A ChatGPT Wallet komoly biztonsági védelmet kapott, de a vásárló MI-ügynökök megbízhatóságáról szóló kutatások és az adatkezelési feltételek alapján érdemes nagyon alaposan átgondolni, mibe ugrunk bele.

Nincs most elég időd?
A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
Képzeld el, hogy születésnapi ajándékot keresel egy családtagnak. Tudod, nagyjából mennyit költenél, milyen játékok érdeklik, és azt is, hogy három nap múlva már ott kellene lennie az ajándéknak. Megkérdezed a ChatGPT-t, mit javasol. Összegyűjti a lehetőségeket, összehasonlítja az árakat, megnézi a szállítási feltételeket, és végül ajánl egy megfelelő terméket.
Eddig ezen a ponton többnyire tiéd volt a következő lépés. Átléptél a webáruházba, kosárba tetted a terméket, és elintézted a fizetést. Az OpenAI november 13-án bemutatott ChatGPT Wallet szolgáltatása már ezt az utolsó lépést is képes átvenni: a dots nevű személyes MI-ügynök a jóváhagyásod után a fizetést is lebonyolíthatja.
MI-ügynök: Olyan mesterségesintelligencia-rendszer, amely egy megadott cél érdekében több egymást követő műveletet is végrehajthat. Például weboldalakat kereshet fel, információkat hasonlíthat össze, űrlapokat tölthet ki és megfelelő felhatalmazással vásárlást is kezdeményezhet.
Dots (dot): Az OpenAI személyes MI-ügynököket kínáló szolgáltatása, amely a felhasználó helyett feladatokat végezhet, például információkat gyűjthet, alkalmazásokat használhat vagy vásárlást készíthet elő. A ChatGPT-ben állítható be, de egyelőre csak meghatározott előfizetők számára érhető el, Magyarországon a személyes Pro-előfizetés nem biztosít hozzáférést, egyes szervezeti csomagok viszont igen.
A használat első lépéseként egy biztonságos űrlapon regisztrálni kell a bankkártyát. Ezután az MI-ügynök előkészítheti a vásárlást, de a fizetés előtt megjelenik az ellenőrző felület:
Ha mindent rendben találunk, Face ID-val vagy ujjlenyomattal jóváhagyhatjuk a tranzakciót. A kártyaadatokat nem kell minden alkalommal újra beírnunk.
Face ID: Az Apple arcfelismerésen alapuló biometrikus azonosítási technológiája, amellyel jelszó beírása nélkül feloldhatjuk a készülékünket, bejelentkezhetünk alkalmazásokba vagy jóváhagyhatunk fizetéseket. A rendszer az arcunk egyedi jellemzőit elemzi, és ezeket a készüléken biztonságosan tárolt adatokkal hasonlítja össze. A biometrikus azonosítóadatok nem kerülnek át az alkalmazásokhoz.
A szolgáltatás azonban egyelőre csak az Egyesült Államokban működik, fokozatos bevezetéssel. A használathoz legalább 18 évesnek kell lenni, ChatGPT Pro-előfizetésre, amerikai lakcímre, valamint támogatott, amerikai kibocsátású hitelkártyára van szükség. Az induláskor sem a betéti kártyák, sem a felhasználó által külön létrehozott virtuális bankkártyák nem támogatottak. A Wallet a dots szolgáltatásban használható, a hagyományos ChatGPT-beszélgetésekben jelenleg nem, de nyilván a felhasználói igények alakítják majd ezt a jövőben.
Már csak azért is, mert a vásárló MI-ügynökök piacán már komoly verseny alakult ki. Az OpenAI Dots szolgáltatásának egyik legfontosabb vetélytársa a Meta által fejlesztett Muse, amely szintén képes a felhasználó helyett feladatokat elvégezni, például termékeket keresni, vásárlásokat előkészíteni és fizetni. A Meta októberi beszámolója szerint a Muse-t már több mint tízmillióan állították be az Egyesült Államokban és Kanadában, és a vásárlás az egyik legnépszerűbb felhasználási területe. A két vállalat tehát hasonló szolgáltatást fejleszt, saját technológiával és eltérő fizetési megoldásokkal.
Kérdés persze az, hogy az ilyen ütemben fejlesztett szolgáltatás vajon mennyire követhető és biztonságos?
