Az Egyesült Államokban már kapható egy napi egyszer használható szemcsepp, amely több órára javíthatja a közeli látást, és ezzel új lehetőséget nyit az olvasószemüveg mellett.

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
Negyvenöt éves kor körül sok embernél fokozatosan megváltozik valami, amit addig természetesnek vett: az apró betű már nem olyan éles, a telefont távolabb kell tartani, olvasáshoz pedig jól jön valamivel több fény. Ez az öregszeműség, orvosi nevén presbyopia, az öregedő szem természetes változása. Gyakorlatilag mindenkit érint, ha elég sokáig élünk.
A háttérben elsősorban a szemlencse változása áll. Fiatalabb korban még könnyen változtatja az alakját, amikor a tekintetünket egy távoli tárgyról egy könyvre vagy a telefon kijelzőjére nézünk. Az évek során egyre merevebbé válik, ezért a közeli fókuszálás fokozatosan nehezebbé válik. A telefon képernyőjét olvasva vehetjük észre a legkönnyebben, de a közhiedelemmel ellentétben nem a képernyő okozza az öregszeműséget. A képernyőhasználathoz kapcsolódó szemfáradás és a presbyopia két külön jelenség.
A digitális olvasás szemre és figyelemre gyakorolt terhelésével egyébként korábban részletesen foglalkoztunk a Képernyőidőn, érdemes elolvasnod (remélhetőleg még friss szemmel).
Eddig erre elsősorban szemüveg, kontaktlencse vagy valamilyen műtéti megoldás jelentett választ. Az elmúlt néhány évben azonban megjelent egy új gyógyszercsoport is: olyan szemcseppek, amelyek átmenetileg javítják a közeli látást.
Ebbe a sorba tartozik a Yuvezzi is, amelyet az amerikai az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság 2026. január 28-án engedélyezett felnőttek öregszeműségének kezelésére. A Yuvezzi két hatóanyagot, karbacholt és brimonidin-tartarátot tartalmaz.
Ezek hatására a pupilla összeszűkül, így megnő a szem mélységélessége: egyszerűbben fogalmazva nagyobb távolságtartományban látunk élesebben.
A karbachol hozza létre a pupillaszűkületet, a brimonidin pedig segít fenntartani ezt az állapotot. Ettől a közeli betűk és tárgyak élesebbé válhatnak akkor is, amikor a szemlencse már nem tud úgy alkalmazkodni, mint fiatalabb korban. Ugyanezt az optikai jelenséget használjuk ki ösztönösen akkor, amikor hunyorítunk, hogy jobban lássunk egy homályos feliratot, és hasonló elven működik a fényképezőgép szűkebb rekesznyílása is. A szemcsepp tehát úgy javíthatja az olvasást és más közeli feladatokat, hogy közben maga az öregedő szemlencse nem változik meg.
Értelemszerűen a Yuvezzi (ahogy a többi, hasonló csepp) nem az öregszeműség gyógymódja, hanem annak átmeneti gyógyszeres korrekciója. A klinikai vizsgálatokban a hatás már fél órán belül mérhető volt, a legerősebb látásjavulást pedig az első órákban tapasztalták. A résztvevőknek közeli látástáblát kellett olvasniuk a cseppentés előtt, majd utána többször is. Jelentős javulásnak azt számították, ha valaki legalább három sorral többet tudott elolvasni úgy, hogy közben a távoli látása nem romlott számottevően. Az eredmény az első órákban volt a legerősebb. Egy órával a Yuvezzi használata után a kezelt résztvevők 38,2 százaléka érte el a jelentős javulást, míg a hatóanyag nélküli szemcseppet kapók esetében csak 3,7 százalék. Négy óra múlva még nagyjából minden ötödik kezelt résztvevőnél megmaradt a javulás hatása, nyolc óra után már csak minden tizediknél.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Yuvezzi nem mindenkinek és nem egész nap ugyanúgy működik. A hatása gyorsan kialakulhat, az első néhány órában a legerősebb, majd fokozatosan gyengül. Az viszont egyértelműen látszott, hogy nem puszta placebohatásról van szó: a kezelt csoportban jóval többen láttak mérhetően jobban közelre.
