Paks leállása után ez különösen fontos: mennyit fogyasztanak az otthoni eszközök és mik a leggyakoribb tévhitek?

2026.08.02. 12:40 Képernyőidő

A telefon töltése alig látszik a fogyasztásban, egy gamer PC vagy a tévével együtt használt konzol viszont már komoly tétel lehet. Mire figyeljen a család az energiaválság árnyékában?

Paks leállása után ez különösen fontos: mennyit fogyasztanak az otthoni eszközök és mik a leggyakoribb tévhitek?

Nincs most elég időd?

A kormány bejelentette, hogy vasárnap teljesen leállítják a Paksi Atomerőművet a Duna rekordalacsony vízállása miatt. A létesítmény történetében most először szűnik meg mind a négy blokk villamosenergia-termelése.
A leállítás ellenőrzött biztonsági folyamat, nem nukleáris veszélyhelyzet.
A lakosságtól elsősorban a 17 és 22 óra közötti esti csúcsban kérnek önkéntes fogyasztáscsökkentést. A mosást, a szárítást, a mosogatást, az elektromos autó töltését és más időzíthető nagyfogyasztást érdemes más időpontra tenni.
Bár sokan erről szoktak beszélni, a telefontöltés a háztartási fogyasztás egyik legkisebb tétele, a kihúzott töltő sem ér sokat. Sokkal többet számít, ha a nagy tévé, a konzol vagy a gamer PC nem marad feleslegesen bekapcsolva. A cikkben ezek fogyasztásáról esik szó többek között, kiderül, hogy az éves átlagfogyasztáshoz képest mennyit esznek a családban használt kütyük, képernyők, gépek.
A valódi nagyfogyasztók többnyire a klímaberendezések, a villanybojlerek, az elektromos fűtőeszközök, a sütők, a szárítógépek és más nagy háztartási berendezések.
Mutatunk pár tévhitet és adunk tippeket is.

SEGÍTS, HOGY SEGÍTHESSÜNK!

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.

Számlaszám: 12100011-19129370
Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület

A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.

A tartós kánikula és az extrém aszály miatt a Duna vízszintje történelmi mélypontra zuhant. A paksi erőmű meglévő vízkivételi rendszere már nem képes üzemszerűen biztosítani a blokkok működéséhez szükséges hűtővizet, ezért az MVM lépcsőzetesen leállítja az atomerőművet. A miniszterelnöki és hivatalos MVM-tájékoztatás szerint augusztus 2-ára virradóan, 44 éves története során először, a paksi erőmű szinte teljesen megáll, vasárnap hajnalra már csak a 2. blokk üzemelt 50%-os kapacitáson, és a folyamatosan süllyedő vízállás miatt órákon belül várhatóan teljesen leállítják.

Családi és lakossági szemmel a legégetőbb kérdés, hogy mi várható a mindennapokban. Nukleáris veszélyhelyzet vagy sugárzásveszély nincs, az álló blokkok biztonsági hűtése garantált.

A kiesés mértéke azonban tényleg nagy: a Paksi Atomerőmű a hazai villamosenergia-termelés közel felét adja, a bruttó hazai felhasználásnak pedig bő harmadát fedezi. Emiatt a kormányzat energia-krízishelyzetet és rendkívüli intézkedéseket jelentett be.

A legnagyobb ipari energiafelhasználók eddig összesen 240 megawatt önkéntes fogyasztáscsökkentést vállaltak, ez körülbelül egy kisebb erőmű termelésével egyenértékű. Emellett szombaton hatályba lépett egy új kormányrendelet, amely a 0,5 megawatt felett fogyasztó ipari nagyfogyasztókra vonatkozik: a MAVIR előzetes figyelmeztetés után kötelező terheléscsökkentést rendelhet el, és meghatározott nagyfogyasztókat ideiglenesen le is kapcsolhat a hálózatról. A rendelet átmenetileg azt is megnyitja, hogy a háztartási napelemes rendszerek szélesebb körben termelhessenek vissza a rendszerbe.

🧠 Miről is van szó pontosan?