A ChatGPT Wallet egyik legfontosabb biztonsági megoldása, hogy a fizetéskor nem a bankkártyánkon szereplő valódi számot adja át a kereskedőnek. Az American Express, a Mastercard és a Visa közreműködésével a rendszer egy helyettesítő fizetési azonosítót használ, amelyhez saját kártyaszám, lejárati idő és biztonsági kód tartozik. A pénzt továbbra is a kiválasztott kártyánkon terhelik, annak tényleges adatait azonban sem a kereskedő, sem az MI-ügynök nem kapja meg.
A védelem másik eleme a vásárlásonkénti jóváhagyás. Ha az MI elő is készítette a rendelést, a jelenlegi működés szerint a felhasználó biometrikus hitelesítése nélkül nem fejezheti be a fizetést. A készüléken helyben elvégzett biometrikus ellenőrzésnél az OpenAI a tényleges arc- vagy ujjlenyomatmintát sem kapja meg. A szolgáltató emellett azt ígéri, hogy a jogosult tranzakcióknál a bankkártyához kapcsolódó meglévő vásárlóvédelmi lehetőségek is megmaradnak.
Ezek valódi biztonsági megoldások. Csakhogy a bankkártyaszám védelme a vásárlásnak mindössze az egyik problémáját kezeli.
Tegyük fel, hogy az MI egy olyan webáruházból rendel, amely valójában nem küldi el a terméket. A fizetés technikailag biztonságosan történhet, a megfelelő összeg kerülhet levonásra, és a kártyaadataink sem jutnak illetéktelenekhez. A kereskedő ettől még lehet csaló, a megrendelt áru pedig soha nem érkezik meg. Az OpenAI maga is figyelmeztet: attól, hogy egy kereskedő megjelenik a ChatGPT-ben, a vállalat nem vállal garanciát annak megbízhatóságáért. A vásárló feladata ellenőrizni a boltot, a termékeket, az összeget és a rendelés feltételeit, mielőtt jóváhagyja a fizetést.
Ez a veszély egyáltalán nem elméleti. A Podqi márkavédelmi vállalat 2026 szeptemberében, a Gauge MI-keresésekkel foglalkozó céggel együttműködve 6795 vásárlási témájú chatbotválaszt vizsgált meg. A kutatás során 151 márkával kapcsolatban ugyanazokat a kérdéseket tették fel a ChatGPT-nek, a Gemininek és a Perplexitynek, majd ellenőrizték a válaszokban szereplő webcímeket.
A kutatók a kockázatos oldalak közé sorolták a márkákat utánzó, feltételezett hamisítványokat kínáló, illetve már nem működő webcímeket is. Amikor ilyen oldal megjelent a válaszokban, a chatbot az esetek 57 százalékában vásárlási lehetőségként ajánlotta az oldalt, 34 százalékában külön figyelmeztetés nélkül említette, és csak 9 százalékában hívta fel kifejezetten a figyelmet a veszélyre.
A gyanús oldalak felismerése tehát a chatbotok számára sem megoldott feladat.
A Képernyőidőn korábban mi is készítettünk egy interaktív kamu webshopot, amelyen kipróbálhatod, mennyire könnyű bedőlni a megtévesztő ajánlatoknak. Az irreálisan kedvező ár, a sürgető visszaszámláló vagy a hitelesnek látszó értékelések olyan eszközök, amelyekkel a csalók a vásárlók figyelmét és döntéseit próbálják befolyásolni. A digitális tudatosság egyik alapja, hogy a látszólag megbízható ajánlatokat is ellenőrizzük.
A probléma az MI-ügynököknél még összetettebb. A Sydney-i Műszaki Egyetem és a Liverpooli Egyetem három kutatója 2026 júliusában megjelent tanulmányban azt vizsgálta, hogy a vásárlásra képes mesterséges intelligencia felismeri-e, ha egy webáruház megpróbálja megtéveszteni. Öt különböző MI-ügynököt teszteltek egy szimulált webáruházban, 45 vásárlási feladattal és hétféle megtévesztő módszerrel. Volt például olyan helyzet, amikor a rendszer a vásárló kérése nélkül egy további tételt helyezett a kosárba, máskor pedig a fizetendő végösszeget 20 százalékkal megemelte. A vizsgált MI-ügynökök több esetben sem ismerték fel a manipulációt, és akkor is folytatták a vásárlást, amikor előzetesen kifejezetten figyelmeztették őket az ilyen veszélyekre. A kutatás ellenőrzött tesztkörnyezetben zajlott, és nem a ChatGPT Walletet vizsgálta, de ezzel együtt is jól mutatja, milyen pénzügyi kockázatokkal járhat, ha a vásárlási folyamat ellenőrzését teljesen a mesterséges intelligenciára bízzuk.
