A ChatGPT alkotói saját böngészőt fejlesztenek, ez mindannyiunkra nagy hatással lehet

2025.07.15. Képernyőidő

Képzeljük el, hogy milyen változást indít majd el, amikor az OpenAI néhány héten belül bemutatja első saját MI-webböngészőjét, amely nemcsak arra lehet képes, hogy válaszoljon a kérdéseinkre, de arra is, hogy helyettünk döntsön.

Nincs most elég időd?

Az OpenAI saját böngésző fejlesztésén dolgozik, amely beépített mesterséges intelligencia -ügynökkel segíti a felhasználókat
A böngésző célja, hogy a keresést, olvasást, vásárlást is az MI segítse – akár teljesen automatizálja
Ez nemcsak lehetőség, hanem kockázat is, különösen a gyerekek szokásainak követése, adatvédelemi kérdések és a személyiség tudattalan alakítása miatt
A szülőknek új feladatuk lesz: nemcsak korlátozni, hanem értelmezni is kell, mit jelent a böngészőn belüli MI-használat
A digitális tudatosság tanítása elengedhetetlen, mivel a ChatGPT már nemcsak segít, hanem irányít is. Ez rendkívül veszélyes is lehet, ha nincs ott a szülő, hogy biztonságot adjon a gyereknek.

🧠 Miről is van szó pontosan?
Mesterséges intelligencia (MI): Számítógépes rendszerek gyűjtőfogalma, melyek képesek olyan feladatokat elvégezni, amelyeket korábban kizárólag emberi gondolkodás és döntéshozás útján lehetett megoldani. Ide tartozik a beszédfelismerés, a tanulás, a képfeldolgozás, a döntéshozatal vagy épp a szövegalkotás. A generatív MI – mint a ChatGPT – nemcsak felismer, hanem alkot. Ezek a rendszerek minták alapján jósolják meg, mi lehet a legvalószínűbb és legértelmesebb válasz egy kérdésre. És épp ez az, ami miatt szülőként már nem elég csak „technikai érdekességként” kezelni őket: ezek a rendszerek egyre inkább részt vesznek a gyerekeink életében.

Először csak egy kérdés volt a keresőmezőbe írva. Aztán jött a sárga villogó keret a ChatGPT körül: „Szia, miben segíthetek?” Egy év sem telt el, és már csevegve tudtunk szöveget íratni, bevásárlólistát összeállítani, vagy megíratni a házi feladatra kapott fogalmazást. A következő lépés viszont nem csak az lesz, hogy még okosabbá válik a mesterséges intelligencia, hanem az, hogy egyre nagyobb területet vesz át online jelenlétünkből.

A böngésző, amit most az OpenAI fejleszt, már nem csak válaszol. Figyel. Elemzi a viselkedésünket. És helyettünk kattint, helyettünk rendel, helyettünk olvas.

Elsőre úgy tűnhet, ez csak egy újabb böngésző a piacon – mintha a Chrome, a Mozilla, az Edge vagy a Safari mellé most jönne még egy. De az OpenAI nem csak egy új ikont akar tenni a számítógépünkre. Ötvözi azt, ami eddig csak külön elemekben működött, és feltehetően tovább nehezíti a dolgunkat, amikor arra próbálunk rájönni, mennyire irányítjuk mi magunk még a dolgokat egyáltalán.

🧠 Miről is van szó pontosan?
OpenAI: Egy amerikai mesterséges intelligencia-kutató cég, amelyet 2015-ben alapítottak azzal a céllal, hogy biztonságos és mindenki számára elérhető MI-technológiákat fejlesszen. Ők hozták létre a ChatGPT-t is. 2023 óta a Microsoft stratégiai partnereként működnek, és jelentős szereplői a generatív MI-versenynek.
ChatGPT: Az OpenAI által fejlesztett mesterséges intelligencia alapú chatbot, amely képes emberi nyelven válaszolni kérdésekre, szöveget írni, fordítani, programozni vagy akár beszélgetni. A ChatGPT nemcsak információt ad, hanem párbeszédre képes mesterséges társalgó.
Generatív MI: Olyan mesterséges intelligencia, amely nemcsak felismer, osztályoz vagy értelmez, hanem új tartalmat hoz létre. Ez lehet szöveg, kép, zene, videó vagy akár programkód is. A generatív MI nem másolatokat készít, hanem tanult minták alapján önállóan alkot – például megír egy mesét, lefordít egy levelet, vagy válaszol egy kérdésre úgy, ahogy azt egy ember tenné. A ChatGPT is egy generatív MI.

