A Facebook előtt volt egy közösségi oldal, ahol mindenki maga rendezte be a profilját, zenét választott hozzá, és még azt is nyilvánosan eldönthette, kik a legjobb barátai. Pont ezzel a hangulattal nyerhetne a Myspace?

A 2003-ban elindított Myspace a közösségi média első nagy korszakának egyik meghatározó szereplője volt. A felhasználók saját profilt készítettek, zenét, képeket és háttereket választhattak, kapcsolatokat építettek, zenekarokat fedeztek fel, és külön listán mutathatták meg a számukra legfontosabb ismerőseiket.
2008 környékén még havonta nagyjából 115 millió látogatót ért el, majd a Facebook fokozatosan átvette tőle a vezető szerepet.
A Myspace közben nem tűnt el teljesen. A myspace.com ma is működik, jelenlegi formájában főként zenével és szórakoztatóipari hírekkel foglalkozik, és még regisztrálni is lehet rá. Ez azonban már régóta nem az a tömegek által használt közösségi oldal, amely a kétezres évek közepén meghatározta az internetet.
Tim és Chris Vanderhook 2011-ben kerültek a Myspace kormányrúdjához. Történetükről a Tommy Avallone rendezte Myspace című dokumentumfilmben beszéltek részletesen, amelyet a 2026-os torontói Hot Docs fesztiválon is bemutattak. A filmben azt mondják, teljesen új Myspace-t építettek, és megpróbálták modernizálni a szolgáltatást. Nem sikerült. A Vanderhook testvérek szerint mire átvették a céget, a Myspace már több vezetőváltáson volt túl, a hirdetők pedig sorra a Facebook felé indultak. Chris Vanderhook a dokumentumfilmben azt mondta, valamivel több mint 150 millió dollárt veszítettek a próbálkozáson. Ennek ellenére nem engedték el a márkát.
„Továbbra is miénk a Myspace. Jelenleg a Myspace márka gondozói vagyunk, és újra fogjuk indítani”
– mondta Tim Vanderhook a dokumentumfilmben. Hozzátette, a megfelelő pillanatra várnak, és ha a következő próbálkozás sem sikerül, újra megpróbálják.
Ennek kapcsán több cikk már a régi funkciók visszatéréséről vagy algoritmusmentes hírfolyamról ír, de a Vanderhook testvérek nyilvános bejelentéséből egyelőre nem áll össze ilyen részletességű, végleges termék.
És persze az is nagy kérdés, hogy a 2006-os Myspace egyszerű lemásolása mire lenne elég 2026-ban. Kate Winick, a Forrester vezető elemzője a CNBC-nek arról beszélt, hogy ha az oldal túl erősen próbálja reprodukálni a régi Myspace-t, könnyen összeütközhet egy olyan generáció elvárásaival, amely már jóval letisztultabb és egyszerűbb alkalmazásokhoz szokott. Ha viszont ugyanazt a modellt követi, mint mindenki más, csak egy újabb apró szereplő lesz a hatalmas piacon.
A Myspace neve olyan pillanatban került újra elő, amikor feltűnően sokan beszélnek arról, hogy a mai közösségi média már nem azt az élményt adja, amit szeretnének. Nem véletlen a „2026 az új 2016” trend, a fiatalok körében is megjelent az internet egy korábbi, egyszerűbbnek érzett korszakának nosztalgiája.
Chris DeWolfe, a Myspace egyik eredeti alapítója szerint az algoritmusoknak komoly szerepük van a mai közösségi oldalak addiktív működésében: a rendszerek folyamatosan azt próbálják kiszámítani, milyen tartalommal lehet tovább az oldalon tartani a felhasználót. A régi Myspace-en szerinte az emberek szintén órákat tölthettek, de sokkal inkább zenét kerestek vagy egymással beszélgettek.
A Myspace visszatérése egyelőre sokkal inkább terv, mint használható új közösségi oldal, ezért nincs mit telepíteni a gyerek telefonjára, és biztonsági beállításokat sem kell még keresnünk. A történet inkább arra mutat rá, hogy a közösségi média jelenlegi működése korántsem megváltoztathatatlan.
Egy közösségi oldal lehet elsősorban ismerősök, alkotás, zene és saját profil köré szervezett tér, de épülhet végtelenül görgethető, személyre szabott ajánlórendszerre is. Ha a Myspace valóban visszatér, az lesz az igazán érdekes, hogy a két évtizeddel ezelőtti ötleteiből képes-e valamit úgy átmenteni, hogy közben ne másolja le pontosan azt az üzleti és figyelemalapú modellt, amelynek alternatívájaként most újra előkerült a neve. Elemzők szerint üzletileg is ezen múlhat, talál-e magának életképes helyet a Meta, a TikTok, a YouTube és a többi óriás mellett.