Milyen tudásra és készségekre lesz szüksége egy fiatalnak 2035-ben?
Amikor egy pályaválasztás előtt álló fiatalra gondolunk, gyakran azt kérdezzük: mérnök legyen, informatikus, programozó, kutató vagy éppen más területen próbáljon szerencsét? A technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia azonban átírja ezt a kérdést.
Lehet, hogy a következő években már nem az lesz a legfontosabb, hogy egy fiatal pontosan melyik szakmát választja. Sokkal fontosabb lehet, milyen képességekkel érkezik majd a munkaerőpiacra. A munka világa ugyanis gyorsan változik. Az automatizáció, a mesterséges intelligencia, a robotika, az adatok egyre nagyobb szerepe, a digitalizáció és a zöld átállás nem egyszerűen új szakmákat hoznak létre. A meglévő munkaköröket is átalakítják, és ezzel együtt azt is, hogy mit vár el egy munkáltató egy pályakezdőtől.
Hirdetés
Nem feltétlenül kevesebb munka lesz, hanem másfajta munka
A World Economic Forum 2025-ös Future of Jobs jelentése több mint ezer munkáltató várakozásait vizsgálta 55 országban, összesen több mint 14 millió munkavállalót reprezentáló adatok alapján. A jelentés szerint 2030-ig a jelenlegi munkahelyek mintegy 22 százalékát érintheti valamilyen jelentős átalakulás:
- körülbelül 170 millió új munkakör jöhet létre,
- miközben 92 millió meglévő pozíció szűnhet meg,
- ami összességében 78 milliós növekedést jelent.
🧠 Miről is van szó pontosan?
World Economic Forum (WEF): Magyarul Világgazdasági Fórum. Egy 1971-ben alapított, genfi központú, független, nonprofit nemzetközi szervezet, amely elsősorban a gazdasági, társadalmi és technológiai folyamatokat vizsgálja, és együttműködést szervez üzleti, politikai, tudományos és civil szereplők között. Legismertebb eseménye a davosi éves találkozó, emellett rendszeresen publikál kutatásokat például a munkaerőpiac, a technológia és a jövő készségeinek alakulásáról.
A technológiai fejlődés tehát nem egyszerűen arról szól, hogy a robotok vagy a mesterséges intelligencia „elveszik az emberek munkáját”. Sok esetben inkább a munkakörök tartalma változik meg. Egy programozónak például várhatóan egyre kevésbé lesz az a feladata, hogy minden egyes kódsort kézzel megírjon. A mesterséges intelligencia képes lehet kódot generálni, hibákat keresni vagy akár teljes programrészleteket létrehozni. Ettől azonban nem válik feleslegessé a programozói tudás, sőt, felértékelődhet az a szakember, aki érti a problémát, jól tudja meghatározni a feladatot, képes ellenőrizni az AI eredményét, felismeri a hibákat, és megfelelő rendszerbe tudja illeszteni a létrehozott megoldást.
A jövő munkahelyén nem elég „jól használni a számítógépet”
A WEF kutatása szerint 2030-ig a munkavégzéshez szükséges készségek jelentős része változhat. A leggyorsabban növekvő kompetenciák között szerepel az MI és a big data, a kiberbiztonság, valamint az általános technológiai műveltség. A technológiai készségek mellett ugyanilyen fontos marad a kreatív gondolkodás, az alkalmazkodóképesség, a kíváncsiság, az élethosszig tartó tanulás és az analitikus gondolkodás.
Vagyis a jövő munkavállalójának nem elegendő technológiát jól használnia. Értenie kell a technológiát, és közben képesnek kell lennie gondolkodni, elemezni és másokkal együttműködni is.
Egyre több olyan helyzet várható a munka területén, amelyre nincs előre megírt tankönyvi megoldás. Szükség van analitikus gondolkodásra, kreativitásra, rendszerszintű gondolkodásra, kísérletezésre és arra a képességre is, hogy valaki egy bonyolult problémát kisebb, kezelhető részekre tudjon bontani. A WEF szerint az analitikus gondolkodás továbbra is az egyik legfontosabb alapkompetencia, miközben a kreatív gondolkodás is egyre nagyobb jelentőséget kap. Ez egyben azt is jelenti, hogy a STEM-oktatás célja nem lehet pusztán az, hogy minél több képletet, definíciót vagy programozási parancsot megtanítsunk. Azt kell vizsgálni majd a képzések során, hogy képes-e a fiatal használni a tudását egy új, számára korábban ismeretlen probléma megoldására?
A magyar munkaerőpiac is változó elvárásokat mutat
Egy friss magyar kutatás a 2018-as és 2023-as munkáltatói kompetenciaelvárásokat hasonlította össze HR-szakemberek és vezetők bevonásával. Az eredmények szerint több olyan képesség, amelyet korábban inkább magasabb karrierszinteken vártak el, ma már a pályakezdőknél vagy a fiatalabb munkavállalóknál is fontosabbá vált.
Ilyen például:
- az önálló tanulás,
- a kreatív problémamegoldás,
- az analitikus gondolkodás,
- az alkalmazkodóképesség,
- az együttműködés,
- az etikai tudatosság
- és a változások kezelésének képessége.
Ez különösen fontos üzenet a mai fiatalok számára. Ha egy mai felső tagozatos diák 2035 körül kezdi meg a karrierjét, valószínűleg olyan technológiákkal is találkozni fog, amelyek ma még nem, vagy csak korlátozottan léteznek. Ezért nehéz lenne azt megmondani, hogy pontosan melyik programozási nyelvet, milyen szoftvert vagy milyen konkrét technológiát kellene most megtanulnia ahhoz, hogy tíz év múlva biztosan versenyképes legyen. De a fenti lista jó mankó lehet ahhoz, hogy milyen készségeket fejlesszen addig is.
