Amikor a legtöbbet a ChatGPT-vel beszélgetsz - egyre több kutatás mutatja ki a Z generáció magányosodását

2026.02.02. 08:52 Képernyőidő

Az elmúlt hónapokban egymást erősítve jelentek meg azok a személyes történetek és kutatási adatok, amelyek szerint a Z generáció nagy része nemcsak használja a mesterséges intelligenciát, hanem érzelmi támaszként tekint rá. Mi van a háttérben?

Amikor a legtöbbet a ChatGPT-vel beszélgetsz - egyre több kutatás mutatja ki a Z generáció magányosodását

Nincs most elég időd?

Egy brit fiatal története azt mutatja, hogyan válhat a ChatGPT-vel való napi többszöri beszélgetés érzelmi támaszként használt eszközzé, amikor a személyes kapcsolatok beszűkülnek.
Egy kutatás szerint az angliai 11–18 évesek 39 %-a fordult már MI-chatbotokhoz tanácsért vagy társaságért, és közülük sokan azért, mert könnyebb így kommunikálni, mint élő emberrel. Más országokból is hasonló adatok érkeznek.
Ugyanakkor a háttérben nem technológiai rajongás áll, hanem magány és kapcsolathiány: a fiatalok 34 %-a gyakran magányosnak érzi magát, és 43 %-uknak magas a szorongása. A magyar helyzet sem túl rózsás ezen a téren.
Nem lehet önmagában csak a technológiát, a közösségi médiát, vagy a mesterséges intelligenciát okolni, bár a minták mutatnak összefüggést, a magány kérdésében szülői és társadalmi felelősség is van.

SEGÍTS NEKÜNK, HOGY SEGÍTHESSÜNK!

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.

Számlaszám: 12100011-19129370
Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület

A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.

Paisley Manchesterben él, a Covid-lezárások után otthon végezhető munkát vállalt. A bezártság nemcsak a mindennapjait, hanem kapcsolatait is átrendezte. Egy interjúban arról beszél, hogy fokozatosan elvesztette a szocializálódás képességét, egy ponton már úgy érezte, csak a mesterséges intelligencia „hallgatja meg”.

„Volt, hogy nyolcszor is beszéltem vele egy nap a problémáimról. Nem tudtam elszakadni tőle. Veszélyes lejtőn indultam el” – fogalmazott.

A történetet a Generation Lonely című dokumentumfilm dolgozta fel, amelyet a 22 éves dokumentumfilmes, Sam Tullen készített. A film nem egyedi esetről beszél, hanem arról a jelenségről, amelyet Tullen már „Z generációs magányválságként” ír le.

🧠 Miről is van szó pontosan?

Z generáció: Azokat nevezzük így, akik nagyjából 1995 és 2012 között születtek. A Z generáció az első olyan korosztály, amely gyermekkorától kezdve internethez, okostelefonhoz és közösségi platformokhoz kötődve nőtt fel. Számukra a digitális jelenlét nem kiegészítő eszköz, hanem a mindennapi kommunikáció, tanulás és kapcsolattartás alaprétege, miközben a kutatások szerint éppen ez a korosztály él át kiemelkedően magas szintű magányt és szorongást a fejlett társadalmakban.

Egyre többen magányosak

Paisley története nem kivétel. Az OnSide ifjúsági szervezet GENERATION AI-LONE című kutatása szerint Angliában a 11–18 éves fiatalok 39 százaléka fordult már mesterséges intelligenciára épülő chatbothoz tanácsért, érzelmi támogatásért vagy társaságként.

🧠 Miről is van szó pontosan?

MI-alapú chatbot: Olyan beszélgetőprogram, amely mesterséges intelligenciára épül, és szöveges válaszokkal reagál kérdésekre, problémákra. Képes empatikus hangnemet imitálni, de nem rendelkezik emberi érzelmekkel vagy felelősséggel, és kifejezetten káros is lehet emiatt.

A felmérés szerint 21 százalékuk kifejezetten azért választja ezt a formát, mert könnyebb egy algoritmussal beszélni, mint egy valódi emberrel.

A háttérben nem technológiai optimizmus, hanem érzelmi és fizikai kapcsolathiány áll:

országos szinten a fiatalok 34 százaléka érzi magát magányosnak,
43 százalékuk pedig magas vagy nagyon magas szintű szorongásról számol be.

Nem csak brit jelenség

Egy 2025 tavaszán, több mint húszezer amerikai felnőtt bevonásával készült kutatás szerint a napi szintű MI-chatbot-használók körében 30 százalékkal magasabb a legalább közepes súlyosságú depresszió kockázata.

A tanulmány eredményeit a JAMA Network Open közölte. A kutatók hangsúlyozták: az összefüggés nem feltétlenül ok-okozati, vagyis nem bizonyított, hogy a mesterséges intelligencia használata okozza a depressziót. Az viszont egyértelmű, hogy a fiatalabb korosztály különösen sérülékeny, és a digitális kapcsolódás gyakran a már meglévő magányra épül rá.

