A Google szerint már meghalt a ChatGPT vezetője, és ez sokkal nagyobb baj, mint hinnéd

2026.08.14. 07:08 Képernyőidő

Sam Altman él, a Google keresője mégis halálozási dátumot tett a neve mellé. Ebből pedig jól látszik, hogy egy hibás adat akkor is ténynek látszódhat, ha már azt sem látjuk, honnan származik.

A Google szerint már meghalt a ChatGPT vezetője, és ez sokkal nagyobb baj, mint hinnéd

Nincs most elég időd?

A Google augusztus 12-én rövid időre azt mutatta Sam Altmanról, az OpenAI vezérigazgatójáról, hogy aznap meghalt. Ez hamis információ volt.
Ugyanezen a napon szokatlan szerkesztési hullám indult Altman Wikipédia-oldalán: 22 módosítás történt, köztük olyan is, amely valótlanul azt állította, hogy meggyilkolták.
A Google szerint a hibás adatot nem kézzel vitték fel, és a nyilvános információforrások megrongálása hatással lehet arra, mi jelenik meg a keresőben. A vállalat ugyanakkor nem állította, hogy bizonyíthatóan a Wikipédia adott szerkesztése okozta Altman téves halálhírét.
A téves adat nem a Google MI-összefoglalójában jelent meg, hanem a kereső kiemelt információi között. Vagyis itt nem egy chatbot talált ki valamit, hanem egy automatizált információs rendszer engedett át hibás adatot.
Szülőként azért érdekes az eset, mert a gyerek számára a Google által kiemelt információ könnyen kész ténynek tűnhet, miközben az eredeti forrás nem feltétlenül látszik. A meglepő vagy fontos állításoknál ezért azt is érdemes megtanulni ellenőrizni, honnan származik az információ, és megerősíti-e más, független forrás.

SEGÍTS, HOGY SEGÍTHESSÜNK!

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.

Számlaszám: 12100011-19129370
Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület

A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.

Augusztus 12-én Sam Altman nevére rákeresve egészen rendkívüli adat jelent meg a Google-ben. Az OpenAI vezérigazgatójának neve mellett a kereső 2026. augusztus 12-ét tüntette fel halálozási dátumként, miközben persze Altman nagyon is életben volt - számolt be a PCW.

🧠 Miről is van szó pontosan?

Sam Altman: amerikai technológiai vállalkozó, az OpenAI társalapítója és vezérigazgatója. Az OpenAI fejleszti a ChatGPT-t és más generatív mesterségesintelligencia-rendszereket. Altman korábban a Y Combinator startup-gyorsító elnöke volt, és a Szilícium-völgy egyik legismertebb technológiai vezetője.

A téves információt felhasználók vették észre, a képernyőképek pedig gyorsan terjedni kezdtek a közösségi médiában. Néhány órán belül a Google is reagált, és a hibás adat eltűnt. A vállalat közlése szerint nem valaki a Google-nél írta át kézzel Altman adatait, hozzátéve, hogy a nyilvános információforrások szándékos megrongálása hatással lehet arra is, mi jelenik meg a keresőben.

Hirdetés

Mi történik, amikor megrongálják az információforrást?

Már ez is kínos baki lenne, de ugyanezen a napon Altman Wikipédia-oldalán is szokatlan dolgok történtek, ugyanis augusztus 12-én 22 alkalommal módosították. Az egyik szerkesztés 9:47-kor azt állította, hogy az OpenAI vezetőjét meggyilkolták, és aznap meghalt. A hamis információt 10:29-kor visszavonták, vagyis 42 percig szerepelt az oldalon. Később újabb rongálások érkeztek, ezért a szócikk szerkesztését végül korlátozták. A Wikimedia Foundation szerint az aznapi problémás módosításokat egy és 43 perc közötti idő alatt korrigálták.

🧠 Miről is van szó pontosan?

Wikimedia Foundation: amerikai nonprofit szervezet, amely a Wikipédia és több más, szabadon szerkeszthető tudásprojekt működését biztosítja. Az alapítvány fenntartja a technikai infrastruktúrát, kezeli a jogi és szervezeti hátteret, valamint támogatja a közösségeket, de a Wikipédia szócikkeit nem a szervezet alkalmazottai írják és szerkesztik központilag: ezt döntően önkéntes szerkesztők végzik.

A történet ezen a ponton csábítóan egyszerűnek látszik: valaki hamis halálhírt ír a Wikipédiára, a Google pedig átveszi. Csakhogy ezt nem tudjuk bizonyítani. Ahhoz előbb azt kell megérteni, pontosan hol jelent meg a Google hibája.

Hogyan tud a Google ilyen látványosan tévedni?

A téves halálozási dátum nem egy Google-találat címében vagy egy ismeretlen weboldal szövegében jelent meg. A kereső úgynevezett tudáspaneljén szerepelt. Ez az a kiemelt információs felület, amelyet gyakran látunk, amikor híres emberre, vállalatra, városra vagy más jól azonosítható témára keresünk rá. Egy színésznél például itt jelenhet meg a születési dátum, a foglalkozás, a családtagok vagy néhány fontosabb életrajzi adat. A Google ezeket nem egyetlen weboldalról másolja át. A vállalat saját leírása szerint a háttérben működő Knowledge Graph több száz forrásból gyűjt és kapcsol össze információkat. Használ nyilvános webes adatokat, nyílt adatbázisokat és licencelt forrásokat is - ezek között a Wikipédia is szerepelhet.

