A világ helyzete, a napi gondok, az anyagi bizonytalanság, a túlterhelt családi hétköznapok, a gyerek miatt szorongás, végtelen görgetés a közösségi médián - sok oka lehet a rossz éjszakai alvásnak, szakértőktől hozunk segítséget.

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
„Nem kell a vihar középpontjában lennünk ahhoz, hogy hatással legyen ránk”
– jelentette ki Roxane Cohen Silver, a Kaliforniai Egyetem pszichológia, közegészségügy és orvostudomány professzora. Elmondása szerint a telefonjainkon, televíziónkon és rádiónkon keresztül folyamatosan ránk zúduló nyomasztó hírek erős mentális nyomás alá helyezhetnek minket.
Az Amerikai Pszichiátriai Társaság legutóbbi felmérései szerint az amerikaiak szoronganak – az aktuális politikai események, a munkahelyi biztonság, a pénzügyek és a jövő miatt. Ennek kapcsán készített a New York Times szakemberekkel cikket arról, hogyan lehet segíteni a szorongással járó alvászavarokon, ebből szemezgetünk most tippeket. Már csak azért is, mert hazánkban sem sokkal jobb a helyzet ezen a téren. Sőt!
Magyarország egy 2025-ös kutatás alapján az egyik legjobban terhelt, tulajdonképpen kimerült nemzet. A magyarok 32%-a számolt be stresszről a felmérést megelőző napon – ugyanolyan arányban, mint az Ukrajnában élők, ahol háborús konfliktus zajlik.
A fiatal felnőttek (18–34 évesek) különösen érintettek: minden ötödik fiatal felnőtt depressziós vagy szorong, és 21%-uk állandóan vagy nagyon gyakran érez szorongást. A munkahelyi következmények is megjelennek: a 18–24 éves magyarok 14%-a volt már távol munkából stressz miatt.
A WHO adatai alapján a COVID-19 pandémia óta 25%-kal nőtt a szorongás és depresszió előfordulása globálisan, és a magyar adatok ezt az európai trendet tükrözik. Az EU-ban összesen 84 millió ember küzd valamilyen mentális zavarral, Magyarországon ez közel másfélmillió főt érint.
A New York Times-cikk stressz- és alvásszakértők véleményeit foglalja össze arról, hogy miért alszik rosszul, aki sokat aggódik, és mit lehet tenni ellene. Íme a fő problémák:
Amigdala (amygdala): Az amigdala az agy két féltekéjében egyaránt megtalálható, mandula alakú, páros idegsejtcsoport, amely a halántéklebenyben, a hippokampusz előtt helyezkedik el. A limbikus rendszer – az agy ősi, érzelmi feldolgozásért felelős hálózatának – egyik legfontosabb szerkezete. Az amigdala az agy elsődleges riasztórendszere. Amikor fenyegető ingert észlel – legyen az egy valódi veszély vagy egy ijesztő hír a telefonon –, azonnal jelzést küld a hipotalamusznak, amely beindítja a stresszreakciót: megemeli a stresszhormonok szintjét, aktiválja a szimpatikus idegrendszert, és felkészíti a testet a harcra vagy a menekülésre. Kulcsfontosságú, hogy mindezt villámgyorsan, a tudatos gondolkodást megelőzve teszi.
Doomscrolling: Angol összetett szó, a doom (végzet, pusztulás) és a scrolling (görgetés) szavak összeolvadásából született. Azt a jelenséget jelöli, amikor valaki hosszú időn át, szinte kényszeres módon görget negatív híreket, aggasztó tartalmakat hírportálokon vagy közösségi médiában – anélkül, hogy abbahagyná, még akkor is, ha mindez rosszul érzi magát tőle.
Mutatunk pár hasznos, gyakorlati tippet, amivel talán könnyebbé válhat az esti leeresztés és a pihenés rutinja.
Ha a szorongás nem hagy elaludni, a kutatók olyan kognitív technikákat javasolnak, amelyek képesek „lekapcsolni” a belső monológot. Amikor éjszaka az agyunk pörög, általában logikai láncolatokat építünk: „Mi lesz, ha holnap nem sikerül a prezentáció? Akkor elrontom a negyedévemet...” – ezek a gondolatmenetek ébren tartják az elmét. A megoldást olyan módszerek jelentik, amelyek megtörik ezt a logikát. Az egyik leghatékonyabb módszer a kognitív keverés. Luc P. Beaudoin kutatásai alapján ez a technika szándékosan véletlenszerű, érzelmileg semleges képek megjelenítésére kényszeríti az elmét, ami imitálja az elalvás előtti természetes, fragmentált gondolkodást.
Ezzel párhuzamosan a 4-7-8 légzéstechnika is hasznos lehet, amely fiziológiai szinten nyugtatja meg a szervezetet. Ez a módszer közvetlenül a paraszimpatikus idegrendszerre hat.
Paraszimpatikus idegrendszer: Az autonóm (önműködő) idegrendszer egyik ága, amely a szervezet nyugalmi állapotát irányítja. Akkor lép működésbe, amikor biztonságban vagyunk és pihenünk: lelassítja a szívverést, mélyíti a légzést, beindítja az emésztést, és elősegíti a regenerációt. Nevét a görög para (= mellett) szóból kapta, utalva arra, hogy a másik ág – a stresszt kezelő szimpatikus idegrendszer – „mellett" működik, azzal egyensúlyt alkotva. A két rendszer egymás ellenpontja: amit az egyik felpörget, a másik lelassít. Alvás közben a paraszimpatikus rendszer veszi át az irányítást – ezért van az, hogy szorongás (vagyis szimpatikus túlsúly) esetén nehezebben alszunk el.
Szakértők szerint az alvásminőség javítása nem egyetlen nagy döntésen, hanem apró, fenntartható szokásokon múlik.
A kisgyermekes lét velejárója a megszakított alvás, de a Sleep Foundation tanácsai alapján ez is menedzselhető. Ha a partnerünkkel váltott blokkokban (például este 10 és hajnal 3 között az egyik, hajnal 3 és reggel 8 között a másik szülő felelős) osztjuk fel a felügyeletet, esélyt adunk magunknak legalább egy mélyalvási ciklus-sorozatra.
Az alvásminőségünk helyreállítása szülőként és egyénként is a határok kijelölésével kezdődik. Ha visszavesszük az irányítást a képernyőidőnk felett, és teret engedünk a biológiai szükségleteinknek, nemcsak mi leszünk kiegyensúlyozottabbak, hanem gyermekeinknek is egészségesebb mintát mutatunk a digitális világban való létezéshez.