizsgálat szerint a számítógépező gyermekek több mint fele számolt be valamiféle mozgásszervi kellemetlenségről vagy fájdalomról az elmúlt évben. Ezek a panaszok szorosan összefüggtek a napi számítógépezéssel töltött idővel, illetve azzal, hogy a gyerekek többsége nem kifejezetten számítógéphez tervezett, ergonomikus bútoron ült.​

  • A panaszos gyerekeknél leggyakrabban a hát alsó szakaszán (thoracolumbalis gerinc), a nyakban, a vállban és az alkarban jelentkezett a fájdalom.​
  • Az elhúzódó, hibás testtartás összefügg a gerincferdülés (trunk aszimmetria), a nyaki és deréktáji fájdalom, valamint az izommerevség kialakulásával, és már heti 7-10 órányi géphasználat is jelentősen növeli a panaszok előfordulását.​

A rossz tartás hosszú távú következményei

Az ilyen típusú terhelés hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyermekek és kamaszok hibás testtartása, gerincproblémái és izomfeszültségeik felnőttkorra is fennmaradjanak, fokozva a tartós krónikus mozgásszervi betegségek kockázatát.​

Felmérések szerint a rossz testtartás rövid idő alatt is testi és lelki közérzetromlást, energiaszint-csökkenést, valamint életminőség romlást okoz – különösen, ha tartóssá válik a mindennapokban.​

Gyakori veszélyes testtartások:

  • Előre helyezett fej, “technológiai nyak” (tech-neck): gyakori ok okostelefon vagy laptop használat közben.
  • Görnyedt hát, előreeső vállak.
  • Hosszabb ideig egy helyben, mozdulatlanul ülés.
  • Lábak helytelen elhelyezése (pl. felhúzott láb, láblógatás).​

A tudományos bizonyítékok alapján elengedhetetlen a megfelelő ergonómiai körülmények kialakítása (direkt ilyen céllal készült ülőalkalmatosság, normális magasságba helyezett képernyő), a testtartás rendszeres ellenőrzése, valamint a gyakori mozgás és testhelyzetváltoztatás hangsúlyozása minden olyan gyermek esetében, aki jelentős időt tölt digitális eszközök előttőtt.

Mit tegyünk hátunk és nyakunk megóvása érdekében?

A MozgásKlinika külön oldalt indított a gamer gyerekek szüleinek, de azoknak is szól, akik sokat dolgoznak, ülnek a gép előtt. Ezen az oldalon számtalan tippet, prevenciós módszert, tornagyakorlatot találsz, amely segíthet a baj megelőzésében, és természetesen segítséget, ha már szükség van szakértői diagnózisra, kezelésre.

A mikrosérülések kockázata

A tudományos kutatások alapján a videójáték-kontroller vagy az egér-billentyűzet hosszas, megszakítás nélküli használata a kéz, a csukló és az alkar izmaira rejtett, de jelentős terhelést ró. Az izmok folyamatos feszültségben vannak, hiszen a játékosoknak állandóan szorítaniuk kell az eszközöket, miközben a finommozgások is tartós izommunkát igényelnek.

Ez az állandó tónus, illetve a statikus pozíciók fenntartása különösen a váll és a nyak izmaiban is megjelenik, amelyek így folyamatosan feszülten működnek. Ez a feszültség idővel izommerevséget, valamint fejfájást okozhat, amelyet a gyakoribb és tartós használat súlyosbíthat.

A radialis styloid tenosynovitis, közismertebb nevén gamer-hüvelykujj, olyan íngyulladás, amely a hüvelykujj mozgatásáért felelős két ín érintettsége miatt alakul ki. A gyulladt inak miatt a hüvelykujj mozgása fájdalmassá és beszűkülté válik, így a kontroller kezelése nehezebb, a reakcióidő és a teljesítmény pedig romlik.

Egy másik gyakori panasz a gamer-csukló, amelyet a hosszan tartó, ismétlődő gombnyomások váltanak ki. Tünetei a csukló környéki bizsergés, zsibbadás vagy kattogás, illetve a játék közben jelentkező kellemetlen, tompa fájdalom.