MAVIR: A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt., vagyis a magyar villamosenergia-rendszer központi irányítója. Folyamatosan ügyel arra, hogy az országban minden pillanatban egyensúlyban legyen a megtermelt, a külföldről behozott és az elfogyasztott villamos energia mennyisége. Ha az egyensúly felborulna, az áramhálózat működése instabillá válhatna.

Augusztus 3-ától a 17:00 és 22:00 óra közötti idősávban szünetel a vasúti teherforgalom, augusztus 3. és 5. között pedig otthoni munkavégzést rendeltek el az államigazgatásban minden olyan munkakörben, ahol ez nem veszélyezteti a folyamatos feladatellátást. A vállalatokat ugyanerre kérték, számukra ez azonban nem kötelező.

Megtiltották a sportpályák locsolását és a medencék feltöltését, lekapcsolják az állami intézmények díszkivilágítását, a vízügyi szerveket pedig felkérték, hogy ahol az ivóvízellátás biztonsága indokolja, rendeljék el a III. fokú vízkorlátozást. Az ország több mint 200 településén már van érvényben valamilyen vízkorlátozás, ezek túlnyomó része helyi rendelet, nem egyetlen központi döntés. Ennek része lehet a stadionok és sportpályák locsolási tilalma, valamint az ivóvízzel végzett fűlocsolás, díszfelület-mosás és látványelemek működtetésének megtiltása.

Hirdetés

Ilyenkor a tudatosság többet ér a pániknál

A válság hátteréről, a hivatalos tájékoztatási csatornákról és az energiával kapcsolatos álhírek felismeréséről korábbi cikkünkben írtunk részletesen, de a legfontosabb szabály most is ugyanaz: kizárólag a rendszerirányító, az energiaszolgáltatók, az erőmű és a hatóságok közléseire érdemes támaszkodni. Az energiaellátás feszített helyzetében nem az a cél, hogy találomra mindent kikapcsoljunk, hanem hogy felismerjük a valóban nagy fogyasztást jelentő készüléket, és ahol lehet, csökkentsük vagy az esti csúcson kívülre időzítsük a használatukat.

Ahhoz viszont, hogy ezt el tudjuk dönteni, viszonyítási pontokra van szükség. Íme 2 fontos adat, amit érdemes érteni:

6,6 kWh - ennyi áramot használ naponta egy átlagos magyar háztartás.
A KSH szerint 2024-ben egy háztartási fogyasztóra átlagosan 2419 kWh villamos energia jutott. Ez havi nagyjából 202kWh, napi 6,6 kWh. (Az MVM Next a saját egyetemes szolgáltatói ügyfélkörében 2025-re ennél kicsit alacsonyabb, 2316 kWh/felhasználási hely átlagot közölt, ez más fogyasztói kör, más módszertan, de ugyanaz a nagyságrend.) Ebben a cikkben mindenhol a KSH-adattal számolunk.
0,1 kWh = 100 watt egy órán át.
Innen minden kiszámolható: 100 watt egy órán át: 0,1 kWh, 100 watt tíz órán át: 1 kWh, 500 watt két órán át: 1 kWh, 2000 watt fél órán át: 1 kWh, stb.

🧠 Miről is van szó pontosan?

Watt és kilowattóra: A watt (W) azt mutatja, hogy egy készülék egy adott pillanatban mekkora teljesítményt vesz fel. A kilowattóra (kWh) azt, hogy mennyi energiát használ el működés közben. A villanyszámlán ezért nem a watt, hanem az összes elfogyasztott kilowattóra jelenik meg. Az éves példák képlete mindig ugyanaz: a wattban mért teljesítményt megszorozzuk a napi használati órák és az év napjainak számával, majd elosztjuk ezerrel.

Fontos, hogy az itt következő számok példaszámítások. A digitális eszközöknél ritkán beszélhetünk egyetlen, minden készülékre érvényes fogyasztási értékről. Két azonos kategóriájú tévé, konzol vagy számítógép energiaigénye is jelentősen eltérhet

a hardver,
a kijelző mérete,
az üzemmód
és a terhelés függvényében.

Ahol rendelkezésre állt ilyen adat, hivatalos gyártói méréseket vagy uniós energiacímkéket használtunk. Az éves értékeknél minden esetben feltüntetjük, milyen hosszú (egyébként átlagosnak tekinthető) napi használat alapján számoltunk.