A Yuvezzi nem egyszerű hidratáló szemcsepp, hanem vényköteles gyógyszer, amely órákra megváltoztatja a pupilla működését, természetes, hogy az árnyoldalairól is beszélni kell. A klinikai vizsgálatokban a leggyakoribb panasz a becseppentéskor jelentkező szemirritáció és a fejfájás volt: ezek a résztvevők több mint 10–16 százalékánál fordultak elő. Szemfájdalmat és látászavart több mint 5–7 százalékuk tapasztalt. A mellékhatások többsége enyhe, átmeneti volt, és kezelés nélkül megszűnt.
A pupilla szűkítése ugyanakkor sötétben kellemetlenebb látást is okozhat. Átmenetileg homályosabbnak vagy sötétebbnek tűnhet a környezet, és nehezebb lehet gyorsan váltani a közeli és távoli fókusz között. Emiatt az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság külön óvatosságot javasol éjszakai vezetésnél és rosszul megvilágított környezetben.
Emellett van egy ritka, de komolyabb kockázat is. A pupillaszűkítő gyógyszerek használata mellett beszámoltak retinaszakadásról és retinaleválásról, főként olyan embereknél, akiknek már korábban is volt retinabetegségük. Emiatt a hatóság a kezelés megkezdése előtt retina-vizsgálatot javasol. Ha a használat után hirtelen fényvillanások, úszó foltok vagy látásvesztés jelentkezik, azonnali szemészeti ellátás szükséges.
A Yuvezzi egyelőre nem érhető el Magyarországon, és jelenleg azt sem lehet biztosan megmondani, mikor jut el hozzánk. A gyártó júliusban az Egyesült Királyságban is beadta az engedélykérelmet, de ez nem vonatkozik az Európai Unióra. A Yuvezzi két hatóanyagához az Európai Gyógyszerügynökségnél egyelőre csak egy korábbi, gyermekgyógyászati vizsgálatok alóli mentesség található, ez nem forgalomba hozatali engedély. (
Európában viszont már elindult egy másik, hasonló szemcsepp engedélyezése. A Vizz nevű, aceklidin hatóanyagú készítményt 2025-ben engedélyezték az Egyesült Államokban, a gyártó pedig 2026 márciusában az Európai Gyógyszerügynökséghez is benyújtotta a kérelmét. Ha a Vizz végül megkapja az Európai Bizottság központi forgalomba hozatali engedélyét, az Magyarországon is érvényes lesz.
Nálunk addig az öregszeműség korrekciójának bevált eszközei maradnak. A legegyszerűbb az olvasószemüveg, ha távolra is szükségünk van korrekcióra, bifokális, multifokális vagy progresszív szemüveglencsével egyszerre lehet kezelni a különböző távolságokat. Kontaktlencsével szintén korrigálható a presbyopia, ez akár olvasószemüveggel kombinálva is használható.
Aki szeretné csökkenteni a szemüvegtől való függését, annál lézeres vagy szemlencsét érintő műtéti megoldások is szóba jöhetnek. A modern műlencsék között léteznek több fókuszt biztosító és kiterjesztett fókusztartományú, úgynevezett EDOF-lencsék is. Ezekkel távolra, köztes távolságra és bizonyos esetekben közelre is csökkenthető a szemüvegigény, de nem mindenkinek valók, és lehetnek olyan kompromisszumaik, mint a fényudvarok, káprázás vagy a kontrasztérzékenység csökkenése.
Éppen ezért az öregszeműségre nincs egyetlen „legjobb” megoldás.
A lézeres és műtéti eljárások sem adnak mindenkinél kompromisszummentes eredményt, a választást a szem állapota, az életkor, a meglévő fénytörési hibák és az határozza meg, hogy a mindennapokban milyen távolságokra van szükségünk igazán jó látásra. A szemcseppek ehhez a választékhoz adhatnak majd egy új, nem műtéti lehetőséget – de Magyarországon ez egyelőre még a jövő.