A webáruházak régóta próbálják befolyásolni, mit vegyünk észre, mire kattintsunk, melyik terméket válasszuk. A kiemelt ajánlatok, az értékelések és a termékek elhelyezkedése egyaránt szerepet játszhatnak a vásárlási döntésben. De mi történik, amikor a kínálatot már egy MI-ügynök böngészi helyettünk?
A Columbia Business School kutatói 2025-ben egy mesterséges webáruházban vizsgálták különböző MI-modellek vásárlási döntéseit. A kísérletek során ugyanazokat a termékeket változó sorrendben, eltérő árakkal, értékelésekkel és jelölésekkel mutatták meg az ügynököknek. Kiderült, hogy a termékek elhelyezkedése jelentősen befolyásolhatja a választást. Ugyanabból a kínálatból a különböző modellek gyakran eltérő termékeket részesítettek előnyben, és bizonyos esetekben a termékleírások átfogalmazása is növelte egy-egy áru kiválasztásának esélyét.
Ez új lehetőséget teremthet a kereskedők számára. A termékleírásokat és az online kínálat megjelenítését idővel egyre inkább az MI-ügynökök szokásaihoz is igazíthatják, ám egy emberi vásárló számára nehezen lesz látható, milyen tényezők alapján került az egyik termék a másik elé. Ráadásul még a legegyszerűbbnek tűnő szempont, az ár sem mindig megbízható. Az OpenAI vásárlási tájékoztatója elismeri, hogy a ChatGPT-ben elsőként megjelenő kereskedő ára nem feltétlenül a legalacsonyabb, az árak frissítése nem mindig követi le a valós helyzetet, az MI által készített értékelés-összefoglalókat pedig a vállalat nem ellenőrzi külön.
Ha tehát egy család az MI segítségével keresi a legjobb ár-érték arányú tabletet, telefont vagy videójáték-konzolt, a chatbot jó kiindulópont lehet a lehetőségek feltérképezéséhez. A végső választás előtt azonban érdemes a gyártói adatokat, az árakat és a garanciális feltételeket közvetlenül is összehasonlítani a neten.
Az adatvédelemnél különösen fontos megérteni, hogy az eredeti bankkártyaszám elrejtése nem jelenti azt, hogy a vásárlásunkról alig keletkezik személyes adat. Az OpenAI 2026. november 12-én hatályba lépett adatkezelési tájékoztatója szerint a teljes kártyaszámot és a biztonsági kódot egy külön fizetési szolgáltató kezeli. Az OpenAI helyettesítő fizetési azonosítót és korlátozott kártyaadatokat kap, például a kártya típusát, kibocsátóját és utolsó négy számjegyét.
Ezzel együtt a Wallet a vásárlás során jóval több információt gyűjthet. Ide tartozhat a nevünk, az e-mail-címünk, a telefonszámunk, a számlázási és szállítási címünk, valamint a rendelt termékek megnevezése, mennyisége, ára, a kedvezmények, a szállítási költségek és a rendelés állapota. A rendszer nyilvántarthatja azt is, milyen vásárlást hagytunk jóvá vagy utasítottunk el, mikor történt a művelet és milyen eszközt használtunk. A biztonsági adatkezelés részeként IP-címek, eszközazonosítók és kockázati jelzések is szerepelhetnek a nyilvántartásban.
Ezek az adatok a mindennapi életünkről is sokat elárulhatnak. Gondoljunk csak arra, mennyi minden látható a rendszeres rendeléseinkből: milyen termékeket veszünk a gyereknek, milyen összegeket költünk, hová rendelünk csomagot, milyen alkalmakra vásárolunk ajándékot. Az egyes tranzakciók adatai együtt már részletes képet adhatnak egy háztartás szokásairól. Ez adatvédelmi szempontból akkor is lényeges, ha a bankkártyaszám megfelelő védelem alatt áll.