Mivel mennyit fogyasztunk egy átlagos estén?

Ez a legfontosabb most, mert az esti csúcson (vagyis a 17:00 és 22:00 óra közti sávban) pontosan ez történik. Egy átlagos háztartás egész napi fogyasztása 6,6 kWh, így a következő tételek ehhez képest értelmezhetők.

Egy telefon feltöltése: 0,03 kWh. A napi mennyiség fél százaléka.
Router, öt órán át (10 W): 0,05 kWh. Egy százalék alatt.
Egy nagyobb tévé, öt órán át (100 W): 0,5 kWh. A napi mennyiség 8 százaléka.
Xbox Series S + tévé, három órán át: 0,52 kWh. 8 százalék.
Xbox Series X + tévé, három órán át: 0,76 kWh. 12 százalék.
PS5 + tévé, három órán át: 0,95 kWh. 14 százalék.
Mosogatógép, egy Eco ciklus: 0,8 kWh. 12 százalék.
Mosógép, egy Eco ciklus: 0,55 kWh. 8 százalék.
Gamer PC (átlagos 350 W terheléssel - ezt erre alapozzuk) + monitor, három órán át: 1,14 kWh. 17 százalék.
Gamer PC (átlagos, erősebb 500 W terheléssel) + monitor, három órán át: 1,65 kWh. A napi mennyiség negyede.
Sütő, fél óra: 1 kWh. 15 százalék.
Szárítógép, egy ciklus hőszivattyús géppel: 1 kWh. 15 százalék.
Szárítógép, egy ciklus hagyományos géppel: 2,7 kWh. A napi mennyiség bő kétötöde.
Egy 2000 wattos villanybojler, két óra fűtés: 4 kWh. A napi mennyiség 60 százaléka.
Egy 1000 wattot felvevő klíma, öt órán át: 5 kWh. A napi mennyiség háromnegyede.

Itt látszik a lényeg: az esti csúcson a klíma, a bojler és a szárítógép nagyságrenddel többet nyom a latban, mint bármelyik más eszköz, viszont a szárítás, a mosás és a mosogatás egyszerűen áttolható más időpontra, a klíma pedig egészségügyi kérdés is lehet. A tévé, a konzol és a PC esetében az számít, hogy ne járjon feleslegesen.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon, Instagramon és Viberen is!

És mit jelent ez egy évben?

Ha már az éves átlagfogyasztást nézzük, hasznos lehet azt is látni, mennyit (hány napot) eszik meg ebből egy-egy gép, képernyő, konzol. Külön kategóriákba is rendeztük ezeket, hogy lásd a súlyukat a teljes háztartási fogyasztásra vetítve:

A kicsik:

Telefontöltés, napi egy töltés: 9 kWh/év → másfél nap
Router, folyamatosan 5 watton: 44 kWh/év → kb. egy hét
Xbox Series S, napi 3 óra: 81 kWh/év → 12 nap
Tévé (60 wattos, átlagos készülék), napi 4 óra: 88 kWh/év → 13 nap
Tévé (100 wattos, nagy készülék), napi 4 óra: 146 kWh/év → 22 nap
Router, folyamatosan 10 watton: 88 kWh/év → 13 nap
Xbox Series X alvó módban, napi 21 óra: 100 kWh/év → 15 nap

A közepesek:

Tévé (100 kWh/1000 óra), napi 4 óra: 146 kWh/év → 22 nap
Xbox Series X, napi 3 óra: 168 kWh/év → 25 nap
Xbox Series S + 100 wattos tévé, napi 3 óra: 191 kWh/év → 29 nap
PS5 vagy PS5 Pro, napi 3 óra: 236 kWh/év → 36 nap

A nagyok:

PS5 + 100 wattos tévé, napi 3 óra: 345 kWh/év → 52 nap, bő másfél hónap
Gamer PC (350 W) + 30 wattos monitor, napi 3 óra: 416 kWh/év → 63 nap, két hónap
Gamer PC (500 W) + 50 wattos monitor, napi 3 óra: 602 kWh/év → 91 nap, három hónap

Vagyis egy kifejezetten erős, játékra összerakott gamer PC napi három órás terhelt használattal annyi áramot használ egy évben, amennyi egy átlagos háztartásnak három hónapig elég lenne.

