Egy sportsérülés a gyerek mentális egészségére is veszélyes lehet - szakértők mondják el, hogyan segíthetnek a szülők
Ha a gyereked sportol, jó eséllyel előbb-utóbb szembe kell néznie valamilyen sérüléssel. Így lehet kezelni a testi fájdalmat és azt a lelki törést, amely ilyenkor gyakran vele jár.
Nincs most elég időd?
- A sportsérülés a gyereknek nem csak testi fájdalom. Ilyenkor kieshet a csapatból, kimaradhat versenyekről, és meginoghat benne az érzés, hogy bízhat a saját testében.
- Sérülés után a szülő jelenléte és kommunikációja kiemelten fontos.
- Először azt kell éreztetni a gyerekkel, hogy nincs egyedül, és a család nem a visszatérés tempóját, hanem a felépülését figyeli.
- Magyar sportpszichológiai kutatások szerint a gyerek sportsérülése a szülő stresszét is növelheti. A szülő ilyenkor könnyebben kezd kontrollálni, sürgetni vagy túl sokat figyelni az edző döntéseire.
- A rehabilitációt érdemes apró, látható célokra bontani. Nem az a kérdés, mikor lesz újra „a régi”, hanem hogy ma miben lett stabilabb, bátrabb vagy fájdalommentesebb a mozgása.
- A visszatérésről ne egyedül a gyerek lelkesedése, az edző igénye vagy a szülő félelme döntsön. Sportorvosi, gyógytornászi és szükség esetén sportpszichológiai szempontokat együtt kell nézni.
- A legfontosabb szülői mondat ilyenkor nem az, hogy „erősebben térsz vissza”, hanem valami sokkal egyszerűbb: „itt vagyok, végigcsináljuk”.
SEGÍTS NEKÜNK, HOGY SEGÍTHESSÜNK!
A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
- Számlaszám: 12100011-19129370
- Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
Egy rossz lépés, egy esés, egy fájdalmas mozdulat elég ahhoz, hogy a gyerek sportélete hetekre vagy hónapokra megálljon. A sportsérülés ilyenkor nem csak arról szól, hogy mit mond az orvos: a gyerek kimarad az edzésből, távolabb kerül a csapattól, és hirtelen megkérdőjeleződik benne az is, amiben addig biztos volt.
Az amerikai Nationwide Children’s Hospital összesítése szerint évente nagyjából hárommillió fiatalt látnak el sürgősségen sportsérülés miatt, további ötmillió gyerek pedig háziorvoshoz vagy sportorvosi rendelésre kerül hasonló panasszal. A kórház szerint a túlterheléses sérülések egyik legerősebb mozgatója, hogy
a gyerekek egyre fiatalabb korban kezdenek intenzív, ismétlődő és egy sportágra szűkülő edzésmunkába.
Hirdetés
Az utánpótlássport sok helyen már alsó tagozattól heti több edzést, hétvégi meccseket, versenyeket és korai szakosodást jelent. A gyerek testileg fejlődik, közben teljesíteni akar, megfelelne az edzőnek, a csapatnak és sokszor a szülő várakozásának is.
Magyarországon nem találtunk országos, nyilvános gyereksportsérülés-regisztert, de a részadatok így is erős mintát rajzolnak. A gyermektraumatológusok évek óta nagy ellátási terhelésről beszélnek, egy utánpótlás-labdarúgásról szóló hazai kutatás pedig azt mutatja, hogy a sérülések jelentős része nem a meccsnap látványos ütközéseiből, hanem a mindennapi edzésterhelésből, a növekedésből, a posztspecifikus mozgásokból és a túlterhelésből áll össze.
Egy bokaszalag-sérülés vagy térdprobléma nemcsak az edzéskimaradást jelenti, hanem azt is, hogy a gyerek nézi a többieket, miközben ő pihen, jegel, gyógytornára jár, és próbálja elfogadni, hogy a teste most nem engedelmeskedik úgy, mint korábban.
A szülői nyugalom ilyenkor kezelés is
A Parents magazin cikkében megszólaló Jonathan Jenkins sportpszichológus szerint a szülő nyugodt, higgadt, biztonságot jelentő támogatása és állandó jelenléte többet számít, mint a gyors megoldások vagy az edzői tanácsok. A rehabilitáció során az apró előrelépésekre való figyelés segít a gyerekeknek visszaépíteni az önbizalmukat, hogy erősebben és ellenállóbban térhessenek vissza a sportjukhoz.
Vagyis nem az a legjobb első mondat, hogy „majd erősebben visszatérsz”, és nem is az, hogy „erre jobban kellett volna figyelned”, hanem az, hogy „itt vagyok, végigcsináljuk”.
Sérülésnél ez különösen sokat számít, mert a fájdalom mellé félelem, szégyen, düh vagy pánik is társulhat. Egy fiatal ilyen esetben gyakran nem a pontos orvosi magyarázatra kíváncsi először, hanem kapaszkodó kell neki. A szülő hangja ilyenkor könnyen belső hanggá válik: ha a felnőtt kapkod, vádol vagy rögtön teljesítményről beszél, a gyerek a sérülést kudarcként élheti meg.
