Miért akarja betiltani egy polgármester a mesterséges intelligenciát?
Állítsd be a Képernyőidőt megbízható forrásnak!Terézváros kitiltotta az MI-képeket az önkormányzati kommunikációból. Világszerte más vezetők is korlátozzák a technológiát, de vajon milyen indokok állnak mögötte és mi a gyakorlat?
Nincs most elég időd?
- Terézváros polgármestere megtiltotta az MI-vel generált képek és videók használatát az önkormányzati kommunikációban.
- Soproni Tamás szerint az MI veszélyezteti a kreatív szakemberek megélhetését, különösen a pályakezdők lehetőségeit.
- A tiltás a kerületi önkormányzati intézmények és cégek nyilvános képi kommunikációjára vonatkozik, nem a mesterséges intelligencia minden alkalmazására.
- A polgármester szerint az emberi alkotómunkát akkor is érdemes támogatni közpénzből, ha az több időbe és pénzbe kerül.
- Külföldön már önkormányzatok, iskolafenntartók és technológiai vállalatok is bevezettek hasonló korlátozásokat. Vannak, ahol tiltják a generált tartalmakat, máshol az emberi alkotást részesítik előnyben.
- A döntések a családokat is érintő dilemmát hoznak elő: milyen feladatokat bízzunk a mesterséges intelligenciára, és melyeknél fontos, hogy mi magunk végezzük el a munkát?
SEGÍTS NEKÜNK, HOGY SEGÍTHESSÜNK!
A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
- Számlaszám: 12100011-19129370
- Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
Egy óvodai meghívó, egy rendezvény plakátja vagy önkormányzati szórólap. Egyszerű grafikai feladatok, amelyekre ma már néhány mondatos utasítással képet kérhetünk a mesterséges intelligenciától. Soproni Tamás, Terézváros polgármestere azonban úgy döntött, hogy az általa vezetett kerület intézményei ezekhez a munkákhoz a továbbiakban nem használhatnak generatív MI-vel előállított képeket és videókat. A november 15-én közzétett Facebook-bejegyzése szerint az utasítást már megküldte az önkormányzati cégek és intézmények vezetőinek.
🧠 Miről is van szó pontosan?
Generatív mesterséges intelligencia: Olyan MI-technológia, amely szöveges utasítás alapján új tartalmat készít, például képet, videót, zenét vagy szöveget. A felhasználónak elég leírnia, mit szeretne, a program pedig az előzetesen megtanult minták alapján előállítja az eredményt. Ilyen megoldásokat használhatunk például a ChatGPT-ben történő képgeneráláskor is.
A polgármester a közösségi médiát és az utcai hirdetéseket elárasztó, egyformának ható MI-képekkel indokolta a döntést. Műanyag mosolyokat, természetellenes ételeket és sablonos grafikai megoldásokat sorolt fel indokként, miközben saját bejegyzését is egy MI-generált képpel illusztrálta (tele jellegzetes hibákkal), amelyről azt írta, hogy kizárólag elrettentésül használja, és ez lesz az első és utolsó ilyen tartalom, amelyet megoszt.
Hirdetés
A döntés indoklásának hangsúlyosabb része ugyanakkor a munkavállalókról szól. Soproni szövegírókat, fordítókat, grafikusokat, illusztrátorokat, fotósokat és szerkesztőket emelt ki nyilatkozatában, akiknek a feladatait a generatív MI egyre több helyen képes átvenni. Külön kiemeli a pályakezdőket:
ha az egyszerűbb munkákat a cégek gépekkel végeztetik el, a fiatal szakembereknek kevesebb lehetőségük maradhat tapasztalatot szerezni.
A polgármester ezt a szakmai utánpótlás szempontjából is problémának tartja. Érvelésének központi állítása tehát az, hogy az olcsóbb és gyorsabb technológia használatának a megtakarításon túlmutató társadalmi következményei is lehetnek.
Ezért azt is vállalta, hogy azoknak az óvodáknak, bölcsődéknek és szociális intézményeknek, amelyek nem rendelkeznek megfelelő grafikai szakemberrel, a polgármesteri hivatal készíti el a szükséges kreatív anyagokat. Soproni elismeri, hogy ez több időbe és pénzbe kerülhet, de szerinte egy önkormányzatnak azt is mérlegelnie kell, milyen munkát támogat a közpénz elköltésével.