Gyakori tévhitek az energiaspórolásról

„A bedugva hagyott telefontöltő az egyik legnagyobb rejtett fogyasztó.”
A töltő üresjáratban is vehet fel áramot, de egy korszerű, uniós előírásoknak megfelelő adapter vesztesége alacsony. Érdemes kihúzni, ha hosszabb ideig nem használjuk, de ettől nem várhatunk akkora megtakarítást, mint egy klíma, villanybojler, szárítógép vagy nagy teljesítményű számítógép használatának csökkentésétől.
„A készenléti mód ugyanaz, mint a kikapcsolás.”
Ez a legdrágább félreértés. Több állapotot mosunk össze, pedig nagyságrendi különbségek vannak közöttük. Az egyszerű készenlét fogyasztását az EU szigorúan korlátozza, de a hálózati kapcsolatot fenntartó eszközök, például a modemek, a set-top boxok és egyes konzolok, készenlétben is több wattot használhatnak. A gyakorlati szabály: ha egy készülék bármit tud „magától" - letölteni, frissülni, telefonról bekapcsolni -, akkor bizony többet fogyaszt és érdemes inkább energiatakarékos módban használni.
„A képernyőkímélő energiát takarít meg.”
A képernyőkímélő nem kapcsolja ki a kijelzőt, és a számítógépet sem helyezi valódi energiatakarékos állapotba. Helyette használjuk a rendszer automatikus képernyő-kikapcsolását, alvó módját vagy hibernálását.
„A fogyasztást a gép szabja meg, nem a játék.”
Fordítva. Remek példa erre, hogy a PS5 a saját generációs játékain 215 watt körül fogyaszt, egy régebbi PS4-játékon viszont 88 és 110 watt között. Ugyanaz a konzol, feleannyi áram, értelemszerűen a kisebb erőforrásigény miatt. Aki visszatér egy tíz évvel korábbi kedvenchez, nem csak nosztalgiázik, még spórol is.
„Ha spórolni akarunk, a gyerek játékidejét kell csökkenteni.”
Ez a leggyakoribb és a legigazságtalanabb következtetés. A konzolnál például nem a játékidő a hatékony beavatkozási pont. Egy este három óra játék tévével együtt 0,95 kWh, kevesebb, mint egyetlen ciklus egy hagyományos szárítógépen (2,7 kWh). A hatékony beavatkozás az, hogy a gép ne álljon órákig bekapcsolva a menüben, ne aludjon 21 órán át gyorsindítás módban. A képernyőidő szabályait továbbra is az életkor, az alvás, a tanulás és a családi egyensúly alapján érdemes kialakítani, nem energiapolitikai alapon.
„A konzol jó streamelésre is, hiszen már ott van a tévé alatt.”
Ismét egy gyakorlati példa: a PS5 a saját főmenüjében tétlen állapotban 43–47 wattot vesz fel. Egy konzol, ami ott áll a kezdőképernyőn, miközben senki nem játszik, egy negyven wattos lámpa fogyasztásával egyenlő. Streamelés közben 56 watt körül eszik, vagyis a konzol majdnem ugyanannyit fogyaszt egy sorozat közben, mint amikor a menüben áll, mert a teljes gép ébren marad, csak nem használod ki. Egy kifejezetten a célra készült streamelő eszköz vagy a tévé beépített alkalmazása ennek a töredékén megy, érdemes így gondolkodni.
„A számítógépet jobb folyamatosan bekapcsolva hagyni, mint rendszeresen elindítani.”
A modern gépeknél nincs energiatakarékossági indoka az egész napos üresjáratnak. A megfelelő energiagazdálkodás akár 30 százalékkal csökkentheti a PC és a monitor munkaidő alatti fogyasztását, a használaton kívüli eszközök automatikus leállítása pedig ennél is nagyobb megtakarítást hozhat.
„A tápegység wattszámából kiszámolható, mennyit fogyaszt a gépem.”