Hirdetés

A cél kényelmes: ne kelljen öt különböző oldalra kattintanunk ahhoz, hogy megtudjuk egy ismert ember születési évét vagy foglalkozását. A Google összeszedi, rendszerezi, majd egyetlen rendezett panelen megmutatja az adatokat.

A kényelemnek azonban van egy mellékhatása: a forrás és az információ egyre könnyebben elválik egymástól.

Amikor egy Wikipédia-oldalon olvasunk valamit, pontosan tudjuk, hogy a Wikipédia áll előttünk. A Google tudáspaneljén viszont több különböző helyről származó adat ugyanabban a formában jelenhet meg. A felület nem azt sugallja, hogy „valahol ezt találtuk”, hanem egyszerűen közli a tényt. Sam Altman esetében ugyanez a rendszer tett a neve mellé egy nem létező halálozási dátumot.

Ehhez még mesterséges intelligencia sem kellett

Az esetet könnyű lenne összekeverni a Google MI-alapú keresési funkcióinak hibáival, pedig itt más technológiáról van szó. Nem egy MI-összefoglaló találta ki, hogy Sam Altman meghalt, de a probléma ettől még ugyanaz: borzalmasan egyszerű összezavarni a rendszereket hamis tényekkel, amelyek borzalmasan egyszerűen vezetik félre aztán a felhasználókat hamis tényekkel.

🧠 Miről is van szó pontosan?

Google MI-alapú keresési funkciók: A Google Kereső olyan szolgáltatásai, amelyek generatív mesterséges intelligenciával nemcsak találatokat sorolnak fel, hanem a weben talált információkból kész választ is összeállítanak. Ide tartozik az AI Overviews, amely a találati oldal tetején készít összefoglalót, valamint az AI Mode, amely összetettebb kérdéseket is részekre bont, több keresést futtat, majd beszélgetésszerű választ ad, forrásokra mutató linkekkel. A Google jelenleg Gemini-modelleket használ ezekhez a funkciókhoz.

Generatív MI: Olyan mesterségesintelligencia-rendszer, amely a betanítás során megtanult minták alapján új tartalmat hoz létre. Képes például szöveget írni, képet vagy hangot készíteni, kódot generálni, illetve kérdésekre összefüggő válaszokat adni. A generatív MI nem egyszerűen előkeresi a kész választ egy adatbázisból: minden alkalommal új kimenetet állít elő, ezért tévedhet vagy akár hihetőnek hangzó, de hibás információt is adhat.

A kész válasz problémája nem a generatív MI-vel kezdődött. A keresők már jóval korábban elindultak abba az irányba, hogy a találati lista helyett maguk adják meg a választ, és ezzel fokozatosan kivonják a felhasználót az információ eredetének ellenőrzéséből.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon, Instagramon és Viberen is!

Mi tanuljon ebből a szülő?

A legtöbb mai szülő még úgy tanulta meg használni az internetet, hogy keresés után weboldalakat kellett megnyitnia. Már abból kaptunk valamennyi információt, hogy a találat egy egyetemtől, újságtól, fórumtól vagy ismeretlen blogtól érkezett. A forrás minősége legalább részben látható, értékelhető volt, ami segítette a forráskritikát.

A gyerekek egyre gyakrabban már a kereső felületén megkapják a választ. Tudáspanel, kiemelt találat, MI-összefoglaló vagy a Google AI Mode válasza jelenik meg, és sok esetben nincs különösebb okuk továbblépni. Ha az információ hihető, a keresés néhány másodperc alatt véget ér, pedig kritikai gondolkodás nélkül ezzel máris áldozata leszünk a tudatos vagy véletlen félrevezetésnek.

Sam Altman hamis halálhíre szokatlanul jó példa erre. Ha a világ egyik legismertebb technológiai cégének vezetője valóban váratlanul meghalt volna, arról perceken belül beszámolna a teljes nemzetközi sajtó, az OpenAI pedig hivatalosan kommunikálna róla. Ha a döbbenetes információ csak egy keresőpanelben jelenik meg, miközben minden más forrás hallgat, máris van ok egy második ellenőrzésre.

A nehezebb esetek ennél sokkal kevésbé látványosak. Egy rossz évszám, egy elavult egészségügyi állítás vagy egy kutatási eredmény félreértelmezése tökéletesen hihető lehet. Éppen ezeknél számít, hogy a gyerek ne a Google látványos megjelenéséből következtessen az állítás hitelességére.

Mit tehetünk szülőként?

Fontos vagy meglepő információnál nézzünk meg több forrást. Ne összefoglalókat keressünk, hanem valódi újságokat, vagy eredeti közleményt. Egy halálhírnél például a nagy híroldalakat vagy az érintett szervezet hivatalos felületét.
Mutassuk meg, hogy a Google nem maga a forrás. A tudáspanel, az MI-összefoglaló és más kész válaszok mögött is weboldalak, adatbázisok és automatizált rendszerek állnak.
Gyakoroljuk a „ki mondja?” kérdést. Nem kell minden egyes keresést nyomozássá alakítani, de egészségügyi, iskolai vagy más fontos kérdésnél legyen természetes a másodlagos ellenőrzés.
Nézzünk meg egyszer együtt egy Wikipédia-szócikk szerkesztési előzményeit. Meglepően jól megmutatja, hogy az interneten olvasott információ nem mozdíthatatlan tárgy, hanem változhat, javítható és manipulálható is.
Ne azt tanítsuk, hogy a Google vagy a Wikipédia „rossz”. Mindkettő hasznos eszköz. A cél inkább az, hogy a gyerek tudja, mikor kevés az elsőként elé kerülő válasz. Általában kevés.

Hirdetés