Hirdetés
MI-műveltség: nem mindenkiből kell programozónak lennie
Az MI (vagy esetleg AI)-műveltség fogalma talán már egyre elterjedtebb kifejezés. Ehhez nem szükséges mindenkinek mesterségesintelligencia-kutatóvá válnia, a fogalom sem programozói tudást jelent, hanem annak megértését, hogyan működnek és mire használhatók a mesterségesintelligencia-eszközök. Ide tartozik az is, hogy tudjuk, hogyan kérdezzünk tőlük, hogyan ellenőrizzük a válaszaikat, és felismerjük a tévedésekből, adatkezelésből vagy torzításokból fakadó kockázatokat. Egy jövőbeli mérnöknek, kutatónak, orvosnak, agrármérnöknek vagy energetikai szakembernek már szüksége lesz erre a készségre.
És legalább ilyen fontos lesz annak felismerése is, hogy mikor nem szabad vakon megbízni a mesterséges intelligencia válaszában.
Ezért a jövő STEM-szakembere nem egyszerűen MI-t használó ember lesz, hanem olyan szakember, aki képes:
- kérdezni → ellenőrizni → értelmezni → javítani → döntést hozni.
Az OECD 2026-os, Skills in the AI Age című elemzése is arra hívja fel a figyelmet, hogy az AI-korszakban nem egyetlen új „AI-skillre” van szükség, hanem alapvető, digitális, informatikai és kiegészítő készségek kombinációjára.
🧠 Miről is van szó pontosan?
OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development): Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. Egy 38 tagállamot tömörítő nemzetközi szervezet, amely gazdasági, oktatási, munkaerőpiaci és társadalmi folyamatokat vizsgál, adatokat és elemzéseket készít, valamint szakpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg. Magyarország 1996 óta tagja.
Nem csak gépekkel, emberekkel is együtt kell dolgozni
A technológiai fejlődés felgyorsulásával egyre tisztábban látszik, hogy a jövő munkahelyei nem elégednek meg a szigorúan technikai tudással. Egy fejlesztőcsapatban dolgozó mérnöknek szót kell értenie a megrendelővel, egy kutatónak hitelesen kell bemutatnia az eredményeit, egy informatikusnak pedig folyamatosan együtt kell működnie olyan kollégákkal, akik teljesen más szakterületről érkeznek. Nem csoda, hogy a szakemberek is
- az együttműködést,
- a vezetői és társas készségeket,
- a rugalmasságot,
- valamint a kreatív gondolkodást emelik ki a legfontosabb nem szakmai kompetenciák között.
A jó mérnök is kommunikál, a jó programozó érti a mögöttes problémát, a jó kutató pedig csapatban gondolkodik, figyelembe véve azt a társadalmi környezetet, amelyben a technológia érvényesül.
Talán éppen ezért érdemes radikálisan átértékelnünk a tehetséggondozást is. Fontos, hogy olyan befogadó közeget teremtsünk számukra, ahol megtapasztalhatják az alkotás örömét. Meg kell élniük, hogy képesek önállóan problémákat megoldani, újat létrehozni, hibázni és bátran újrakezdeni, csapatban dolgozni, és ami a legfontosabb: elsajátítani azt is, amit ma még nem tudnak. Kulcsfontosságú ezért a gyakorlati, projektalapú és élménypedagógiai megközelítés. Egy robot megépítése, egy kód működésének kibogozása vagy egy szerkezet megtervezése messze túlmutat a technikai fogásokon – elsősorban gondolkodni tanít, márpedig a jövő munkaerőpiaca leginkább erre tart majd igényt.
A Nemzeti Tehetség Program támogatásával megvalósult Kockáról kockára projekt is pontosan ezt a szemléletet képviselte: olyan inspiráló teret adott a fiataloknak, ahol a technológia ismerete összefonódott a kísérletezés, a kreatív problémamegoldás és az önálló tudásszerzés élményével. A program tapasztalatairól itt olvashatsz bővebben.
A programot a Nemzeti Tehetség Program támogatásával valósította meg a KastélyRét Egyesület, az NTP-TEHETSEG-25-0427 pályázaton.
Hirdetés
- Legfrissebb
- Milyen tudásra és készségekre lesz szüksége egy fiatalnak 2035-ben?
- 7 sorozat, amelyek megmutatják, milyen sokféle lehet az autizmus
- Dühös robotszülővel gyakorolnak a tanárok, hogy ne élesben kelljen megtanulniuk kezelni a konfliktust
- Az amúgy is botrányok közt vergődő Gondosóra-program eszközeinek is meg vannak számlálva a napjai
- Új szabály jön a Robloxban, amely korlátozza, hogy TikTok legyen a játékból
- A gyerek első telefonjára készült mobilcsomagokkal jött a Telekom, de pár dolgot érdemes tisztán látni
- A Netflixen mutatta meg magát a GTA 6 - erre érdemes felkészülni szülőként
- Miért fontos, hogy a fiatalok érdeklődjenek a STEM iránt?
- Ingyen játék: az Epic heti ajándékai közül az egyik megmutatja, mi a korhatárbesorolás gyenge pontja
- Napi két óra Facebook és Instagram, valamint éjszakai korlátozás jöhet a fiataloknak - 17,1 milliárd dolláros egyezséget kötött a Meta