Reklámok jönnek a magyar ChatGPT-be is: mire készülj szülőként?

2026.08.19. 18:19 Képernyőidő

Az OpenAI jövő héttől Magyarországon is megjeleníthet hirdetéseket a ChatGPT ingyenes változatában. Mutatjuk, mire kell majd figyelni, vannak jó hírek is.

Reklámok jönnek a magyar ChatGPT-be is: mire készülj szülőként?

Nincs most elég időd?

Az OpenAI 31 európai piacra viszi el a ChatGPT hirdetéseit, a bővítés Magyarországot is érinti.
Reklámot a Free és Go csomag felhasználói láthatnak, a Plus, Pro, Business, Enterprise és Edu csomagok reklámmentesek maradnak.
A hirdetés a ChatGPT válasza után, külön reklámblokkban jelenik meg, és egyértelműen szponzorált tartalomként jelölik.
Az OpenAI szerint a hirdető nem tudja megváltoztatni vagy előrébb sorolni a ChatGPT válaszát, és nem kap hozzáférést a beszélgetéshez.
A 18 év alatti felhasználóként azonosított fiókokban nem jelenhet meg reklám, ez fontos, mert az OpenAI éppen most kezdi bevezetni a külön ChatGPT for Teens élményt is.
Ha egy felnőtt Free felhasználó egyáltalán nem akar reklámokat, választhat ingyenes reklámmentes módot is, ezért viszont alacsonyabb használati korlátokat és kevesebb funkciót kap.

SEGÍTS, HOGY SEGÍTHESSÜNK!

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.

Számlaszám: 12100011-19129370
Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület

A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.

Már év elején írtunk arról a Képernyőidőn, hogy az OpenAI reklámokat készül beengedni a ChatGPT-be. Akkor még nagyrészt tervekről és amerikai tesztekről lehetett beszélni, de fél évvel később a rendszer már működik, több országban valódi felhasználók találkoznak vele, független kutatók már több ezer megjelent reklámot gyűjtöttek össze elemzésre. Augusztus 18-án pedig az OpenAI bejelentette az eddigi legnagyobb terjeszkedést:

a ChatGPT Ads a következő héten 31 európai piacra érkezik meg. Magyarország is köztük van.

🧠 Miről is van szó pontosan?

OpenAI: Amerikai mesterségesintelligencia-kutató és technológiai vállalat, amelyet 2015-ben alapítottak. Eredetileg nonprofit kutatóintézetként indult, ma az OpenAI Foundation és az általa felügyelt, közhasznú vállalati formában működő OpenAI Group alkotja. A szervezet deklarált célja, hogy az általános mesterséges intelligencia – vagyis az embernél sokféle szellemi feladatban jobb rendszerek – az egész emberiség javát szolgálja. Az OpenAI fejleszti többek között a ChatGPT-t és a GPT-modelleket. 2026 februárjában a vállalat azt közölte, hogy a ChatGPT-nek már több mint 900 millió heti aktív felhasználója, valamint több mint 50 millió fizető lakossági előfizetője volt.

És miért lesz ez újszerű vagy akár szokatlan? A ChatGPT-t máshogy használjuk, mint egy híroldalt vagy közösségi oldalt. Nemcsak böngészünk rajta, hanem kérdezünk, segítséget kérünk, lehetőségeket hasonlítunk össze. Valaki megkérdezheti a chatbottól, milyen laptopot vegyen az iskolakezdéshez, melyik társasjáték illik egy tízéveshez, mit főzzön vacsorára vagy hogyan rendezze be a gyerekszobát. Pontosan ezek azok a pillanatok, amelyek a hirdetők számára különösen értékesek: a felhasználó már elmondta, mit keres és milyen feltételek fontosak neki. A válaszokban már megjelenik a hirdető ajánlata is. Innentől már nagyon jó kérdés, hogy meddig beszélhetünk objektív információról, ha valaki fizet azért, hogy legalább kapcsolódó ajánlatként megjelenjen.

Hirdetés

Így néz ki egy reklám a ChatGPT-ben

Az első megnyugtató rész, hogy a jelenlegi felület alapján a reklámot nem szövik bele a ChatGPT válaszába. A chatbot előbb megadja a normál válaszát, ezután jelenhet meg alatta egy külön hirdetési egység. Az OpenAI előírásai szerint ezt egyértelműen szponzorált tartalomként kell jelölni, és vizuálisan is el kell különíteni a válasz szövegétől. A vállalat még azt is tiltja a hirdetőknek, hogy olyan reklámot készítsenek, amely túlságosan utánozza a ChatGPT saját felületét, mert az összetéveszthető lenne a szolgáltatás tartalmával.

