„A fiam tényleg elhitte, hogy valóságos” - ez történik, amikor a gyerek a mesterséges intelligenciával játszik

2025.10.14. 06:07 Képernyőidő

Egyre több szülő engedi, hogy kisgyereke ChatGPT-vel vagy más MI-alkalmazásokkal beszélgessen. A szakértők figyelmeztetnek: a varázslat könnyen összetéveszthető a valósággal.

„A fiam tényleg elhitte, hogy valóságos” - ez történik, amikor a gyerek a mesterséges intelligenciával játszik

Nincs most elég időd?

  • A ChatGPT-hez hasonló mesterséges intelligenciák már a gyerekszobában is megjelentek, sokszor éppen a szülők használják babysitternek.
  • A dilemma ma már nem az, hogy engedjük-e az MI használatát, hanem hogy hogyan szabjunk határokat.
  • A kutatók szerint a kisgyerekek könnyen „félig élőként” érzékelik az MI-t, ami érzelmi kötődést és félreértett bizalmat is szülhet.
  • Szülőként akkor védhetjük legjobban a gyereket, ha együtt fedezzük fel vele a technológiát, és megtanítjuk megkülönböztetni a varázslatot a valóságtól.

Egyre több szülő szembesül azzal, hogy a gyermeke nemcsak rajzfilmekkel és játékkal tölt időt a képernyő előtt, hanem „beszélget” is vele. Egy négyéves fiú órákon át társalog egy MI-programmal, amely vonatokat dicsér és vicceket mesél; egy hatéves kislány a gép segítségével illusztráltatja a saját meséit. Sok szülő megkönnyebbül, hogy a gyerek végre csendben, elfoglalva van, mások viszont nyugtalanul figyelik, hogy a mesterséges intelligencia mintha lassan baráttá, tanárrá vagy épp mesemondóvá lépne elő.

A Guardian cikke érdekes, elgondolkodtató történeteket mesél, ezért is dolgoztuk fel, hogy párbeszédet indítsunk ebben a témában is.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon és Instagramon!

🧠 Miről is van szó pontosan?
Mesterséges intelligencia (MI): Gyűjtőfogalom mindazon technológiákra, amelyek az emberi gondolkodáshoz hasonló feladatokat – például tanulást, problémamegoldást, nyelvértést vagy képfelismerést – képesek elvégezni. Az MI nem „gondolkodik” vagy „érez”, hanem algoritmusok segítségével dolgoz fel adatokat, hogy mintákat ismerjen fel és döntési javaslatokat adjon.

Amikor a „varázslat” életre kel

Josh, egy negyvenéves ohiói apuka egy átlagos délutánon csak egy kis csendet akart. Négyéves fia már háromnegyed órája mesélt a Thomas, a gőzmozdony-univerzum legújabb kalandjáról, amikor Josh végül átadta a telefonját a gyereknek. „Azt hittem, majd befejezi a történetet, és a telefon kikapcsol” – mesélte később a Guardiannek.

Két órával később, amikor visszatért a nappaliba, a kisfiú még mindig boldogan beszélgetett – de nem vele. A ChatGPT hangmódjával folytatott beszélgetés átirata több mint tízezer szóból állt. „A fiam szerint ChatGPT a világ legmenőbb, vonatokat imádó embere. Most már sosem fogok tudni versenyezni vele” – írta később Josh egy Reddit-bejegyzésben.

🧠 Miről is van szó pontosan?
ChatGPT: Az OpenAI által fejlesztett, úgynevezett nagy nyelvi modell (Large Language Model, LLM), amely emberi nyelven képes kommunikálni, kérdésekre válaszolni, szöveget írni, magyarázni vagy akár párbeszédet folytatni. A ChatGPT hatalmas mennyiségű szöveges adaton tanul, és statisztikai minták alapján „jósolja meg”, mi lehet a legvalószínűbb következő szó vagy mondat. Bár a válaszai sokszor emberinek tűnnek, nem értéssel, hanem valószínűségi számításokkal dolgozik.
Reddit: Egy nemzetközi online közösségi platform, amely tematikus fórumokból – úgynevezett subreddit-ekből – áll. A felhasználók itt posztokat, képeket vagy kérdéseket oszthatnak meg, amelyekre mások szavazhatnak és kommentelhetnek. A Reddit különlegessége, hogy a közösségek önszerveződők, moderálásukat maguk a tagok végzik. Gyakran innen indulnak el azok a történetek és viták, amelyek később a nemzetközi sajtóban is megjelennek.

A történet azonnal vírusként terjedt, és egy generációs kérdést élesített ki:

mit kezdjenek a szülők azzal, hogy az MI immár nemcsak eszköz, hanem „társ” is lehet a gyerekek számára?