Tényleg lopott alkotásokból dolgozik a mesterséges intelligencia?
A polgármester a szerzői jogok kérdésében is határozottan fogalmaz. Szerinte a generált képek alapanyagai mind eltulajdonított emberi alkotások. Ez az állítás azonban ebben a formában túl általános. A generatív MI-rendszerek fejlesztése valóban jelentős szerzői jogi vitákat okozott, mivel a modellek tanításához hatalmas mennyiségű szöveget, képet és más tartalmat használnak fel, ezek között lehetnek szerzői joggal védett művek is. Az Európai Unió szabályozása azonban bizonyos feltételekkel megengedi a jogszerűen hozzáférhető tartalmak automatizált feldolgozását, miközben a jogosultak számára jogfenntartási lehetőséget biztosít. Az uniós MI-rendelet 53. cikke pedig szerzői jogi megfelelési szabályzat és a tanítóadatokról szóló nyilvános összefoglaló készítésére is kötelezi az általános célú MI-modellek szolgáltatóit. Az uniós szabályozás maga is különbséget tesz a jogosult engedélyével, a törvényi kivételek alapján és a megfelelő jogalap nélkül történő felhasználások között.
Hirdetés
Máshol is húznak ilyen határokat
Érdekes módon a 2026-os OECD-jelentés szerint a vizsgált tagállamok és csatlakozásra váró országok egyikében sincs általános, a teljes államigazgatásra kiterjedő generatív MI-tilalom. A technológia alkalmazásának határait ugyanakkor helyi szinten, intézményenként és vállalatonként is szokás korlátozni hasonlóan szubjektív formában.
- Az amerikai Somerville városi tanácsa például 2026 októberében olyan határozatot fogadott el, amelyben arra kérte a polgármestert, hogy tiltsa meg az MI-generált képek, videók és zenék használatát a város nyilvános kommunikációjában, és az MI miatt ne lehessen önkormányzati állásokat megszüntetni. Ez egyelőre elfogadott felhívás, nem végrehajtott tilalom.
- Atlantában egy MI-vel készült, korcsolyázó fiatalokat ábrázoló hivatalos közösségimédia-kép után a városi tanács az emberi alkotások előnyben részesítését és a generált tartalmak átlátható feltüntetését szorgalmazta.
- Amszterdam 2025-ben korlátozta a nem jóváhagyott, nyilvánosan elérhető MI-eszközök hivatali használatát, miközben saját, belső MI-asszisztenst működtet.
- Dublinban az önkormányzati dolgozók nem használhatják munkájukhoz az ingyenes, nyilvános MI-chatbotokat, miközben a választott képviselők képzést is kaptak ezek használatáról.
- Az egyik legnagyobb horderejű intézkedést viszont New York polgármestere, Zohran Mamdani jelentette be: a 2026/27-es tanévre közel 600 ezer gyereket érintő, egyéves korlátozást vezettek be, amely az óvodáskorúaktól a nyolcadik osztályig kizárja a tanulók közvetlen használatára szánt generatív MI-t az állami iskolákban. A középiskolákban közben ellenőrzött kísérleti programokat és MI-ismereti oktatást indítottak.
- A kreatív iparban is vannak hasonló döntések: a népszerű rajzolóalkalmazás, a Procreate vezetése például határozottan elutasítja a generatív MI beépítését a termékeibe.
- A képegényeiről híres DC Comics elnöke, Jim Lee kijelentette, hogy vezetése alatt nem támogatnak MI-generált történeteket vagy rajzokat.
- A Bandcamp, a független zenészek és kiadók számára létrehozott online zenei platform 2026 januárjától kizárta a teljes egészében vagy jelentős részben MI-generált zenéket.
- A Getty Images, a világ egyik legismertebb fotó- és képügynöksége pedig nem engedi be hagyományos képgyűjteményeibe az MI-generált alkotásokat, miközben saját, licencelt tartalmakon tanított képgeneráló szolgáltatást is kínál.
Mitől lesz működőképes egy ilyen tiltás?
A felsorolt példákból jól látható, hogy az intézmények és vezetőik eltérő problémák miatt korlátozzák a mesterséges intelligenciát. Ahol a munkahelyeket féltik, ott a szakemberek kiváltását próbálják megakadályozni. Ahol a hitelesség a fő szempont, ott a géppel előállított tartalmak megkülönböztetésére és jelölésére helyezik a hangsúlyt. Az oktatásban pedig azt mérlegelik, hogy egy technológia használata milyen feladatokban segíti vagy akadályozhatja a tanulást.