Nem most kezdődött a magányosodás

A koronavírus járvány hatásai, és a mesterséges intelligencia lakossági megjelenése előtt is voltak olyan kutatások, amelyek kimutatták az elidegenedést: a középiskolások már 2016‑ban naponta kb. egy órával kevesebb személyes interakciót folytattak, mint a ’80‑as évek végén a fiatalok, annak ellenére, hogy kevesebbet dolgoznak, és a házi feladat, vagy extra tevékenység ideje sem nőtt jelentősen.

Szintén beszédes eredmény 8,2 millió amerikai serdülő (13–18 év) adatainak elemzése 1976 és 2017 között: a 2010‑es évek fiataljai lényegesen kevesebbet találkoztak személyesen bulizni, randizni, együtt lógni, miközben a magányosság érzése 2011 után meredeken emelkedett.

Érdekes, hogy nem feltétlenül csak arról van szó, hogy az emberek nem találkoznak már annyit: egy 2025‑ös brit Ipsos felmérés szerint a 16-34 éves korosztály 36%-a hetente legalább egyszer magányosnak érzi magát, miközben 75% azt mondja, hogy „sok barátja van” – vagyis a barátságok száma nem jelenti azt, hogy ezek valódi, mély kapcsolatok lennének, vagy érzelmi biztonságot nyújtanának.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon és Instagramon!

A magyar helyzet is lehangoló

A teljesség igénye nélkül hazai adatokat is tudunk mutatni:

Egy 2024‑es Opinio‑kutatás szerint a 16–19 éves magyar fiatalok közel fele (47%) nyilatkozta, hogy egyedül érzi magát a barátok hiánya miatt.
A STADA Health Report 2024 alapján a magyarok 56%-a érzi magát magányosnak, és a 18–24 évesek negyede kifejezetten a közösségi médián vagy videójátékokkal töltött sok idővel magyarázza magányérzetét.
Az Ifjúságkutató Intézet 2023‑as Ifjúság+ vizsgálata szerint a 15–39 évesek 20%-a érzi magát gyakran vagy mindig magányosnak, ami jóval meghaladja a teljes népességre jellemző kb. 12%-os arányt.

Mi az ok?

Ez a legnagyobb kérdés. A kutatások nem azt állítják, hogy a mesterséges intelligencia „magányossá tesz”.

Inkább azt mutatják, hogy egy olyan generáció nőtt fel, amely digitálisan folyamatosan elérhető, mégis egyre kevesebb valódi kapcsolódási ponttal rendelkezik.

Az adatok minden országban kimutatják, hogy a 2010-es évek óta - a közösségi média és a folyamatos online jelenlét korszakának indulásával - jelentősen romlott az emberek (de főleg a fiatalabb generációk) szociális képessége, nőtt a magányérzet.

Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy - ahogy minden esetben - nem maga a technológia, vagy a platform a fő kérdés, hanem a motiváció és használat.

Akad olyan tanulmány, amely kimondja: azok, akik főleg kapcsolatok fenntartása miatt használják a közösségi médiát, azonos időtöltés mellett magányosabbnak érzik magukat, mint akik szórakozás vagy információszerzés miatt vannak jelen – vagyis nem maga a platform, hanem a mögöttes szükséglet és elvárás kapcsolódik jobban a magány kérdéséhez.

Más eredmények szerint a „kompenzáló” használat (szociális szorongás, önértékelési problémák miatt online térre támaszkodás), a kényszeres használat és az online bántalmazás azok a tényezők, amelyek a legerősebben növelik a magányt – nem pusztán a képernyő előtt töltött órák.

Miért fontos ez szülőként?

Szülőként könnyű a chatbotokra, alkalmazásokra vagy a „túl sok képernyőre” mutogatni, amikor egy problémáról beszélünk, és nyilvánvalóan nem alaptalan ez a vád. A kutatások azonban azt is kimondják sok esetben, hogy a mesterséges intelligencia az utolsó elérhető hallgatóság. Amikor egy gyerek vagy fiatal felnőtt inkább egy algoritmusnak mesél, az nem pusztán technológiai káros mellékhatás, hanem kapcsolati hiányjelzés.

Ez az a pont, amelyet a legnehezebb megemészteni, de nem csak a technológia felelőssége, ha egy gyerek magányos. Az American Psychological Association (APA) is bemutat egy összefoglalót, amely szerint a tinik jelentős része nem kap elég következetes szociális és érzelmi támogatást otthon vagy a közösségben. Ha ezt összeolvassuk a brit adatokkal, érthetővé válik, miért tűnik vonzónak a mesterséges intelligencia: mindig elérhető és nem kér számon.

Lássuk be, az idősebbek is változtak az online jelenléttel, a közösségi médiával és a mesterséges intelligenciával együtt, ez nem csupán generációs kérdés. Nem ugyanaz a nevelés, a szülői mentalitás, a közösségek ereje sem a társadalomban, mint 20-30 éve volt. Ez nem azt jelenti, hogy az a rendszer minden tekintetben jobb volt (mert nem), hanem azt, hogy ebben a korban felerősödtek a problémák elől való könnyebb menekülés mellékhatásai.

Erre nincs egyetemes recept, vagy bölcsesség. A szakemberek óvatosan a legtöbbször csak annyit mondanak, hogy a szeretetben és a megfelelő keretek között működő, egymással beszélgető családtagok nagy eséllyel jobban viselik majd az élet összes kihívását.

Hirdetés