Arcfelismerés és szemszkenner? Így tartanák távol a gyerekeket a közösségi médiától

Egyre több ország készül arra, hogy ténylegesen korlátozza a gyerekek hozzáférését az olyan platformokhoz, mint a TikTok, az Instagram vagy a Snapchat. De hogyan lehet online megbízhatóan ellenőrizni, hány éves valaki?

A közösségimédia-platformok hivatalosan már most is tiltják 13 vagy 14 éves kor alattiaknak a regisztrációt, de ez a szabályozás javarészt csak papíron létezik. Mivel jelenleg nincs egységes, mindenki által elfogadott technológia az életkor valódi ellenőrzésére, gyakorlatilag bármelyik gyerek pillanatok alatt regisztrálhat social fiókot – néhány szám átírása vagy a szülő telefonjának használata bőven elég hozzá. A fejlesztők és a kormányok most épp ezen próbálnak változtatni.

Hány éves korig kellene tiltani?

Az elmúlt év során több európai ország – köztük Franciaország, Görögország és Dánia – is támogatta azt a javaslatot, amely megtiltaná a közösségi oldalakhoz való hozzáférést 15 év alatti felhasználók számára, míg Spanyolország 16 éves korhatár bevezetését javasolta.

Ausztrália és Új-Zéland 16 év felettieknek adnának engedélyt a közösségimédia-használathoz, Norvégia is saját szabályozási tervén dolgozik.

Bár ezek a kezdeményezések technikailag nem térnek el jelentősen a jelenlegi gyakorlattól – hiszen a főbb platformok mind 14 év feletti felhasználókra korlátozottak –, sokan érvelnek amellett, hogy ez a plusz két év jelentős fejlődési időszakot jelent, így a hatásaik mégis számottevőek lehetnek.

A nagyobb kihívás azonban nem ezeknek a szabályoknak a tartalma, hanem azok betartatása lesz, miközben még a nagy cégek inkább egymásra mutogatnak a kérdésben.

Kié a felelősség? Az appoké vagy a mobilbolté?

Jelenleg az a gyakorlat, hogy minden platform maga felel azért, hogy kiszűrje a túl fiatal felhasználókat. A Meta például a saját kamaszfiók funkcióját hirdeti, amely a 16 év alattiaknak automatikusan szigorúbb beállításokat aktivál, vagyis jobban szűri a káros tartalmakat. Azonban egy 2024-es független kutatás szerint ezek a szűrők nem működnek megfelelően: az új kamaszfiókok két héten belül algoritmikusan kaptak szexuális, testképzavart elősegítő, vagy egyéb káros tartalmakat. 

🧠 Miről is van szó pontosan?
Meta: A Meta Platforms Inc. az a technológiai vállalat, amely a Facebook, az Instagram, a WhatsApp és a Messenger tulajdonosa. 2021-ben vette fel a Meta nevet, hogy tükrözze hosszú távú célját a „metaverzum” fejlesztésére. A közösségi platformok működését, szabályozását és algoritmusait is ez a cég irányítja, így a fiatalok online élménye szempontjából kulcsszereplő.

A Meta ezért most egy másik ötlettel állt elő: szerintük nem a közösségi platformoknak, hanem az Apple-nek és a Google-nek, vagyis az alkalmazásboltoknak kellene ellenőrizniük a felhasználók életkorát még a letöltés előtt. Ez egységesebb, átláthatóbb rendszert eredményezne – csakhogy az Apple és a Google nem szívesen vállalna felelősséget a lehetséges bírságokért, így minden erejükkel lobbiznak ez ellen.

🧠 Miről is van szó pontosan?
Alkalmazásbolt: Olyan digitális áruház, ahol az okostelefon-használók letölthetik az alkalmazásokat (pl. TikTok, Instagram, YouTube). Az Apple készülékein az App Store, a Google által működtetett Androidos készülékeken a Google Play az alapértelmezett alkalmazásbolt.

Az arcfelismeréstől a szemszkennerig – jön a biometrikus korhatár-ellenőrzés?