A jelenlegi információk alapján a most készülő böngésző alapját a Chromium adja, vagyis a működése stabil lesz, és minden jól ismert weboldal hibamentesen fog rajta működni. A különbség nem a „háttérmotorban” van, hanem abban, amit ráépítenek: a ChatGPT már nem külön oldalként lesz elérhető, hanem mindenhol ott lesz a böngészőben, az oldalak mellett, között, alatt.

🧠 Miről is van szó pontosan?
Chromium: Egy nyílt forráskódú böngészőmotor, amelyre több nagy böngésző – például a Google Chrome, a Microsoft Edge és az Opera – is épül. Az OpenAI új böngészője is erre az alapra készül, így az ismert oldalak zavartalanul fognak rajta működni.

Olvasás közben feltehetjük a kérdést: „Ez mit jelent?” vagy „Van erről egy összefoglaló?” – és a válasz azonnal megjelenik. De nemcsak passzív segítőként, hanem aktív szervezőként is: az új MI-ügynök, az Operator képes lesz végrehajtani feladatokat. Nemcsak megmondja, hogy hol lehet koncertjegyet venni, hanem meg is veszi. Nemcsak megmutatja a szálláshelyeket, hanem le is foglalja. Nemcsak ajánl híreket – hanem kiválogatja helyettünk, mit érdemes elolvasni.

Ez már nem a keresés, hanem a delegálás korszaka lesz.

Hogyan jutottunk idáig?

A mesterséges intelligencia néhány év alatt úgy épült be az életünkbe, hogy észre sem vettük. Először csak a YouTube ajánlott új videókat, a Netflix ajánlott ízlésünknek megfelelő sorozatot. Aztán a Gmail befejezte helyettünk a mondatokat, a Spotify hangulatunk szerint állította össze a listát, a Facebook megalkotta és kiszolgálta véleménybuborékunkat, és a Google a kereséseink alapján „kitalálta”, mit akarunk tudni. Ezek mögött az ajánlórendszerek mögött már évek óta algoritmus dolgozik, csak minden úgy tűnt, mintha mi irányítanánk.

🧠 Miről is van szó pontosan?
Algoritmus: Szabályok és utasítások olyan sorozata, amelyet egy számítógép követ, hogy egy adott feladatot megoldjon. A közösségi médiában és a keresőmotorokban az algoritmus dönti el, hogy milyen tartalmakat lássunk – mit ajánl fel a feedben, milyen videó következik, vagy milyen hirdetést kapunk. Ezek az algoritmusok gyakran gépi tanulással működnek, azaz a mi viselkedésünkből „tanulnak”, és az alapján alakítják a következő lépést. A probléma az, hogy a működésük nem átlátható, így szülőként sokszor nem tudjuk, miért jelenik meg egy tartalom a gyerek előtt.

A ChatGPT elterjedése volt az egyik első olyan fordulat, amikor a mesterséges intelligencia már közvetlenül kommunikált velünk. A gép nemcsak ajánlott, hanem magyarázott, kérdezett, vitatkozott (jobb esetben, sokszor inkább minden áron meg akart felelni nekünk, de ebbe most ne menjünk bele), vagyis bizonyos szempontból partnerként jelent meg. Az már egy külön cikket megér (és az AI World meg is írta), hogy ez a partner hogy vette át a személyes kapcsolatok helyét, ami szintén nem elhanyagolható veszély.