Hirdetés
Magyar sportpszichológiai szakirodalom is ugyanebbe az irányba mutat. Kovács Krisztina és munkatársai a Szülői bevonódás a sportban című tanulmányukban azt írják, hogy a megfelelő szülői támogatás a gyerek sportban megélt öröméhez, elkötelezettségéhez, autonómiájához és reális önészleléséhez kapcsolódhat. Ugyanebben a tanulmányban a szülői nyomás már kevésbé kedvező kimenetekkel, például teljesítményszorongással és a saját teljesítménnyel való elégedetlenséggel jelenik meg.
🧠 Miről is van szó pontosan?
Sportpszichológia: A pszichológia olyan területe, amely a sportteljesítmény, a motiváció, a versenyhelyzet, a stressz, a csapatműködés és a sportoló mentális jólléte felől vizsgálja a sportot. Gyerekeknél nemcsak a jobb teljesítményről szól, hanem arról is, hogyan maradhat a sport fejlődést támogató közeg.
A rehabilitáció ritmusát is természetessé kell tenni
A rehabilitáció családi szempontból is kellemetlenül lassú folyamat, amely akár hónapokig is tarthat. A gyógytorna és a rehabilitáció minden értelemben próbára teszi a gyerek kitartását.
„A fejlődés ritkán egyenes vonalú, és a frusztráció nem jelenti azt, hogy a folyamat kudarcot vallott. Segítsünk a fiatal sportolónak rendszert építeni azzal, hogy követjük és megünnepeljük a kis eredményeket, így az agya megtanulja észrevenni az előrelépést akkor is, amikor a nagy mérföldkövek még távolinak tűnnek” – tanácsolja Jenkins.
A szakértő szerint a felépülés ritkán egyenes vonalú, ezért a kis eredményeket érdemes követni és megünnepelni. Egy hosszabb rehabilitációnál ilyen lehet, ha csökken a fájdalom, javul a mozgástartomány, stabilabbá válik a járás, a gyerek újra terhelhető, majd fokozatosan visszatérhet az edzés egy részéhez. Miközben a gyerek végigmegy a teste újjáépítésének fárasztó folyamatán, a szülő feladata nem a probléma megoldása vagy a rossz érzések eltüntetése. Támaszt adhatunk, és emlékeztethetjük arra, milyen messzire jutott már.
A túl gyors visszatérés sokszor a felnőttek türelmetlensége is
A gyerekek egy része azért sietne vissza, mert hiányzik neki a csapat. Mások attól félnek, elveszítik a helyüket, lemaradnak a többiektől, vagy az edző már nem számol velük ugyanúgy. A szülő itt könnyen akaratlanul is ráerősíthet a nyomásra, főleg ha minden beszélgetés a következő meccs, a verseny vagy a „formába lendülés” körül forog.
Ez egyébként tudományosan is érthető helyzet. Egy magyar kutatás szerint azok a szülők, akiknek a gyereke már átélt sportsérülést, nagyobb stresszt élnek meg a gyerek sportkarrierjével kapcsolatban. Náluk erősebb a félelem attól is, hogy a gyereket kevesebbet játszatják, elutasítják vagy kiszorítják a csapatból.
Ahelyett, hogy a fókusz elsősorban arra kerülne, mikor jut vissza a sérülés előtti szintre, Jenkins azt javasolja, segítsünk a gyereknek közösen kialakítani egy visszatérési tervet. Ennek az önbizalom építésére kell épülnie, következetességen és ismétlésen keresztül.
A visszatérésről érdemes külön beszélgetést nyitni az edzővel és a szakemberekkel. Fontos tudni, hogy milyen mozgás engedhető, milyen terhelés kerülendő, mi számít figyelmeztető jelnek, és ki mondja ki a végső igent.
A sérült gyereknek nem kell minden döntést egyedül meghoznia, de legyen beleszólása abba, miről tud beszélni, mikor szeretne bemenni megnézni az edzést, hogyan tartja a kapcsolatot a csapattal, és milyen célokat lát maga előtt a következő hetekben.
Hirdetés
A szülői támogatás nem ugyanaz, mint az irányítás
A sport sok gyereknek az első hely, ahol megtapasztalja, milyen kitartani, veszíteni, újrakezdeni és csapathoz tartozni. Egy sérülés ugyanezeket a tapasztalatokat hozza, csak fájdalmasabb formában. A szülő ilyenkor ne akarjon a gyógytornász, az edző, főleg a sportorvos helyére lépni, hanem adjon biztonságot, érzelmi teret, amely mellett a gyerek megtanulhatja: a teste sérülhet, de ő ettől nem lesz kevesebb.
- Legfrissebb
- Egy sportsérülés a gyerek mentális egészségére is veszélyes lehet - szakértők mondják el, hogyan segíthetnek a szülők
- Megérkezett a fizetős Facebook és Instagram, de mit is jelent ez a felhasználóknak?
- Forma–1-es versenyautót építettek magyar diákok a Hungaroringen, de itt nem csak a sebesség számított
- Ingyen játék: nézzük meg szülői szemmel az Epic Games Store heti meglepetéseit
- Képernyőmentes iskola és techadó: van, ahol már ezt követelik a tanárok
- Újra van térkép a vonatkésésekről, de még sok munka, mire követhető lesz a vasúti közlekedés
- Sztárcsapat társasjáték-ajánló: a gombfoci a múlté
- Még kellett egy videójáték a nyúl szemszögéből is, aki rolleresekre vadászik
- A pápa szerint a mesterséges intelligencia korában az embernek kell embernek maradnia
- Miért jó az iskolakert? Többet adhat a gyerekeknek, mint néhány palánta