A hagyományos életkor-megerősítés (pl. személyi feltöltés vagy szülői jóváhagyás) nehézkes és könnyen kijátszható. Ezért több ország és cég is új technológiákat tesztel, amelyek már arcfelismerést vagy szemvizsgálaton alapuló korazonosítást használnak.

Az egyik ilyen rendszer a Yoti nevű cég technológiájára épül, amely egy videós arcelemzéssel becsüli meg a felhasználó életkorát. Ezt a módszert már a Meta is teszteli, például az Instagramon és a Facebookon, de egyelőre csak kísérleti fázisban működik.

Ausztráliában hasonló próbák zajlanak, és az első eredmények szerint a rendszer technikailag megvalósítható. A program egyik vezetője, Tony Allen szerint

„nincsenek komoly technikai akadályai annak, hogy a 16 év alattiak ne jussanak be a közösségi oldalakra”,

és a különböző arcfelismerő, viselkedéselemző és szülői kontrollmechanizmusok együtt „támogatni tudják a gyerekek jogait és online biztonságát”.

A jövő szeme – Reddit és a World ID

A legmerészebb elképzelés azonban a Reddithez kötődik. A platform azt vizsgálja, hogy használható-e a World ID, vagyis az OpenAI-hoz kötődő, íriszszkenneren alapuló azonosítási rendszer. Ez a biometrikus módszer rögzíti és digitalizálja az írisz mintázatát, majd összehasonlítja azt egy korábban rögzített mintával a hozzáférés engedélyezéséhez.  

🧠 Miről is van szó pontosan?
Írisz: A szivárványhártyát jelenti, ami a pupillát körülvevő, színes, izomrostokból álló rész.
Reddit: Egy amerikai közösségimédia-platform, ahol a felhasználók tematikus fórumokban (ún. subredditekben) oszthatnak meg tartalmakat, kérdéseket és véleményeket. A Reddit sajátossága, hogy a hozzászólások rangsorolása a közösség szavazatai alapján történik. A cég jelenleg nem csupán a korhatár-betartatás problémájára keres megoldást, hanem a teljes digitális identitás kérdését próbálja új alapokra helyezni, ezért is érdekes az íriszszkenner megoldásuk.
OpenAI: Egy amerikai mesterséges intelligencia-kutató vállalat, amely többek között a ChatGPT-t és a DALL·E-t is fejlesztette. Az OpenAI célja, hogy biztonságos és hasznos mesterséges intelligenciát hozzon létre. Az egyik társalapítója Sam Altman, aki a Worldcoin és a World ID projektek mögött is áll.

Bár a technológia egyelőre futurisztikusnak hangzik, kutatások szerint az írisz-szkennelés meglepően pontos életkor-meghatározásra is alkalmas lehet. Így elképzelhető, hogy néhány éven belül nemcsak a telefonunk arcfelismerőjével, hanem a szemünkkel is beléphetünk majd az online világba – ha előtte nem húzza keresztbe mindezt egy adatvédelmi botrány.

Az EU egységes megoldást akar

Az Európai Unió eleve új szintre emeli az életkor-ellenőrzést: központi megoldást fejleszt, amely a felnőtteknek szóló online tartalmakhoz való hozzáférést szabályozza. A cél, hogy minden uniós felhasználó egységes, biztonságos és adatvédelmi szempontból is elfogadható módon igazolhassa, hogy elmúlt 18 éves – legyen szó pornográf tartalomról, online szerencsejátékról vagy alkoholt reklámozó oldalakról.

A végleges rendszer a 2026 végére tervezett EU Digitális Személyazonossági Tárcával (EU Digital Identity Wallet) lesz teljesen kompatibilis, de addig is készül egy átmeneti alkalmazás: a T-Scy (a Scytales és a T-Systems konzorciuma) 2025 nyarára egy „fehér címkés” applikációt szállít, amelyet a tagállamok saját nyelvükre és szabályozásukra szabhatnak.