Továbbá, a váll és nyaki izmok feszült tónusban tartása nemcsak kényelmetlenséget okoz, hanem hozzájárulhat a „tech nyak” szindróma kialakulásához, amely a fej előredőléséből adódó nyaki fájdalmakat, merevséget és fejfájást foglalja magában. Ez a helytelen testtartás a hosszú játékidő alatt kialakuló testrészek túlterhelésének egyik fő oka.

A kutatások alapján a túlzott és folyamatos játék során a mikrosérülések (kis szöveti sérülések) és az úgynevezett túlhasználati szindrómák kockázata jelentősen megnő, különösen, ha a játékos nem tart rendszeres szüneteket vagy nem alkalmaz megfelelő ergonómiai eszközöket.

Mit tehetünk az izmok védelméért?

Fontos, hogy rendszeresen tartsunk szünetet a játékban, vagy a munkában: minden 15-20 perc játék után 1-2 perces pihenőt iktassunk be, ekkor végezzünk nyújtó, lazító gyakorlatokat.

Ha fájdalom vagy tartós merevség jelentkezik, szakemberhez fordulás (fizioterapeuta, ortopéd szakorvos, ergonómus), a MozgásKlinika oldalán megtalálod a részleteket és a szakértői tanácsokat.

Amikor a szem nem pihen

A mai gyermekek és fiatalok egyre több időt töltenek különféle képernyők előtt – legyen szó számítógépről, tabletről vagy okostelefonról –, ez pedig jelentős hatással lehet a szemük egészségére. Az elmúlt évek tudományos kutatásai egyértelmű összefüggést mutattak ki a túlzott képernyőidő és a rövidlátás (szakszóval: myopia), valamint az úgynevezett digitális szemfáradtság, illetve száraz szem tünetek gyakoribb előfordulása között.

A kutatások szerint minden, minden egyes képernyő előtt töltött óra mintegy 20 százalékkal növeli annak az esélyét, hogy a gyermek rövidlátóvá válik, vagyis már távolra sem lát élesen. Különösen a napi négy óránál hosszabb képernyőhasználatnál válik ez veszélyessé: ilyen magas szintű képernyőidő mellett akár az is előfordulhat, hogy a rövidlátás kialakulásának kockázata a duplájára emelkedik.​

A digitális szemfáradtság (angolul digital eye strain) is egyre gyakoribb: ez egy olyan tünetegyüttes, amely a hosszan tartó, közeli fókuszálást igénylő képernyőhasználat miatt alakul ki. A gyerekek 60 százaléka vagy még több tapasztalhatja a következő tüneteket: homályos látás, szemszárazság, égő vagy szúró érzés, fejfájás, fokozott fényérzékenység.

Ezek a tünetek akár már napi 2-4 óra képernyőidő után is jelentkezhetnek, de a napi 4 vagy több óra jelentősen növeli a panaszok gyakoriságát.​

Fontos kiemelni, hogy a képernyőhasználat során a gyerekek – és a felnőttek is – sokkal kevesebbet pislognak. Ez azért probléma, mert a szemfelszínt védő könnyréteg kevésbé újul meg, emiatt a szem hamarabb kiszárad és érzékenyebbé válhat. A tartós szemszárazság hosszú távon irritációhoz, gyulladáshoz is vezethet, és megnehezítheti az olvasást vagy a koncentrációt.​

Mit tegyünk a szemünk megóvása érdekében?

A szakértők azt javasolják, hogy

  • a gyerekek képernyő előtt töltött idejét lehetőség szerint napi 1-2 órára korlátozzuk,
  • rendszeresen tartsunk szüneteket – 20 percenként nézzünk el 20 másodpercre távolra (például az ablakon keresztül, vagy a szoba másik végébe),
  • a gyerekek minél több időt töltsenek a szabadban mozgással, mivel a kinti fény és távoli fókusz kompenzálhatja a digitális eszközök által okozott terhelést és lassíthatja a rövidlátás kialakulását,
  • gondoskodjunk megfelelő, természetes vagy indirekt megvilágításról, hogy elkerüljük a képernyő csillogását és a szem felesleges megterhelését.

Sorozatunk folytatódik a témában és a MozgásKlinika digitális kiadványáról is beszámolunk hamarosan, amikor megjelenik.