A bankod már üzentküldőn is írhat, de ettől még nem minden banki üzenet valódi

2026.06.04. 10:55 Képernyőidő

A Rakuten Viber megbízásából készült kutatás szerint a bankok és pénzügyi intézmények 40 százaléka már üzenetküldő alkalmazásokon keresztül is kommunikál ügyfeleivel. Ez a cikk segít abban, hogy ez felelősen történhessen.

A bankod már üzentküldőn is írhat, de ettől még nem minden banki üzenet valódi

Nincs most elég időd?

A bankok egyre több digitális csatornán kommunikálnak, ezért már nem elég abból kiindulni, hogy „a bank úgysem ír üzenetben”.
A Rakuten Viber saját kutatása keretében összegyűjtötte az öt leggyakoribb kihívást, amellyel a pénzügyi intézmények szembesülhetnek a digitális kommunikáció során, de ezek a kérdések ügyfélként, szülőként is kiemelten fontosak.
A csalók gyakran banki logóval, sürgető mondatokkal és linkekkel próbálnak adatot vagy jóváhagyó kódot szerezni.
A bank nem kér titkos adatot e-mailben vagy telefonon, ez a legfontosabb, amit szem előtt kell tartanunk.
Gyerekeknél és kamaszoknál az első bankkártya vagy online vásárlás előtt érdemes külön átbeszélni, milyen banki üzenetre nem reagálunk azonnal.

SEGÍTS NEKÜNK, HOGY SEGÍTHESSÜNK!

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.

Számlaszám: 12100011-19129370
Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület

A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.

A banki ügyintézés eddig főképp specifikus helyet jelentett: bankfiók, ügyfélszolgálati telefonszám, netbank vagy mobilapp. Ma már egyre több értesítés, kód, tájékoztatás és ügyfélszolgálati üzenet érkezhet oda, ahol egyébként is beszélgetünk, például Viberen keresztül. Ez kényelmesebb, gyorsabb ügyfélszolgálatot jelent, de a csalóknak is kedvez, mert ugyanabban a környezetben próbálnak hivatalos üzenetként adathalászatot, pénzügyi csalást elkövetni.

🧠 Miről is van szó pontosan?

Adathalászat: Olyan online csalási módszer, amikor valaki banknak, szolgáltatónak, futárcégnek vagy hivatalos ügyintézőnek adja ki magát, hogy megszerezze a felhasználó bizalmas adatait. Ilyen adat lehet a bankkártyaszám, a bankkártya CVC/CVV-kódja, a netbankos belépési adat, az egyszer használatos jóváhagyó kód vagy akár egy olyan linkre kattintás, amely hamis belépési oldalra visz. A csalás lényege, hogy az áldozat sokszor maga adja meg az adatot, mert az üzenet sürgősnek, hivatalosnak vagy biztonsági figyelmeztetésnek tűnik.

A digitális kapcsolattartás így nem kivételes megoldás, hanem a bankolás mindennapi része lett. A kockázat nem maga az üzenetküldés, hanem az, hogy a felhasználónak gyorsan kell felismernie, mikor beszél valódi szolgáltatóval, és mikor próbálják egy csalási folyamatba behúzni.

Hirdetés

A Viber szerint öt fontos kérdés van, amire mind a pénzintézeteknek, mind az ügyfeleknek fontos figyelnie:

Amikor az ügyfél rossz embernek adja át az adatait
A digitális banki kommunikáció leglátványosabb veszélye az, amikor az ügyfél azt hiszi, a bankjával beszél, közben csalóknak ad át hozzáférést. Egy üzenetben elég lehet egy banki arculatra emlékeztető kép, egy sürgető mondat és egy link. A címzett rákattint, megad egy kódot, jóváhagy egy belépést vagy tranzakciót, és csak később derül ki, hogy nem biztonsági ellenőrzés történt, hanem csalás. Az adathalász e-mailek és SMS-ek ismert szolgáltatók vagy hivatalos szervek nevében is érkezhetnek, soha ne adjunk ki semmilyen adatot, mindegy, mit írnak. Mi hívjuk fel őket, mi írjunk nekik és tisztázzuk a helyzetet.
Amikor a bank rossz személynek küld adatot
A kockázat nem csak az ügyfél oldalán jelenik meg. A banknak is biztosnak kell lennie abban, hogy valóban azzal kommunikál, akinek az információt szánja. Egy érzékeny üzenet rossz címzettnél már önmagában adatvédelmi és pénzügyi probléma lehet. A kétfaktoros hitelesítés ezért alapvető része lett a digitális bankolásnak. Ez akkor ad plusz védelmet, ha a második lépés tényleg az ügyfélnél marad, és nem kerül át csalókhoz. A Rakuten Viber itt kiemeli saját biztonsági megoldásait is, amelyek között szerepel a SecurePlus. Ennek lényege, hogy érzékeny üzenetek kézbesítése előtt ellenőrzi, hogy a címzett telefonszáma nem mutat-e csalási kockázatot.
Amikor az ügyfél nem olvassa el a fontos üzenetet
Nem minden banki kommunikációs hiba csalás. Egy fontos értesítés egyszerűen elveszhet. A fizetési emlékeztető bekerülhet az appértesítések közé, az e-mail egy régi címre érkezhet, az SMS-t pedig elnyomhatja a napi üzenetzaj. A bank számára ez ismételt értesítéseket, ügyfélszolgálati terhelést és panaszokat hozhat. Az ügyfél oldalán viszont sokkal hétköznapibb következménye van: lemarad egy határidőről, nem vesz észre egy gyanús tranzakciót, vagy későn reagál egy olyan helyzetre, amelynél az idő számít. A digitális csatornák akkor működnek jól, ha az ügyfél előre tudja, hol érkeznek a fontos banki üzenetek. A bank mobilappja, az SMS, az e-mail és az üzenetküldő alkalmazás nem cserélhető fel következmények nélkül. A számlanyitásnál és új digitális szolgáltatás bekapcsolásánál ezért külön jelentősége van annak, hogy a felhasználó megértse, melyik csatorna mire való.
Amikor az online ügyfélszolgálat nem segít időben
A banki ügyfélszolgálatnál a gyorsaság nem kényelmi extra. Elveszett kártyánál, gyanús tranzakciónál vagy zárolt hozzáférésnél az ügyfél nem általános választ keres, hanem konkrét megoldást. Ha egy chatbot körbe-körbe viszi, miközben emberi segítségre lenne szüksége, a digitális ügyintézés bizalmi problémává válik. Az automatizált ügyfélszolgálat egyszerű kérdéseknél hasznos lehet. Egyenleg, limit, nyitvatartás vagy általános tájékoztatás esetén gyorsabbá teheti az ügyintézést. Kritikus pénzügyi helyzetben viszont világos út kell az élő ügyintézőig, és az ügyfélnek nem szabad újra meg újra elmondania ugyanazt, ha már leírta a problémát. A rossz online ügyfélkiszolgálás a banknak reputációs kockázat, az ügyfélnek pedig bizonytalanság, és ahol baj esetén nem kap gyors választ az ember, ott a digitális csatornába vetett bizalom is gyengül.
Amikor a nyilvános panasz mögött nem azonosítható az ügyfél
A közösségi médián keresztül megjelenő panasz gyorsnak tűnik, de banki ügyeknél ritkán ideális első lépés. Ha valaki nyilvánosan írja ki, hogy gondja van a bankjával, a szolgáltató sokszor nem tudja biztosan, ki áll a profil mögött, milyen ügyhöz kapcsolódik a panasz, és milyen adatot kezelhet nyilvánosan. Ez a banknak plusz ügyfélszolgálati terhet jelent, az ügyfélnek pedig könnyen csalódást. A kommentmezőben ritkán lehet számlaadatok, tranzakciók vagy azonosítás nélkül érdemi megoldásig jutni. Közben fennáll annak a veszélye is, hogy a panaszos túl sok személyes információt oszt meg nyilvánosan. A digitális panaszkezelés akkor működik, ha a visszajelzés konkrét ügyhöz, tranzakcióhoz vagy ügyfélszolgálati folyamathoz kapcsolható. A felhasználó szempontjából a legbiztonságosabb út továbbra is a hivatalos csatorna: banki app, hivatalos weboldal, ügyfélszolgálati telefonszám vagy az ügyintézéshez kijelölt felület.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon, Instagramon és Viberen is!

Miért fontos ez szülőként is?

A gyerekek pénzügyi önállósága ma gyakran online kezdődik. Először játékhoz kapcsolódó vásárlás, digitális ajándékkártya, zsebpénzkártya vagy egy kisebb rendelés jelenik meg, később jön a saját bankkártya és a mobilbank. A csalási minták ugyanazokra az emberi reakciókra építenek, amelyek egy kamasznál különösen erősek lehetnek: sürgetés, félelem, jutalom, kíváncsiság, megfelelési kényszer.

A szülői beszélgetésnek nem általános óvatosságról kell szólnia, hanem konkrét szabályokról.

Banki kódot nem mondunk be soha telefonba.
Levélben, üzenetben kapott linkből nem lépünk be bankba.
Ismeretlen hívó kérésére nem telepítünk alkalmazást.
Gyanús üzenetnél képernyőképet készítünk, és felnőttnek szólunk.
A bank hivatalos appját vagy weboldalát mi nyitjuk meg, nem az üzenetben kapott útvonalat követjük.

A családi digitális pénzügyi nevelés része lehet az is, hogy a gyerek látja, a szülő sem kapkod. Egy bankinak látszó üzenetre nem azonnal válaszolunk, hanem ellenőrizzük a csatornát. Egy váratlan hívásnál nem engedjük, hogy a másik fél diktálja a tempót. Aki ezt kamaszként megtanulja, később nemcsak a zsebpénzét védi, hanem a fizetését, a megtakarítását és a saját digitális biztonságát is.

Hirdetés