A technológiai varázslat és a félelem régi ismerős

Nem először történik, hogy a technológia betör a gyerekszobába. A múlt században az anyák attól féltek, hogy a rádió „túlstimulálja és megijeszti” a gyerekeket. A televízió és a videójáték is hasonló pánikokat keltett, majd az okostelefonok és tabletek érkeztek, újabb vitákkal a képernyőidőről.

Most azonban valami gyökeresen másról van szó. A mesterséges intelligencia nem pusztán tartalmat közvetít, hanem válaszol, kérdez, reagál. Egy négyéves gyerek számára pedig ez a különbség nem elméleti, hanem egzisztenciális: a képernyő mögött végre valaki visszabeszél.

„Egy űrhajós hívta az űrből”

Egy Yorkshire-ben élő szoftvermérnök, Saral Kaushik hasonlóan kísérletezett: a ChatGPT-t arra kérte, hogy hívja fel négyéves fiát, mintha egy űrhajós lenne a Nemzetközi Űrállomásról. A program azt állította, hogy fagyasztva küldött neki „űrfagyit”, amit az apa aztán tényleg elővett a hűtőből.

„A fiam ujjongott, kérdezősködött, hogy hogyan alszanak az űrben. Annyira boldog volt, hogy szinte lelkiismeret-furdalásom támadt, amikor később elmondtam neki, hogy ez csak egy számítógép volt” – mesélte Kaushik. „Ő tényleg elhitte, hogy valóságos.”

A kisgyerekek természetes módon antropomorfizálnak: lelket adnak a plüssmacinak, szándékot a játékautónak. De amikor egy program válaszol, a képzelet és a valóság határa könnyen elmosódik.

Ying Xu, a Harvard Egyetem oktatáskutató professzora szerint három és hat éves kor között a gyerekek gyakran félig élőként érzékelik az MI-eszközöket. Egy kutatásban a gyerekek többsége például úgy vélte, hogy egy Google Home Mini „tud gondolkodni és beszélni, de nem lát”. Ez a köztes állapot – sem teljesen élettelen, sem igazán élő – pszichológiai szempontból különösen érzékeny.

„Ha egy gyerek úgy érzi, hogy az MI szándékból beszél vele, akkor azt is elhiheti, hogy kapcsolatot épít vele” – magyarázta Xu. „Ez nem játék: érzelmi viszonyt alakíthat ki valamivel, ami nem képes viszonozni azt.”

A digitális tündér és a szülői aggodalom

Josh hatéves lánya „az internetnek” hívja a ChatGPT-t: „Szeretnék beszélni az internettel.” Tudja, hogy nem ember, de szerinte „olyan, mint egy tündér, aki az egész internetet képviseli”. Ez a szürke zóna a legtöbb szülőt zavarba ejti.

A Michiganben élő Ben Kreiter például azért hagyta abba a kísérletezést, mert aggódni kezdett a gyerekeiért. „Minél többet olvastam a híreket, annál inkább rájöttem, hogy nem tudom, ez mit tesz az agyukkal. Talán nem kéne, hogy az én gyerekeim legyenek a kísérleti nyulak.”

Az aggodalom nem alaptalan. 2024-ben egy 14 éves fiú öngyilkossága hozta előtérbe a problémát: a fiú az egyik LLM-alapú chatbotba (Character.ai) „szeretett bele”, és a család szerint ez közvetlenül hozzájárult a tragédiához. Azóta több hasonló per is indult, arról mi is írtunk, hogy egy kamasz szülei beperelték az OpenAI-t, mert szerintük a ChatGPT tanácsokat adott az öngyilkossághoz, ami sajnos sikerült is.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a mesterséges intelligencia gyerekkorba való bevezetése eddig ismeretlen sebességgel zajlik. Azzal együtt is, hogy az OpenAI hivatalosan tiltja a 13 év alatti felhasználást, de tudja, hogy rengeteg kisgyerek használja a ChatGPT-t.

A kreativitás ára

A szülők, akik pozitívumokat látnak a generatív MI-ben, elsősorban a kreativitást emlegetik. „Olyan dolgokat tudnak megrajzoltatni, amiket ők még nem tudnának lerajzolni” – mondta Kreiter. Ying Xu szerint azonban ez félrevezető.

„Az MI nem kreatív, csak valószínűségi minták alapján dolgozik. Kérdés, hogy képes-e valódi kreativitást inspirálni a gyerekekben” – mondja. Egy friss kutatás szerint a generatív MI használata ugyan növeli az egyéni teljesítményt (például egy történetírási feladatban), de csökkenti az összesített kreatív sokszínűséget.

„Lehet, hogy az egyén szintjén javítja a produktumot, de társadalmi szinten szegényíti a kifejezésformákat” - teszi hozzá a szakértő.