Az első technikai specifikációk és a nyílt forráskód már elérhetők, tesztelésük az iparági szereplők és tagállamok bevonásával zajlik. Az EU ezzel nemcsak a gyerekek védelmét, hanem az állampolgárok digitális jogait és az egységes európai piac működését is hosszú távon biztosítani kívánja.

🧠 Miről is van szó pontosan?
Fehér címkés applikáció: Angolul white label - azt jelenti, hogy egy terméket vagy szolgáltatást úgy fejlesztenek ki, hogy azt más cégek vagy szervezetek saját márkanevükkel, logójukkal és arculatukkal láthatják el. Ebben az esetben a T-Scy által fejlesztett életkor-ellenőrző alkalmazás nem visel majd semmilyen „gyári” logót vagy nevet, hanem minden uniós tagállam szabadon testre szabhatja:
– lefordíthatja saját nyelvére,
– hozzáigazíthatja a nemzeti jogszabályokhoz,
– és saját hivatalos arculattal adhatja ki.
Így az EU egységes technológiát kínál, de az egyes országok a saját igényeikre szabott módon használhatják.

Bízunk-e a cégekben és a kormányban?

A legnagyobb kérdés nem is az, hogy megvalósítható-e a korhatár-ellenőrzés, hanem az, hogy milyen adatok kellenek hozzá, és ezek hová kerülnek. A jelenlegi közösségi platformok már most is rengeteg személyes adatot tárolnak – de ha ehhez még biometrikus minták (arc, hang, szem) is társulnak, az komoly adatvédelmi és etikai kérdéseket vet fel.

A jövő tehát nemcsak arról szól majd, hogy „hány éves kortól lehet regisztrálni a TikTokra”, hanem arról is, hogy milyen adatokat vagyunk hajlandók odaadni érte – és mit jelent ez a gyerekeink jogaira, autonómiájára és digitális jövőjére nézve.

💡 Lehetőség vagy kockázat?

Lehetőségek:

• Végre valós eszköz lehet a túl fiatal felhasználók kiszűrésére.
• Egységes életkorellenőrzés jöhet létre globális szinten.
• Az algoritmusok káros hatásai csökkenthetők.
• A szülők nagyobb kontrollt kaphatnak a gyerek online jelenléte felett.
• Kialakulhatnak új etikai és technológiai sztenderdek az adatvédelemben.

Kockázatok:

• A biometrikus adatok begyűjtése adatvédelmi és jogi aggályokat vet fel.
• A rendszerek téves azonosítást is eredményezhetnek.
• Nem lehet hirtelen bevezetni, erre fel kell készíteni a fiatalokat, akik eddig akár korlátok nélkül használták.
• A túl szigorú beléptetés marginalizálhatja a fiatalabb korosztályt.
• Az új technológiákhoz való hozzáférés nem egyenlő a világban.
• A szülők felelőssége háttérbe szorulhat a technológiai kontroll mögött, pedig a szülőre van igazán nagy szükség.

Mit tehetünk szülőként?

• Beszéljük át gyerekeinkkel, hogy miért fontos az életkornak megfelelő online jelenlét.
• Közösen nézzük meg, milyen tartalmak érhetők el a platformokon.
• Kérdezzük meg a gyereket, ő mit gondol a korhatár-ellenőrzésről.
• Ellenőrizzük a letöltött appokat és a fiókbeállításokat – különösen új telefon vásárlásakor.
• Ne hagyjuk, hogy kizárólag az eszköz döntsön: maradjon meg a mi kontrollunk is.

Témák közös beszélgetéshez

• Mit gondolsz arról, ha egy app a szemedet akarja szkennelni?
• Miért lehet fontos a korhatáros belépés – és mi lehet benne túlzás?
• Szerinted a mesterséges intelligencia meg tudja állapítani, hány éves vagy?
• Mitől érzed magad biztonságban, amikor social médiát használsz?
• Mit gondolsz, mit tudnak rólad azok az alkalmazások, amiket használsz?

• meta
• social media
• közösségi média
• gyermekvédelem