Terézváros esetében több gyakorlati kérdésre még nincs nyilvános válasz. Például hogyan választják majd el a teljesen MI-generált képeket azoktól a fényképektől, amelyeken csupán valamilyen automatikus képszerkesztő funkciót használtak? Az is kérdés, hogy az önkormányzati intézmények korábban mennyi ilyen tartalmat készítettek, illetve mekkora többletmunkát jelent majd az új szabály.
A képszerkesztés és a képgenerálás közötti különbség ráadásul szakmailag is fontos. A Getty Images például a hagyományos kreatív képgyűjteményében is megenged bizonyos MI-alapú utómunkákat, amennyiben azok megőrzik az eredeti alkotás lényegét. A teljesen generált tartalmakat viszont kizárja ebből a gyűjteményből. Ez egy pontosan körülhatárolt szabály, amely a szerkesztés és az új tartalom létrehozása között is különbséget tesz.
Hirdetés
És mi lehet fontos kérdés családon belül ennek kapcsán?
Amikor egy intézmény vagy vállalat arról dönt, hogy bizonyos feladatokat továbbra is emberekre bíz, ugyanazzal az alapvető dilemmával foglalkozik, amellyel a gyerekeink tanulása során mi is találkozunk. Ha a gyerek néhány másodperc alatt megírat egy fogalmazást vagy elkészíttet egy illusztrációt, születik ugyan egy végeredmény, de az odáig vezető munkából eredő tapasztalat és tanulás kimaradhat. Korábban a programozás tanulásáról szóló cikkünkben is foglalkoztunk ezzel:
az MI képes működő kódot előállítani, miközben a problémák megértése, felbontása és az önálló hibakeresés továbbra is olyan készségek, amelyeket mindenképpen érdemes fejleszteni.
A másik fontos szempont, hogy a generált tartalmakhoz milyen bizalommal viszonyulunk. A kisgyerekek és az MI kapcsolatáról riasztó történeteket nem szabad félválról venni, döbbenete, milyen könnyen mosódhat el a valóság és a gép által előállított tartalom közötti határ. Ezért otthon is érdemes beszélgetnünk arról, hogyan készülnek a képek, honnan tudhatjuk, hogy valami valódi-e, és mit jelent egy alkotás esetében az emberi szerző szerepe.
Gyakorlatban is kezd már látszani, hogy a mesterséges intelligencia használatáról szóló döntések egyre konkrétabb lépéseket szorgalmaznak az általánosságok puffogtatása helyett. Polgármesterek, iskolarendszerek vezetői és cégek határozzák meg, milyen munkákat bíznak a gépekre, és milyen tevékenységeket akarnak megőrizni az emberek számára. Hogy aztán ennek így mennyi haszna, eredménye és betarthatósága van, az erősen kérdéses, de az biztos, hogy a fenti kérdésekről érdemes közösen gondolkodni. Még akkor is, ha senki sem tudja, mi is lesz itt 2-3 év múlva.
Állítsd be a Képernyőidőt megbízható forrásnak!- Legfrissebb
- Miért akarja betiltani egy polgármester a mesterséges intelligenciát?
- A ChatGPT már vásárolhat helyettünk, de ki vigyáz a pénzünkre?
- Újabb kemény bírságot kapott a Facebook és az Instagram anyacége, és az oka nem túl megnyugtató
- Csak ezen a héten három súlyos eset is megmutatta, mennyire sérülékeny a digitális világunk
- Mit főzzünk, hová menjünk? A Viberben is besegíthet tippekkel a ChatGPT
- Chatbotnak írt emberölési tervéről egy Budapesten tanuló nő, az FBI értesítette a rendőröket
- Erdei királyság társasjáték-ajánló: amikor egy hódnak hét híd nem elég
- Ingyen játék: egy 7 éves kortól ajánlott stratégiai játékot ad most az Epic, de a korhatár nem mond el mindent
- Rosszul gondolkodunk a videójátékokról? Az OECD kutatása mást mutat, mint amit a legtöbb szülő hisz
- Mikrodráma, közösségi szitkom, MI-gyártás - ez lesz a sorozatnézés jövője?