16 éven aluliaknak tilos a közösségi média? Van olyan ország, ahol bevezetnék

A cél: megóvni a gyerekeket az algoritmusok által gerjesztett pszichés nyomástól, testképzavartól és manipulációtól, még ha az online szabadságjogok sérülnek is.

A német adatvédelmi biztos nem kertelt: szerinte itt az ideje radikális döntést hozni, és akár teljesen eltiltani a 16 év alattiakat a közösségi médiától. Louisa Specht-Riemenschneider szerint ugyanis túl nagy a tét. Egy újságírói háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy a gyerekeket olyan láthatatlan erők érik az online térben – az algoritmusok által szállított testképzavaros videók, a gyűlöletbeszéd, a nyomasztó tartalomdömping –, amelyek hosszú távon is torzíthatják az önértékelésüket, veszélyeztethetik a mentális egészségüket.

🧠 Miről is van szó pontosan?
Algoritmus: Olyan előre meghatározott szabályrendszer, amely egy adott problémára lépésről lépésre meghatározza a megoldást. A közösségi médiában az algoritmusok döntenek arról, hogy a felhasználó milyen tartalmakat lát a hírfolyamában – például videókat, posztokat, reklámokat –, az alapján, hogy korábban mire kattintott, mit nézett meg vagy mit lájkolt. Céljuk az, hogy minél tovább ott tartsák a felhasználót az oldalon, ezért az algoritmus „kiszámolja”, milyen tartalom fogja a legjobban lekötni az adott embert. Gyerekek esetében ez különösen veszélyes lehet, mert az algoritmus nem ismeri a fejlődő lélek sajátosságait – csak a figyelmet akarja, mindenáron.

Nem új keletű felismerés ez: egy 2024-es független kutatás például bizonyította, hogy az Instagram „Teen Accounts” funkciója sem képes kiszűrni az ilyen káros tartalmakat, noha a Meta szerint automatikusan védi a tiniket a toxikus behatásoktól.

A javasolt megoldás elsőre futurisztikusnak hangzik, de már a technológiai alapjait tervezik:

• Egy digitális pénztárcának nevezett, hivatalosan kibocsátott identitásalkalmazásban tárolnák az életkort igazoló adatokat.
• Az online szolgáltatások – így a közösségimédia-platformok – csak akkor lennének elérhetők, ha a digitális tárca visszaigazolja, hogy a felhasználó már elmúlt 16 éves.
• A rendszer célja nem csupán a szigorítás, hanem az adatvédelem is: az igazolás nem közvetlen adatbekérésen alapul, hanem a tárcában tárolt információ alapján, a felhasználó előzetes hozzájárulásával történne.

A német digitális miniszter, Karsten Wildberger szerint a megoldás messze túlmutat a TikTokon és az Instagramon. Szerinte a digitális pénztárca lehetne az új általános személyazonosító: elég lenne vele digitálisan igazolni magunkat rendőri igazoltatáskor, online vásárlásnál, de akár az iskolai beléptetésnél is.

A terv azonban – miközben technológiailag ígéretes – erősen vitatott. Jogvédő szervezetek szerint túl nagy korlátozást jelentene a fiatalok szólásszabadságára nézve, és aránytalanul szigorú lenne egy olyan világban, ahol az internet egyre inkább a társas kapcsolatok, az önkifejezés és a tanulás színtere is. Specht-Riemenschneider viszont úgy érvel:

„A cybergrooming és a gyűlöletbeszéd súlyos veszélyt jelentenek a gyermekek és fiatalok fejlődésére.”

🧠 Miről is van szó pontosan?
Cybergrooming: Olyan tudatos online manipulációs folyamat, amelynek során egy felnőtt személy barátságot színlelve közeledik egy gyerekhez vagy kamaszhoz az interneten, hogy később szexuális célokra kihasználja. A groomer gyakran közösségi médián, játékplatformokon vagy chatalkalmazásokban épít bizalmat, és fokozatosan próbálja a gyereket rávenni személyes adatok megosztására, intim beszélgetésekre vagy találkozókra. A jelenség különösen veszélyes, mert a manipuláció sokszor észrevétlen, és a gyerekek nem mindig értik, hogy bántalmazás áldozatai.

Tehát úgy fest, hogy ha a platformok nem tudják hatékonyan megvédeni a gyerekeket, akkor a szabályozás nemcsak indokolt, hanem elkerülhetetlen a német döntéshozók szerint.

Miért fontos ez szülőként?

A német vita húsbavágó kérdés: mi, szülők tudunk-e bármit tenni, amikor az algoritmusok irányítják gyermekeink gondolkodását? Lehetséges, hogy a közösségi média korlátozása lassan közegészségügyi kérdés?

Az biztos, hogy a megoldás nem lehet pusztán technikai – a valódi védelem csak akkor működik, ha otthon is beszélgetünk a gyerekeinkkel arról, hogyan hatnak rájuk ezek a platformok. Egy új korhatárszabály önmagában nem fogja helyettünk megállítani a nyomást, főleg mert a jogalkotás olyan lemaradásban van, hogy mire bevezetik az adott védelmi rendszert, már egészen más fronton akadnak majd problémák (a mesterséges intelligenciával működő böngésző remek példa erre).

Ha többet olvasnál a témában, írtunk már arról, milyen technikai és jogi ötletek vannak még a fiatalkorúak közösségi média-használatának korlátozására.

• közösségi média