Az Európai Unió olyan szabálycsomagot fogad el várhatóan, amely egyértelműen a fogyasztó oldalára áll: védi a családokat az online csalásoktól, átláthatóbbá teszi a díjakat, és tisztább viszonyokat kényszerít a bankokra és a platformokra.

A digitális mindennapokban lassan természetesebb a telefonunkkal fizetni, mint a pénztárcánkért nyúlni. Fél évekre előre beállított előfizetések futnak a háttérben, a gyerek online játékhoz vásárolna valamit, mi pedig egy értesítésből látjuk, hogy pénz mozdult a számlánkról. Ebben a gyors, sokszor átláthatatlan rendszerben hatalmas lépés, hogy az EU most szeretne átláthatóbb, felelősebb rendszert kiépíteni a védelmünk érdekében.
A PSR és a PSD3 politikai megállapodása 2025 végén született meg. Bár a hivatalos jogszabályi szöveg még véglegesítés alatt áll, a fő üzenet már most világos:
PSR (Payment Services Regulation): Közvetlenül alkalmazandó uniós rendelet, amely egységesíti a fizetési szolgáltatások szabályait, és kötelező csalásmegelőző elvárásokat ír elő a bankoknak és online szereplőknek.
PSD3 (Third Payment Services Directive): Uniós irányelv, amely a fizetési szolgáltatók engedélyezését, felügyeletét és a készpénzhez való hozzáférést szabályozza, különösen a vidéki területeken.
Az egyik legszembetűnőbb változás, hogy a szabályozás a felelősséget egyértelműen a fizetési szolgáltatók – jellemzően a bankok – oldalára tolja. Ha egy csalás azért történik meg, mert a szolgáltató nem épített be elég erős védelmet, akkor köteles lesz megtéríteni az ügyfél kárát.
Ez különösen fontos a telefonos „bankos” csalásoknál, ahol a csaló meggyőzi az ügyfelet, hogy ő maga hagyjon jóvá egy utalást. Eddig ezeket a tranzakciókat sok helyen a fogyasztó „saját döntésének” tekintették. A jövőben viszont a bankoknak teljes összeget kell visszatéríteniük, ha az ügyfél feljelentést tesz és tájékoztatja szolgáltatóját.
Ez óriási fordulat: a jogalkotó kimondja, hogy egy hétköznapi fogyasztótól nem elvárható, hogy minden pszichológiai manipulációt felismerjen.
Nemrég pont arról írtunk cikket itt, a Képernyőidő oldalán, hogy a Facebook például elképesztő összegeket keres félrevezető, csaló hirdetések engedélyezésével, amelyet sokszor akkor sem távolít el (vagy eltávolít, de hagyja, hogy újra kitegyék kicsit másképpen), amikor már számos panaszos jelzi a problémát.
A szabálycsomag kimondja, hogy a nagy online platformok – közösségi oldalak, keresők, piacterek – anyagi felelősséget viselhetnek, ha nem távolítják el a bejelentett csaló tartalmakat. Ha egy hamis befektetési hirdetés miatt valaki kárt szenved, a bank pedig ezt megtéríti, a platform ellen követelheti a pénzt.
Ez azt jelenti, hogy a csalók által elárasztott felületeknek végre valódi tétje lesz annak, mennyire védenek minket.
A PSR szerint nem fordulhat elő, hogy egy tranzakció után derül ki, mennyibe is került valójában egy átutalás vagy bankkártyás fizetés. A banknak még jóváhagyás előtt egyértelműen fel kell tüntetnie:
A cél egyszerű: a felhasználó egy pillantással lássa, hogy egy adott fizetési művelet valójában mennyibe kerül. Ez a tisztaság a magyar családoknak is segít abban, hogy reálisabb költségtervezéssel bankoljanak, és ne utólag érje őket kellemetlen meglepetés.
A vidéki területeken sok helyen egyszerűen nincs ATM vagy bankfiók. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a POS-terminállal rendelkező boltok készpénzt adjanak ki kártyás tranzakció ellenében. Nem kell vásárolni, elég egy kártyás művelet, és maximum 150 eurót lehet felvenni.
Ez sokak számára egyszerűsítheti a mindennapokat, különösen az idősebb családtagok vagy a gyengébb infrastruktúrájú települések esetében.
Az open banking azt ígéri, hogy egyetlen alkalmazásból kezelhetjük több banknál vezetett számláinkat, költségvetésünket, előfizetéseinket. A PSR/PSD3 célja, hogy ezt a bankok ne akadályozzák mesterséges korlátozásokkal (ezt ugyanis előszeretettel teszik, hogy saját rendszerükben tartsák a felhasználót).
Open banking: Olyan rendszer, amelyben engedéllyel rendelkező szolgáltatók hozzáférhetnek a bankszámlaadatokhoz, ha ehhez a felhasználó hozzájárul. Így több bank számlái egy helyen kezelhetők, és új típusú pénzügyi alkalmazások jelenhetnek meg.
A jogszabály előírja, hogy a felhasználó egy központi „engedélykezelő felületen” követheti, milyen alkalmazásoknak adott hozzáférést, és ezt bármikor visszavonhatja. Ez különösen hasznos a szülőknek, akik gyakran több családi fiókot felügyelnek.
A szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a panaszos ügyfél embert is elérjen, ne csak automatizált chatbotot. Ez fontos visszalépés a személyes felelősség felé, és sok stresszes helyzetet oldhat meg gyorsabban.
A fogyasztóvédelem szempontjából fontos, hogy minden fizetési szolgáltatónak kötelező lesz csatlakoznia alternatív vitarendezési eljárásokhoz, ha a fogyasztó ezt az utat választja. Ez gyorsabb, olcsóbb megoldást kínál a kisebb pénzügyi viták rendezésére, mint a hosszadalmas bírósági pereskedés.
A digitális pénzügyek világa egyre összetettebb, és gyakran a gyerekek lépnek be először a család online térbe kötött pénzügyi folyamataiba:
Az új szabályozás nyugalmat ad: a szolgáltató vállalja át a kockázatot, ha hibázik, és a család nem marad egyedül a károkkal.
A tiszta díjszabás segít abban, hogy a szülők előre lássák, mennyibe kerül egy tranzakció, így könnyebb tudatos pénzügyi példát mutatni.
A bolti készpénzfelvétel a vidéken élő családoknak jelenthet kényelmi könnyítést, az open banking pedig egyszerűsítheti a közös költségvetés átlátását, a zsebpénz kezelését vagy a gyerek bankszámlájának követését.
Az EU tervezete tehát kiemelten fontos a digitális élet védelmében, minden esély megvan rá, hogy jövőre ezt el is fogadják és talán sikerül kicsit emberibb körülményeket teremteni a felhasználók védelmét illetően, bár a nagy tech cégek működését és trükkjeit ismerve vannak azért fenntartásaink a megvalósíthatóságot illetően.
A legfontosabb továbbra is a személyes pénzügyi és digitális tudatosság, amivel felvértezve az online veszélyek és visszaélések nagy részét meg tudod előzni.