A kilencvenes évek Formula 1-es hangulatát és a játéktermek aranykorát idézi meg a 4PGP Four-player Grand Prix, amely kifejezetten az olcsó, fapados arcade versenyjátékok táborát erősíti.

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
A francia Vision Reelle fejlesztésében és a japán 3goo gondozásában megjelent 4PGP Four-player Grand Prix színes, retró külsejével könnyen elcsábíthatja a Forma-1 világát kedvelő gyerekeket, de szülőként érdemes a motorháztető alá nézni, mielőtt bizalmat szavazunk neki. Már csak azért is, mert ez nem komplex versenyjáték, össze sem hasonlítható a ligában szimulátorként is helyt álló EA Sport F1 sorozattal. Sokkal inkább a klasszikus, minimalista, ügyességi arcade versenyjátékokra emlékeztet, amelyek főleg a 90-es évek játéktermi és konzolos címeit juttatják eszünkbe.
Arcade versenyjáték: A valósághű szimulátorokkal (ahol a fizika, a gumikopás és a pontos mérnöki beállítások döntenek) szemben az arcade autóversenyek a tiszta, könnyed szórakozásra építenek. Az irányítás egyszerű, a sebességélmény túlzó, és gyakran olyan extra elemek színesítik a futamokat, mint a nitró (turbó) vagy a látványos ütközések. Bárki számára azonnal sikerélményt nyújtanak, nem igényelnek komolyabb vezetési előképzettséget.
A 4PGP gyakorlatilag egy retró hangulatú autós játék, amely hivatalos Forma-1-es licencek híján finom utalásokkal dolgozik. Nem találunk benne valódi pilótaneveket (bár az autók dizájnja a Nigel Mansell, Alain Prost vagy Ayrton Senna fémjelezte korszak McLaren, Ferrari és Williams festéseit idézi), és a versenypályák is csupán országok szerint vannak jelölve.
A játékmenet gerincét egy négy különböző bajnokságból álló kampánymód, az egyéni futamok (Quick Race), valamint az idő elleni száguldás (Time Attack) adja. Összesen 14 különböző pályán száguldhatnak a játékosok – amelyek ráadásul fordított irányban is játszhatók –, a hazai büszkeségünk, a Hungaroring viszont hiányzik a felhozatalból. Garázsmenedzsmentre vagy komolyabb tuningolásra ne számítsunk: összesen 19, valódi formaautók ihlette jármű érhető el, amelyeket a bajnokságok teljesítésével és a nehézségi szintek leküzdésével lehet megnyitni.
A látványvilág kifejezetten barátságos, rajzfilmes hatású, a játékmenet azonban a volán mögött már nem okoz hatalmas örömet. A fizika rendkívül leegyszerűsített, szinte csak egy gombot kell nyomni (a gázt), taktikázást a boxutcában végrehajtható QTE-minijáték jelenti, amellyel a nitrót (turbót) tölthetjük fel és az autók kerekének tapadását javíthatjuk. És az egész játék nagyjából ennyi.
QTE (Quick Time Event): Olyan reflexjáték vagy játékelem, amely során a képernyőn hirtelen felvillanó gombot (vagy gombkombinációt) kell hajszálpontosan a megadott másodperceken belül megnyomni. Ha a játékos eltalálja az ütemet, a karaktere végrehajtja az akciót (jelen esetben a gyors boxkiállást és nitrótöltést), ha elrontja, időt veszít.
Mivel a játékból teljesen hiányoznak a komolyabb stratégiai elemek – nincs dinamikus időjárás-változás, nincs technikai beállítás, sem csapatmorál-menedzsment –, fejlesztő hatása meglehetősen korlátozott. Minimális szinten a ritmusérzéket és a reflexeket edzi a boxutcai gombnyomkodós minijáték, illetve a kanyarok gyors, ritmusos felismerése. Emellett a kampánymód fokozatosan nehezedő szintjei a kudarctűrést is tesztelhetik, ugyanis a játékban az ütközések a pontatlan ütközésérzékelés miatt rendkívül frusztrálók: ha a gyermek belekeveredik egy karambolba, a játék hajlamos igazságtalanul megbüntetni, ami könnyen pozícióvesztéshez és az ezzel járó frusztrációhoz vezethet.
Szülői szempontból a legnagyobb tanulság itt inkább a tartalom és az ár-érték arány felismerése lehet. A játékban nincs mélység, nem késztet komoly tervezésre, csak az ügyességi kihívás marad az egyetlen megtartó ereje, ez pedig a több mint 7000 forintos árcédula mellett kérdéses, hogy mennyire elég.

Ha a gyermek az interneten keresztül szeretne a nagyvilággal, idegenekkel versenyezni, akkor csalódni fog: hagyományos értelemben vett, globális online többjátékos mód egyáltalán nincs a játékban. A fejlesztők tudatosan a klasszikus, kanapés, osztott képernyős élményre fókuszáltak, akár 4 ember is versenyezhet egyszerre egy kijelző előtt. Platformtól függően azonban vannak nagyon fontos technikai eltérések és kiskapuk a közös játékra:
Hivatalosan 3 éves kortól ajánlott, ez nyilván tartalmi szempontból érthető, mivel nincs semmilyen veszélyes elem a játékban, de kisgyerekek számára akkor sem ajánlott ez a cím. A rajzfilmes és barátságos grafika miatt persze gondolhatjuk gyerekjátéknak, de bármilyen primitív is a játékmenete, a gyorsaság és nehézsége miatt könnyen frusztráló lehet, 6-8 éves kortól ajánlanánk csak. Ugyanakkor van egy Assist Mode nevet viselő bekapcsolható funkció, amely megkönnyíti a játékmenetet, de így meg tényleg semmilyen kihívás nem marad a játékosnak.
Szülői szemmel nézve abszolút pozitív, hogy nincsenek benne ijesztő jelenetek, erőszakos elemek, rejtett mikrotranzakciók (játékon belüli költések) vagy agresszív reklámok, így digitális szempontból teljesen biztonságos környezetet nyújt, de egysíkú élménye miatt hamar kifulladhat az érdeklődés.
A 4PGP Four-player Grand Prix a szó klasszikus értelmében tisztességes iparosmunka. Bár az újabb konzolgenerációkra még viszonylag kevés a dedikált, könnyed arcade autóverseny, ez a cím egyedül játszva sajnos nagyon gyorsan kifullad. Ha viszont a cél a testvérek, barátok vagy a család közös, biztonságos és mikrotranzakció-mentes szórakoztatása a tévé előtt, akkor jó belépő lehet a versenyjátékok világába, mivel zökkenőmentes élményt kínál akkor is, amikor egyszerre négy képet kell megjelenítenie a képernyőn.