2024-ben az OpenAI továbbment:

elindította saját keresőjét, a SearchGPT-t, amely már nem csak találatokat listáz, hanem azonnali válaszokat ad,
majd bemutatta az Operator nevű „ügynököt”, amely nemcsak válaszol, hanem cselekszik,
ezek az eszközök eddig külön-külön működtek – most viszont egyetlen, egységes platformon, saját böngészőben egyesülnek majd.

Ez nem pusztán technológiai fejlődés, hanem hatalmi átrendeződés, sok szempontból igen ijesztő. A böngésző ugyanis az a felület, ahol ma a legtöbbet vagyunk online: ezen keresztül jutunk el a hírekhez, a vásárlásokhoz, a közösségi terekhez, a tanuláshoz, a szórakozáshoz. Ha a böngésző lesz az MI működési terepe, az olyan, mintha nemcsak a Google-t, hanem az egész internetet egy mesterséges intelligencia tartaná kézben.

Nem kell gondolkodni, aktívan elemezni, kényelmesebb minden.

Ez ugyanakkor az eddig ismert internet végét jelentheti, ezt már egyébként a Google jelenlegi átalakulása kapcsán is számos szakértő megfogalmazta, kongatva a vészharangokat például a média lassú halála kapcsán.

Miért fontos ez szülőként?

A böngészők eddig passzív eszközök voltak. Az, hogy mit írt be valaki a keresőbe, mire kattintott, mennyi ideig olvasott el egy oldalt, eddig is értékes adat volt, amelyet a cégek fel is használtak, de nem vált egyetlen önálló rendszerré.

A jövő böngészője viszont már nem vár a felhasználóra. Figyel. Tanul. Kezdeményez. És reagál, másodpercek alatt, személyre szabottan. Egy gyerek esetében ez azt jelenti, hogy a böngésző tudni fogja, milyen a hangulata, mi érdekli, mit keres gyakran. És eszerint fogja neki összeállítani az információkat, kérdéseket, válaszokat, játékokat, videókat.

Ha ezt egy felnőtt nehezen tudja átlátni, akkor a mesterséges intelligencia veszi majd át a nevelést, nem csak az információk közvetítője, hanem szerkesztője, döntéshozója és szervezője is lesz. Egy tizenéves számára, aki épp most tanulná meg, hogyan válasszon forrásokat, hogyan olvasson kritikusan, hogyan találja meg a saját hangját, ez a rendszer már készre gyártott digitális személyiséget kínálhat. Ennek veszélyeit még felmérni sem tudjuk jelen pillanatban, pedig azt már tudjuk, hogy a közösségi médiát működtető algoritmusok sem tettek túl jót a személyiségfejlődésnek.

Nem csak dönt a robot, hanem cselekszik

Az Operator nevű MI-ügynök, amelyet az OpenAI kifejezetten erre a célra fejlesztett, nemcsak egyszerű keresésekre válaszol, hanem helyettünk elvégzi a feladatokat. A böngészőbe integrált ügynök képes lesz helyettünk jegyet vagy asztalt foglalni, online vásárlást intézni, sőt akár híreket is előszűrni.

Ez első hallásra kényelmes – de ha belegondolunk, mit jelent ez a gyerekekre nézve, egy sor etikai, jogi és nevelési kérdést is felvet.

Képes lesz-e egy 13 éves eldönteni, mikor kérhet meg egy MI-ügynököt, hogy „keressen szállást a nyári táborhoz”?
Hogyan különbözteti meg, hogy egy vásárlási döntést ő hozott, vagy az MI „javasolta”?
Honnan tudjuk, hogy az MI milyen forrásokat használ?
Kinek az érdekeit képviseli?

A jelenlegi szabályozási környezet nem készült fel arra, hogy az MI-ügynökök ilyen mértékben belépnek a magánszféránkba. Még a felnőttek is csak most tanulják, hogyan kezeljék ezeket a rendszereket, nem vagyunk felkészülve arra, amit most gyermekeink eszközként kaphatnak meg.