Nem. A 750 vagy 1000 wattos adat felső korlát, vagyis az, amit a tápegység legfeljebb ki tud adni. Semmit nem mond arról, hogy a gép mennyit vesz fel. Aki ebből számol, sokszorosan téved.
„A tévé képüzemmódja alig befolyásolja a fogyasztást.”
Ez hatalmas tévedés. A „dinamikus” vagy a játékmód könnyen megduplázhatja a felvett teljesítményt, és a HDR-tartalom is jelenthet kétszeres fogyasztást. Az alapértelmezett vagy Eco képmód az egyetlen, amelynél az alacsony fogyasztás garantált. Minden más mód simogatja a szemet, de turkál közben a pénztárcánkban.
„A LED-lámpát jobb égve hagyni, mert a felkapcsolás sok áramot fogyaszt és árt az izzónak.”
A modern LED-eknél a kapcsolgatás nem csökkenti érdemben az élettartamot, a bekapcsolás pillanatnyi energiaigénye pedig nem indokolja, hogy feleslegesen világítsanak. Ha nincs szükség a fényre, a LED-et érdemes lekapcsolni.
„A rövid mosó- vagy mosogatóprogram biztosan kevesebbet fogyaszt.”
A rövidebb programnak kevesebb idő alatt kell felmelegítenie a vizet és elvégeznie ugyanazt a munkát, ezért nem feltétlenül takarékosabb. Nemzetközi fogyasztóvédelmi tesztek szerint a mosogatógépek gyors vagy alapértelmezett programjai típustól függően akár 20–30 százalékkal több energiát használhatnak az Eco programnál.
„Az Eco program többet fogyaszt, mert sokkal tovább tart.”
Az Eco program éppen azért hosszabb, mert alacsonyabb hőmérsékleten, kisebb pillanatnyi teljesítménnyel dolgozik. A programidő önmagában nem árulja el az energiafogyasztást: mosógépnél és mosogatógépnél az energiacímkén szereplő, száz Eco ciklusra megadott kWh-érték az irányadó.
„Kézzel mosogatni mindig energiatakarékosabb.”
Egy megfelelően megtöltött, hatékony mosogatógép kevesebb vizet használhat, mint a folyó víz alatti kézi mosogatás. Egy korszerű gép körülbelül 9 liter vízzel akár 15 terítéket is elmoshat, míg ugyanennyi edény kézi tisztítása nagyjából kétszer ennyi vizet igényelhet. A különbség az elhasznált víz felmelegítésénél energiában is megjelenik.
„Elég az energiacímke betűjelét megnézni.”
Az energiaosztály csak hasonló készülékek összehasonlításánál használható jól. A teljesítményből számítható, tényleges fogyasztást jelző kWh-értéket, a készülék méretét, kapacitását és várható használatát is figyelembe kell venni. Két eltérő méretű tévé vagy hűtő közül a jobb energiaosztályú is fogyaszthat többet összesen, ha lényegesen nagyobb.
„Ha éjszakára időzítem a mosást, biztosan kevesebbet fizetek.”
A fogyasztás áthelyezése csak időszakfüggő díjszabás mellett csökkenti automatikusan a villanyszámlát. Egységes egységár esetén ugyanannyi kWh ugyanannyiba kerül, az időzítés mégis hasznos: csökkenti az esti hálózati csúcsterhelést, és segítheti a villamosenergia-rendszer egyensúlyát.
„A hűtő állandóan megy, biztos az a lakás legnagyobb fogyasztója.”
Meglepően nem. A hűtő-fagyasztó évi 8760 órát üzemel, egy nagy tévét napi négy órával 1460 órát, ez hatszoros különbség. A fogyasztásuk mégis egy ligában van: az uniós összehasonlítás szerint egy átlagos hűtő-fagyasztó évi 181 kWh-t használ, a tévé 146-ot. Vagyis a hűtő hatszor annyi idő alatt mindössze negyedével fogyaszt többet, óránként nézve körülbelül ötödannyit vesz fel. Ez a lakás egyik legjobban optimalizált gépe. Hagyni kell dolgozni. Ne tegyük napra, tűzhely vagy fűtőtest mellé, és legyen megfelelő szellőzése.

