Ezt fontos tudnod: hamarosan minden Shein és Temu rendelés után vámot kell fizetned

2026 nyarától minden kínai webshopból rendelt csomag után külön vámot kell fizetni az Európai Unióban. A döntés nemcsak az olcsó online vásárlások árát emeli meg, hanem az egész e-kereskedelmi piac változását hozza el.

Ezt fontos tudnod: hamarosan minden Shein és Temu rendelés után vámot kell fizetned

A Kínából érkező milliónyi termék alaposan átrajzolta az online kereskedelmet az elmúlt évek során. Ezt a legtöbb család pontosan tudja, hiszen a kínai olcsó termékekre igen nagy a kereslet mindenhol.

Műanyag kütyük, pólók, telefontokok, „csak még ezt is bedobom” típusú rendelések, amelyeknek az útja Kínából egyenesen a magyar postaládákig vezetett. A rendszer olajozottan működött, a vásárló boldog volt, a csomag olcsó, a határok pedig meglepően átjárhatók.

Ennek a korszaknak most hivatalosan is vége. Az Európai Unió pénzügyminiszterei ugyanis megállapodtak:

2026. július 1-től minden, az EU-ba érkező alacsony értékű online csomagra egységesen 3 euró vámot vetnek ki, ami nagyjából 1200 forintot jelent küldeményenként.

A döntés elsősorban az olyan globális e-kereskedelmi platformokat érinti, mint a Temu, Wish vagy a Shein, de a hatása ennél jóval szélesebb lesz.

🧠 Mi volt eddig?

Az eddigi vámmentesség a kínai e-kereskedelmi platformok számára nem pusztán adminisztratív könnyítés volt, hanem az egész üzleti modell alapja. A 150 euró (kb. 58 ezer forint) alatti csomagokra vonatkozó kivétel lehetővé tette, hogy az árakat mesterségesen alacsonyan tartsák:

  • nem kellett vámot fizetni,
  • egyszerűbb volt a vámeljárás,
  • és a csomagok jelentős része gyakorlatilag automatikusan áthaladt az ellenőrzésen.

Ez tette lehetővé a filléres árképzést, a darabolt rendeléseket és azt, hogy egy-egy termék valódi költsége ne a minőségben vagy a gyártásban, hanem az ellenőrzés és szabályozás hiányában legyen alacsony. A rendszerben így nemcsak a szállítás lett olcsó, hanem maga a kockázat is: a platformok számára minimális volt annak esélye, hogy egy alulértékelt, vitatható minőségű vagy szabálytalan termék fennakadjon a határon. Ez a vámmentesség tette lehetővé, hogy a kínai áruk tömegesen, gyorsan és feltűnően olcsón jelenjenek meg az európai háztartásokban, ami az online piacot is teljesen átalakította.

Hogyan lett a kivételből tömegjelenség?

Az e-kereskedelem robbanásával, különösen a kínai platformok terjeszkedésével, évről évre exponenciálisan nőtt az EU-ba érkező vámmentes csomagok száma:

  • 2022-ben 1,4 milliárd
  • 2023-ban 2,3 milliárd
  • 2024-ben már 4,6 milliárd

olyan küldemény érkezett az Unióba, amelynek a feladó szerint az értéke nem érte el a 150 eurót. Ezeknek 91 százaléka egyetlen országból, Kínából indult útnak.

A rendszer ezzel gyakorlatilag elveszítette eredeti értelmét: nem kivétel lett, hanem üzleti modell.

Miért lépett közbe az Európai Unió?

A döntés mögött több, egymással összefonódó probléma áll.

  1. Versenytorzulás
    Az európai kereskedőknek vámot, adót, környezetvédelmi és termékbiztonsági előírásokat kell betartaniuk. A filléres, vámmentes import ezzel szemben strukturális előnyt adott a harmadik országból érkező platformoknak, amelyek így irreálisan alacsony árakkal áraszthatták el a piacot.
  2. Vámhatósági túlterhelés
    A milliárdos darabszámú csomagáradat kezelése meghaladta a vámhivatalok kapacitását. Uniós intézmények szerint gyakori volt az alulértékelés, vagyis az, hogy a csomagokat szándékosan a vámküszöb alá árazták be papíron.
  3. Fogyasztóvédelmi kockázatok
    Az Európai Bizottság többször jelezte: a mennyiség miatt olyan termékek is átcsúszhattak az ellenőrzésen, amelyek nem felelnek meg az uniós biztonsági előírásoknak, tehát egészségügyi és biztonsági kockázatokat jelentenek. 
  4. Csalások és biztonsági kockázatok
    Ez a környezet különösen kedvezett az online csalásoknak és a szürkezónás kereskedelemnek, ahol a kockázat szinte teljes egészében a fogyasztóra hárult. A félrevezető reklámoktól kezdve, a hamis webshopokon át számtalan veszély leselkedik most az online vásárlókra.
Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon és Instagramon!

Mit jelent a 3 eurós vám a gyakorlatban?

Fontos részlet, hogy ez az egységes, darabonkénti vám ideiglenes megoldás. Addig marad érvényben, amíg az EU nem dolgoz ki végleges rendszert a 150 eurós vámmentesség teljes megszüntetésére.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy:

  • minden egyes csomag után fizetni kell, függetlenül attól, hogy az benne egy póló vagy egy műanyag kulcstartó,
  • a költséget nagy eséllyel beépítik az árba vagy a szállítási díjba,
  • a „pár száz forintos impulzusvásárlások” jelentősen veszítenek a vonzerejükből.

Magyarország különleges szerepe

Magyarország az elmúlt években regionális elosztóközponttá vált az EU-n kívülről érkező e-kereskedelmi küldeményeknél. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint idén minden eddiginél több csomag érkezett hazánkba, amelyek jelentős része nem is itt maradt, hanem továbbutazott más uniós országokba.

Ez a szerep a jövőben átértékelődhet: a vám bevezetése nemcsak a vásárlási szokásokat, hanem a logisztikai útvonalakat is átalakíthatja.

Miért fontos ez szülőként?

A Temu- és Shein-rendelések sok családban nem luxusvásárlások, hanem gyors, olcsó megoldások ruhára, iskolai kiegészítőkre, apró háztartási eszközökre. A vám bevezetése arra kényszerít, hogy tudatosabban tervezzük meg az online költéseket.

Nemcsak az ár változik, hanem az is, hogy:

  • megéri-e külön csomagban rendelni,
  • jobb-e egy nagyobb, átláthatóbb rendelés,
  • vagy épp visszatérünk az uniós, helyi kereskedőkhöz.

Lehetőségek és kockázatok

💡Lehetőségek

  • Tisztább, átláthatóbb verseny az európai piacon.
  • Erősebb fogyasztóvédelem és termékbiztonság.
  • Tudatosabb online vásárlási kultúra.

⚠️Kockázatok

  • Drágább hétköznapi rendelések.
  • Átmeneti káosz az árképzésben és szállítási díjakban.
  • A költségek nehéz előre kalkulálhatósága.

A 3 eurós vám elsőre apróságnak tűnik. Valójában azonban egy korszakhatár: az Európai Unió ezzel jelzi, hogy a globális e-kereskedelem szabályozatlan gyorssávja bezárul. Ez fogyasztóként elsőre kifejezetten rossz lépésnek tűnik, de ha a nagyobb képet nézzük, akkor alapvetően elkerülhetetlen védelmi reakció, amely nem csak a piaci verseny, hanem a fogyasztóvédelem érdekében történik.