Digitális Mary Poppins: jönnek az MI-játékok is

Arról korábban mi is írtunk már, hogy a mesterséges intelligenciával működő fizikai gyerekjátékok kapcsán mennyi mindenre kell figyelnie és ügyelnie egy szülőnek. Olvasd el, fontos írás!

És mi várható? A teljesség igénye nélkül csak pár apróság a tengeren túlról:

  • 2025 júniusában az OpenAI partnerséget jelentett be a Mattellel, a Barbie és a Fisher-Price gyártójával.
  • Eközben startupok tucatjai – köztük a Curio nevű vállalat, amely Grimes énekesnővel közösen fejlesztette ki a „Grok” nevű plüsschatbotot – mesterséges intelligenciával felszerelt játékokat dobnak piacra. A kék, szőrös Grok a marketing szerint „valahol egy kisöcs és egy háziállat között van”.
  • Jön a Geni is, amely az első „MI-mesemondó játéknak” hirdeti magát. A gyerek három kártyát választ – például „varázsló”, „űrhajós” és „öröm” –, a gép pedig történetet generál.

Nehéz nem észrevenni, hogy a startup-világ versenyt fut az idővel: minél előbb piacra lépni, mielőtt a szülők megunják a plüsschatbotokat vagy túlságosan félni kezdenek a mesterséges intelligenciától. 

Fontos, hogy tudjuk, itt is a pénz diktál, szülőként pedig nekünk kell védekezni, mint mindig. Jöjjön tehát a szokásos kérdés:

Miért fontos ez szülőként?

A mesterséges intelligencia ma már nemcsak a felnőttek munkaeszköze, hanem a gyerekkor új tere is. Egy négy- vagy hatéves számára a ChatGPT nem „nyelvi modell”, hanem egy hang, amely figyel rá, kérdez, válaszol. A pszichológiai kutatások szerint ez az élmény könnyen olyan érzelmi kapcsolatnak tűnhet, amelyben a gyerek biztonságot talál – még akkor is, ha valójában egy algoritmussal beszél.

A Harvard Egyetem kutatója, Ying Xu szerint a kisgyerekek három és hat éves kor között gyakran „félig élőként” érzékelik a beszélő eszközöket: valahol az élettelen tárgy és az élő személy között. Ez az úgynevezett antropomorfizálás természetes fejlődési szakasz, de ha az MI-programok túlságosan emberi viselkedést mutatnak, könnyen megtéveszthetik a gyermeket. Egy 2024-es kutatás kimutatta, hogy az ilyen eszközök iránt kialakuló bizalom mélyen befolyásolhatja, hogyan tanulja meg a gyerek megkülönböztetni a valóságot a képzelettől.

Az UNICEF szakértői szerint az MI-vel való korai találkozás az érzelmi és kognitív fejlődésre is hatással lehet. Ha egy kisgyermek „valakiként” kezdi látni a technológiát, az hosszú távon befolyásolhatja, hogyan gondolkodik a felelősségről, az empátiáról vagy éppen a társas kapcsolatok valódiságáról. Az antropomorf technológiák ezért nem pusztán szórakoztatók: formálják a bizalom, a kötődés és az önállóság fogalmát is.

A kreativitás terén szintén ellentmondásosak az eredmények. Egy 2023-as nemzetközi vizsgálat szerint a generatív MI rövid távon fokozhatja az egyéni teljesítményt – például amikor egy gyerek történeteket ír vele közösen –, ugyanakkor hosszabb távon csökkentheti a kifejezésmódok sokszínűségét. Ying Xu szerint ez a „homogenizáló hatás” a gyermeki képzelőerő ellaposodásához vezethet, ha a gyerekek mindenre az MI-től várják az ötletet.

Mindezek miatt a szülők szerepe kettős: egyrészt védeni, másrészt tanítani kell. Az MI-eszközöket nem elzárni érdemes, hanem közösen felfedezni. A beszélgetés után megkérdezni: „Szerinted ez tényleg egy ember volt?”, „Honnan tudta, mit válaszoljon?” Az ilyen reflexív pillanatok segítik a gyereket, hogy saját mentális modelljét – vagyis elképzelését arról, mi az MI és mit tud – fokozatosan reálisabbá formálja.

A legfontosabb, amit a kutatások egybehangzóan üzennek:

a mesterséges intelligencia nem lehet társ, csak eszköz.

A szülő dolga, hogy a varázslatot értelmezze, ne elvegye. Mert ha a gyerek megérti, hogy a gép nem érez, csak utánoz, akkor az MI nem a képzelet helyét foglalja el, hanem a tanulás és a közös felfedezés új kapujává válhat.