Hirdetés

Mit érdemes most 17 és 22 óra között megtennünk?

A mosógépet, mosogatógépet és szárítógépet lehetőség szerint napközben vagy 22 óra után indítsuk el (ha nem zavarjuk ezzel a szomszédokat).
Az elektromos autó töltését tegyük az esti csúcson kívülre.
Ne működjön egyszerre a sütő, a szárítógép, a mosogatógép és más nagy teljesítményű készülék.
A klímát ne kapcsoljuk ki olyan lakásban, ahol ez egészségügyi veszélyt okozna, de kerüljük a túlzott hűtést.
A konzolon válasszuk az energiatakarékos leállítást a gyorsindításos alvó mód helyett.
A tévén használjuk az alap képüzemmódot, csökkentsük az indokolatlanul magas fényerőt.
A számítógép és a monitor ne maradjon bekapcsolva, ha éppen senki sem használja.
A nagyobb játékletöltéseket és rendszerfrissítéseket akkor indítsuk el, amikor egyébként is használnánk a készüléket.
A telefonokat továbbra is feltölthetjük: nem ezen múlik a háztartás érdemi energia-megtakarítása.

A jelenlegi helyzetben a fogyasztás időzítése legalább olyan fontos, mint az éves villanyszámla. Egyetlen család tévéje vagy konzolja nem fogja eldönteni a magyar villamosenergia-rendszer sorsát, de sok százezer, egyszerre bekapcsolt nagy teljesítményű készülék már érzékelhető esti terhelést jelent.

Mit taníthatunk ebből a gyerekeknek?

Az energiatakarékosság jó családi téma lehet, de csak akkor, ha nem félelemkeltéssel vagy bűntudatkeltéssel közelítünk hozzá. Nem érdemes azt mondanunk, hogy egy telefontöltés vagy egy óra videójáték veszélyezteti az ország áramellátását. A cél inkább az, hogy a gyerekek megértsék: a sok apró, tudatos döntés együtt számít, különösen akkor, amikor sokan ugyanabban az időszakban használnak nagy teljesítményű eszközöket.

Tiltás helyett mutassuk meg az összefüggéseket. Beszéljük át, miért fogyaszt többet egy gamer PC, egy nagy tévé vagy egy klímaberendezés. A konkrét összehasonlítás többet tanít, mint az általános felszólítás, hogy „kapcsolj ki mindent”.
Ne a gyerek képernyőidejéből csináljunk energiapolitikai kérdést. Az energiafogyasztás külön szempont, amely nem helyettesíti a következetes digitális nevelést.
Alakítsunk ki egyszerű, közös szabályokat. Játék után teljesen állítsuk le a konzolt, ne maradjon bekapcsolva a tévé üres szobában, a számítógép pedig váltson alvó módba, ha már senki sem használja. Ezek a szabályok a felnőttekre is ugyanúgy vonatkozzanak.
Vonjuk be a gyereket a mérésbe. Egy konnektoros fogyasztásmérővel együtt is megnézhetjük, mennyit kér a számítógép üresjáratban, játék közben vagy kikapcsolt állapotban. A saját megfigyelésből könnyebben lesz tartós szokás, mint egy felülről érkező utasításból.
Az esti csúcsot családi szervezési kérdésként kezeljük. A mosást, a mosogatást vagy a nagyobb letöltéseket ne azért tegyük máskorra, mert „tilos”, hanem mert ezek időzíthető feladatok. Így a gyerek azt tanulja meg, hogy a felelős fogyasztás sokszor nem lemondás, hanem tervezés kérdése.
Mutassunk példát. Ne várjuk el, hogy a gyerek kikapcsolja a konzolt, ha közben a tévé egész este háttérzajként működik, vagy a felnőttek feleslegesen hűtik a lakást. Az energiatudatosság is elsősorban utánzással tanulható.

A legfontosabb üzenet, hogy az energia nem korlátlan, de a takarékosság nem egyenlő a technológia teljes elutasításával, nem kell gyertyafénynél olvasnunk minden este (még legalábbis). A tudatos használat azt jelenti, hogy felismerjük, melyik készülék mikor és miért fogyaszt sokat, majd közösen döntünk arról, hol lehet észszerűen változtatni. A következő években meg kell szoknunk, hogy nem lehet mindent korlátlanul élvezni és pazarolni. Már csak azért sem, mert már idén is sikerült alig 7 hónap alatt felélnünk a bolygónk megújuló erőforrásait.

Hirdetés