Erre már nemcsak látványtervünk van. Egy most megjelent, The Beginning of ChatGPT Ads című kutatás valódi amerikai reklámmegjelenéseket gyűjtött össze és elemzett ki, a kutatók az összegyűjtött reklámok eredeti képernyőképeit egy nyilvánosan kereshető archívumba is feltöltötték.

Ezt látva érdemes megtanítani a gyereknek ugyanazt az alapelvet, amit más internetes felületeknél is:

attól, hogy valami egy hasznos válasz alatt jelenik meg, még lehet fizetett tartalom.

Az elhelyezés itt különösen erős lehet, mert a reklám nem egy videó előtt vagy egy weboldal szélén bukkan fel, hanem közvetlenül azután, hogy a felhasználó segítséget kért valamiben. Az OpenAI ezért külön hangsúlyozza, hogy egy hirdetés megjelenése nem jelenti azt, hogy a ChatGPT vagy az OpenAI ajánlja az adott terméket.

Befolyásolhatja a reklám azt, amit a ChatGPT válaszol?

Az OpenAI hivatalos válasza erre egyértelmű nem. A cég szerint a hirdetési rendszer és a ChatGPT válaszait előállító rendszer külön működik. A hirdető nem fizethet azért, hogy egy terméket a ChatGPT maga ajánljon, nem rangsorolhatja előrébb a saját márkáját a válaszban, és nem módosíthatja azt, amit a chatbot mond. A reklám csak a válasz elkészülte után kerülhet mellé - legalábbis az ígéret szerint.

A fordított irány viszont működik: a beszélgetés befolyásolhatja, milyen reklámot látunk utána. Ha például valaki egy utazás megszervezéséről beszélget, utazási szolgáltatás reklámja lehet releváns, egy számítógép kiválasztásánál pedig elektronikai termék jelenhet meg. A hirdetés kiválasztásánál az OpenAI az aktuális beszélgetés témáját és szándékát, a felhasználó nyelvét és hozzávetőleges helyét, valamint magának a reklámnak a tartalmát is figyelembe veheti. Ez sokban hasonlít a Google és a közösségimédia-cégek gyakorlatához, amelyek szinte minden szavunkat figyelik, hogy a profilunkhoz legjobban illő egyedi hirdetések jelenjenek meg a falunkon.

Ugyanakkor Európában egyelőre ennél is szűkebb lesz a rendszer. Az Európai Gazdasági Térségben és Svájcban kezdetben nem lesznek személyre szabott hirdetések, vagyis a reklám kiválasztásánál nem használják fel a többi beszélgetést, a korábbi reklámtevékenységet vagy a ChatGPT memóriájában őrzött információkat. Az aktuális beszélgetés kontextusa azonban továbbra is számíthat.

Hirdetés

A hirdető elolvashatja, miről beszélgettünk?

Az OpenAI szerint nem. A hirdetők nem kapják meg a beszélgetéseket, a korábbi chatelőzményeket, a ChatGPT memóriáját vagy a felhasználó személyes adatait. Összesített teljesítményadatokat ugyanakkor kaphatnak, például azt, hogy hányan látták vagy kattintották le a reklámot. Kivételt az jelent, ha a felhasználó maga kezdeményez kapcsolatot egy hirdetővel a reklámon keresztül: ilyenkor természetesen azokat az üzeneteket látja a cég, amelyeket közvetlenül neki küldünk.

A cég bizonyos beszélgetéseket eleve reklámmentes zónának nyilvánított. Nem jelenhet meg hirdetés például

személyes egészségügyi,
mentális egészséggel kapcsolatos,
vagy politikai témájú érzékeny beszélgetések mellett.

Tiltott többek között a politikai reklám, a szerencsejáték, az alkohol és dohánytermékek, valamint a felnőtteknek szóló szexuális szolgáltatások hirdetése is. Az OpenAI ugyanakkor maga is elismeri a szabályzatában, hogy egyetlen ellenőrzési rendszer sem tökéletes, ezért a felhasználók jelenthetik a szabályt sértő reklámokat.