A böngésző nemcsak a képernyő egy újabb ablaka lesz – hanem egy interaktív személyiség, amely az egész család információs terét alakítja. Egyszerre irányít, és idomul hozzánk, de szabályait, gondolkodását nem ismerjük.

Ezért a szülői kontroll és digitális tudatosság új szintjeire van szükség.

Nem elég, ha szűrőt állítunk be. Tudnunk kell, hogyan "gondolkodik" az MI. Értenünk kell, mit jelent a viselkedésalapú tanulás, a felhasználói mintázatok alapján történő döntéshozatal, és a személyre szabott algoritmikus tartalomszűrés. Ezek a kifejezések nem informatikai szakzsargonok – hanem azok a mechanizmusok, amelyek mostantól beleszólnak abba, mit tanul a gyerekünk, mit hisz el, és mit tart fontosnak.

És ez az a pont, ahol már nem elég csak szabályokat hozni – értelmezni is tudnunk kell a körülöttünk változó digitális világot. Mert ha nem mi tesszük, akkor majd megteszi helyettünk valaki más. Például az MI, úgy, ahogy azt az alkotói éppen jónak látják.

⚠️Lehetőség vagy kockázat?

Lehetőségek:

Az MI-ügynök segítheti a digitális szövegértelmezést, ha jól használjuk: például keresőként segíthet értelmezni híreket vagy nehéz fogalmakat.
A ChatGPT beépülése a böngészőbe megkönnyítheti a tanulást és a közös családi kereséseket.
Automatizálhat bizonyos rutinfeladatokat, így időt takaríthatunk meg a mindennapokban.
A saját kereső és MI-integráció új távlatokat nyithat a szülői digitális tudatosság fejlesztésében.
Ha valóban működik a személyre szabás, akár a zavaró, veszélyes tartalmak kiszűrésében is segíthet.

Kockázatok:

A böngésző egyben adatgyűjtő eszköz is – a gyerekek szokásait is elemezheti
Az MI-alapú ajánlórendszerek manipulálhatják a döntéseinket, vásárlásainkat, érdeklődésünket, hiszen még erőteljesebben személyre szabott információkat engednek csak elénk
A felhasználó szabadsága, kritikus gondolkodása háttérbe szorul, főleg, ha hozzászokik ahhoz, hogy a gép kiszolgálja mindenben
Ha a gyerek használja, könnyen átcsúszhat a „beszélgetős keresés” függőséget okozó használatba
Az Operator képes lehet helyettünk cselekedni, itt számtalan olyan kockázati tényező van, amelyeket tisztázni kellene előbb (akár jogszabályi szinten)
A tanulás, olvasás, információszerzés könnyen eltorzulhat, ha mindig az MI szűri meg előre a tartalmakat

Mit tehetünk szülőként?

Ha megjelenik ez a böngésző, szánjunk rá időt, hogy mi magunk ismerjük meg, mielőtt engedjük gyermekünknek bármilyen szintű használatát.
Beszélgessünk a gyerekkel arról, hogy mi az a mesterséges intelligencia – és hogyan működnek az ajánlórendszerek.
Beszélgessünk a kritikus gondolkodás fontosságáról. Muszáj nekünk is ellenőrizni, átgondolni dolgokat, közösen beszélgetni olyan témákról, amelyeket csak úgy a robottól kérdezne meg.
Állítsunk be szülői felügyeletet a gyermek eszközeire és figyeljük, mit nyit meg, mire kattint. Erről tudjon ő is.
Kapcsoljuk ki az automatikus vásárlási lehetőségeket és a mentett fizetési adatokat a böngészőkben, figyeljünk arra, hogy gyermekünk mit és hogyan szeretne megszerezni.
Beszéljünk a többi szülővel, tanárokkal is erről a kérdésről, idővel muszáj lesz közösségi, társadalmi válaszokat adnunk az ilyen irányú és sebességű változásokra.