Az OpenAI vállalása szerint a Wallet használatához kapcsolódó adatokat nem értékesíti, és nem osztja meg más szolgáltatásokon átívelő viselkedésalapú vagy célzott hirdetési célokra. A vásárlás teljesítéséhez szükséges információkat ugyanakkor átadja a kereskedőnek és annak szolgáltatóinak, bizonyos biztonsági adatokat pedig csalásmegelőzési célra is továbbíthat. Ezek a szereplők saját adatkezelési feltételeik szerint is feldolgozhatják a hozzájuk kerülő információkat.
Az adatok törlésénél is érdemes óvatosnak lennünk. Ha eltávolítunk egy bankkártyát a Walletből, az nem törli automatikusan a korábbi vásárlásokhoz kapcsolódó nyilvántartásokat. Az OpenAI bizonyos információkat a csalásmegelőzés, a folyamatban lévő tranzakciók és a jogszabályi kötelezettségek miatt továbbra is megőrizhet.
A dots szolgáltatás adatkezelése szintén figyelmet érdemel. A személyes MI-ügynök hozzáférhet a felhasználó által engedélyezett kapcsolt szolgáltatásokhoz, és a ChatGPT-vel közös emlékezeti kontextust is használhat. Személyes előfizetéseknél az MI-ügynök beszélgetéseinek és munkájának modellfejlesztési felhasználása a felhasználó megfelelő adatvédelmi beállításától függhet. Érdemes ezért átnézni a kapcsolt alkalmazásokat, a hozzáférési jogosultságokat és az adatfelhasználási beállításokat is.
A Wallet használatával a rendelést az MI-ügynök készítheti elő, és a fizetési folyamatot is végigviheti, de a vásárlás továbbra is a felhasználó és a kereskedő között történik. Az OpenAI nem válik a termék eladójává, és a saját feltételeiben nem vállal általános felelősséget a kereskedő áraiért, termékleírásaiért, szállításáért vagy a visszatérítésekért.
Ha a rendelt áru nem érkezik meg, hibás vagy nem felel meg a leírásnak, először a kereskedőhöz kell fordulni. Vitatott vagy jogosulatlan kártyaterhelésnél a kibocsátó bankkal kell felvenni a kapcsolatot. A kártyához kapcsolódó vásárlóvédelmi lehetőségek továbbra is érvényesülhetnek, de ezek a kártyakibocsátó és a fizetési hálózat szabályaitól, valamint a konkrét esettől függenek.
Magyarországon az MNB is felhívja a figyelmet a bankkártyás visszaterhelés, vagyis a chargeback lehetőségére. Bizonyos esetekben, például ha a kifizetett termék nem érkezik meg, a kártyát kibocsátó banknál kérhetjük a tranzakció felülvizsgálatát és a vásárlás ellenértékének visszatérítését. Ehhez szükség lehet a rendelés visszaigazolására és a kereskedővel folytatott kommunikációra is. A visszaterhelés nem automatikus és nem garantált pénzvisszafizetés, de sokszor nagyon jól jöhet, ha kifogytunk a lehetőségekből.
Bár a ChatGPT Wallet jelenleg kizárólag nagykorúaknak készül (és még idő, mire nálunk is elindul), a vásárló MI-ügynökök megjelenése a családi pénzügyi tudatosságot is érinti. A gyerekeknek már most meg kell tanulniuk eligazodni egy olyan környezetben, ahol a pénzköltés néhány érintéssel elintézhető, a fizetési eszközök digitálisak, a termékajánlások pedig egyre gyakrabban mesterséges intelligenciától érkeznek.
A jövőben még nagyobb jelentősége lehet ezeknek a szabályoknak. Az OpenAI tervei között szerepel, hogy a felhasználók előre megadhatnak majd bizonyos költési korlátokat, termékkategóriákat vagy időszakokat, amelyeken belül az MI-ügynök önállóbban vásárolhat. Ez jelenleg jövőbeli fejlesztési irány, a most bevezetett fizetésnél továbbra is vásárlásonkénti jóváhagyás szükséges.
Az MI képes lehet megspórolni a termékek felkutatásával, az árak összehasonlításával és a rendelés előkészítésével töltött időnket, de ha a pénzünk elköltését is rá bízzuk, meg kell értenünk és ellenőriznünk kell a döntéseit. Sajnos megint ugyanazt tudjuk csak mantrázni:
a tudatosság nem luxus, hanem alapfeltétel a digitális nevelésben és működésben.