A tesztek szerint bőven lesz reklám

A hirdetések amerikai indulását egy független kutatócsoport is végigkövette. A korábban már említett The Beginning of ChatGPT Ads készítői 91 mesterséges tesztfiókot hoztak létre, és több mint 127 ezer beszélgetést gyűjtöttek össze. A teljes vizsgálatban 3602 reklámot rögzítettek 191 különböző hirdetőtől. Ez nem egy hagyományos reprezentatív felhasználói felmérés volt, hanem tudatosan felépített audit.

Azoknál a tesztfiókoknál, amelyek már elkezdtek reklámokat kapni, a hirdetések egyáltalán nem számítottak ritkaságnak. Az első reklám megjelenése után a kérdések 24 százalékát követte hirdetés. A kutatók azt is megfigyelték, hogy az alacsonyabb jövedelmű területeket utánzó fiókok nagyobb eséllyel kerültek egyáltalán a reklámot látó csoportba, miközben a faji-etnikai kategóriák között nem találtak bizonyítható különbséget. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a 91 fiókos vizsgálat korlátozott mérete miatt ezeket az eredményeket óvatosan kell értelmezni.

És mi történik a gyerek ChatGPT-jével?

Itt jön a szülők számára legfontosabb különbség. Az OpenAI jelenlegi szabálya szerint nem jelenít meg reklámot olyan fiókokban, amelyekről tudja vagy úgy állapítja meg, hogy 18 év alatti felhasználóhoz tartoznak. Ez nem csak a reklámokra vonatkozó mellékes korlátozás: augusztus 18-án az OpenAI külön elindította a ChatGPT for Teens rendszert, amely a 13–17 éveseknek készített, szigorúbb védelmekkel működő ChatGPT-élmény.

Ha a fiókhoz megadott vagy ellenőrzött életkor szerint a felhasználó 18 év alatti, a ChatGPT automatikusan bekapcsolhatja ezt a tiniknek szánt változatot. Az OpenAI emellett életkor-előrejelző rendszert is fejleszt: ez többek között a fiók korát, a használat időpontjait, a használati mintákat, a megadott életkort és az általános beszédtémákat is figyelembe veheti. Ha ez alapján a rendszer fiatalkorúnak becsüli a felhasználót, szintén aktiválhatja a tinivédelmet.

Az OpenAI ilyen fiókban nem mutat hirdetéseket.

Szülőként érdemes ellenőrizni, hogy a gyerek valóban a saját, valós életkorával használt fiókjában lép-e be. A tinifiók nem csak a reklámokat kapcsolja ki: erősebb védelmeket alkalmaz többek között önsértés, veszélyes kihívások, explicit szexuális tartalmak, szélsőséges testképet vagy egészségtelen fogyást népszerűsítő tartalmak esetében. A szülő és a kamasz fiókja össze is kapcsolható, de a szülői felügyelet nem ad hozzáférést a gyerek beszélgetéseinek szövegéhez.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon, Instagramon és Viberen is!

Beszélni kell a reklámokról családon belül

A reklámmentes tinifiók jó döntés, de ettől a tudatosság nem válik feleslegessé. Egy tizenéves ugyanúgy találkozik fizetett ajánlatokkal a Google-ben, a YouTube-on, közösségi oldalakon, játékokban és influenszereknél. A ChatGPT most egy új környezetet ad ehhez: a reklám közvetlenül egy személyesnek ható beszélgetés és egy hasznosnak érzett válasz után jelenik meg. Emiatt különösen fontos megérteni, hogy a „Sponsored” vagy „Szponzorált” felirat határvonalat jelent. Ami alatta következik, azért valaki fizetett.

Ezt akár egyetlen egyszerű családi gyakorlattal is meg lehet tanítani: ha megjelenik egy reklám, nézzük meg együtt, hol ér véget a ChatGPT válasza, hol kezdődik a fizetett tartalom, és mi jelzi a kettő közötti különbséget. A digitális reklámértés egyik legfontosabb készsége éppen az, hogy felismerjük, ki mond valamit, és milyen érdeke fűződik hozzá. A ChatGPT új reklámrendszere ezt a régi leckét hozza vissza egy egészen új felületre.

Aki pedig saját felnőtt fiókjában sem szeretne reklámot látni, annak nem feltétlenül kell előfizetnie. Az OpenAI már dokumentál egy ingyenes, reklámmentes lehetőséget is: ilyenkor kevesebb üzenet és szűkebb funkciókészlet jár, például bizonyos esetekben a képgenerálás vagy a mély kutatás sem érhető el. A Plus és Pro csomagok továbbra is hirdetésmentesek maradnak.

(A cikk nyitóképe természetesen csak illusztráció)

Hirdetés