Magyar képviselő kerülhet kulcsszerepbe az EU nagy közösségimédia-szigorításában

Állítsd be a Képernyőidőt megbízható forrásnak!
Beállítom

Az Európai Néppárt Dávid Dórát, a Tisza Párt európai parlamenti képviselőjét jelölte az EU új online gyermekvédelmi jogszabályának, az EU KIDS Actnek egyik felelősévé.

Magyar képviselő kerülhet kulcsszerepbe az EU nagy közösségimédia-szigorításában

Az Európai Néppárt Dávid Dórát, a Tisza Párt európai parlamenti képviselőjét jelölte az uniós online gyermekvédelmi jogszabály egyik jelentéstevőjének. A politikus egy szocialista képviselővel közösen dolgozhat majd az Európai Parlament álláspontjának kialakításán, és részt vehet a tagállamokkal folytatott jogalkotási tárgyalásokon is. A jelölést az EP frakcióvezetőiből álló Elnökök Értekezlete várhatóan a jövő héten hagyja jóvá.

🧠 Miről is van szó pontosan?

Jelentéstevő: Az Európai Parlamentben az a képviselő, aki egy jogszabálytervezet parlamenti feldolgozását irányítja, egyeztet a politikai csoportokkal, és képviseli a Parlament álláspontját a jogalkotási tárgyalásokon. Egyedül nem dönthet a szabályokról: azok elfogadásához a Parlament és a tagállamokat képviselő Tanács megállapodása szükséges.

A készülő jogszabály az EU KIDS Act, amelynek tervezetét az Európai Bizottság 2026. szeptember 17-én mutatta be. Egységes korhatárokat vezetne be a közösségi platformokon, a videójátékok online piacán és a mesterséges intelligencia alkalmazások terén, miközben a szolgáltatókat is kötelezné arra, hogy biztonságosabb digitális környezetet teremtsenek a gyerekek számára.

Papilonia Lepkevilág Papilonia Lepkevilág Hirdetés

A közös európai szabályozás azért is fontos, mert több tagállam már saját korhatárok bevezetését tervezi. Az Európai Bizottság októberben éppen ezért megakasztotta az osztrák korlátozás elfogadását, hogy időt adjon az egységes uniós rendelkezések kidolgozásának.

Hazánkban is kellene már beszélni erről

Bár az EU társadalmi párbeszédet folytat, nálunk sokan még semmit nem hallottak erről a tervezetről. Dávid Dóra a bejelentés kapcsán maga is hangsúlyozta, hogy a korhatár önmagában nem csodaszer. A szabályok betartatása mellett oktatásra és tudatosításra is szükség van, ezekben pedig a tagállamoknak kiemelt szerepük lesz.

Ez különösen fontos megállapítás, hiszen a jogszabály legfeljebb a biztonságosabb környezet feltételeit teremtheti meg, a gyerekeknek és főleg a szülőknek azt is meg kell tanulniuk, hogyan használják ezt a környezetet. 

Magyarországon bőven lenne miről beszélni. Az NMHH 2025-ös médiapiaci jelentése szerint a 7–16 éves gyerekek szüleinek többsége az iskolától várna több tájékoztatást a biztonságos internethasználatról, miközben a megkérdezett szülők mindössze 47 százaléka alkalmazza az aktív digitális nevelést, vagyis beszéli meg rendszeresen a gyerekkel az online élményeket, tartalmakat. A kutatás szerint a technikai korlátozások terjednek, a közös tartalomfogyasztás viszont egyre ritkább.

LogIn támogatás LogIn támogatás Hirdetés

Éppen ezért a hazai közbeszédben a tiltások és korhatárok mellett végre konkrét oktatási kérdésekkel is foglalkoznunk kellene.

  • Milyen életkorban tanítjuk meg a gyerekeknek, hogyan működnek a közösségi oldalak ajánlórendszerei? És miért gondoljuk, hogy ezt csak nekik kell megtanulni?
  • Miként ismerhetik fel a manipulációt, az online zaklatást vagy a mesterséges intelligenciával készült megtévesztő tartalmakat?
  • Hogyan készítjük fel a pedagógusokat, és milyen segítséget kapnak azok a szülők, akik maguk sem igazodnak el magabiztosan a digitális világban?
Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon, Instagramon és Viberen is!

Az oktatás jelentőségét egyébként az Európai Bizottság is elismeri. A KIDS Act mellé készített szakpolitikai dokumentum külön foglalkozik a digitális, média- és MI-műveltség fejlesztésével, valamint az iskolák és a pedagógusok támogatásával. A cél az, hogy a fiatalok képesek legyenek felismerni a kockázatokat, értelmezni az online tartalmakat és felelősen használni a digitális szolgáltatásokat. És ettől még nagyon messze vagyunk, miközben egy olyan törvénytervezet készül a fejünk felett, amelynek mind a betarthatósága, adatvédelmi működése és a hasznossága is komoly aggályokat vet fel, és az érintettek nem feltétlenül értik vagy nem is tudnak róla.