Felvételi ponthatárok 2026: megjelent a teljes lista, mutatjuk a legerősebb intézményeket

2026.07.23. 20:35 Képernyőidő

Megjelentek a 2026-os felsőoktatási ponthatárok. Rekordszámú, 140 427 jelentkező várta az eredményt, mi pedig összegyűjtöttük a legnépszerűbb szakokat és húsz kiemelt intézmény nappali, állami ösztöndíjas képzéseinek ponthatárait.

Felvételi ponthatárok 2026: megjelent a teljes lista, mutatjuk a legerősebb intézményeket

Nincs most elég időd?

Megjelentek a 2026-os felsőoktatási ponthatárok. Ide kattintva a teljes lista letölthető.
Idén 140 427-en jelentkeztek egyetemre vagy főiskolára, tizenöt éve nem volt ilyen magas ez a szám.
Az ELTE jogászképzésére 467, a Pázmány pszichológia szakára 462, a Semmelweis általános orvosi képzésére 423 pont kellett.
Összegyűjtöttük húsz nagy és népszerű egyetem legfontosabb nappali, állami ösztöndíjas ponthatárait.
A cikkből az is kiderül, mi következik a sikeres felvételi után, és mit tehet, aki egyik megjelölt képzésre sem jutott be.

SEGÍTS, HOGY SEGÍTHESSÜNK!

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.

Számlaszám: 12100011-19129370
Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület

A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.

A ponthatárok kihirdetése minden évben néhány perc alatt fordítja át a hónapok óta tartó készülődést egyetlen feszült pillanattá. Idén különösen sokan várták ezt, hiszen 140 427-en jelentkeztek felsőoktatásba, tizenöt éve nem volt ilyen nagy a mezőny.

A számokat ugyanakkor nem érdemes önmagukban rangsorként kezelni. Minden képzés ponthatárát a jelentkezők eredménye, sorrendje, az elérhető férőhelyek és az intézményi pontok rendszere együtt alakítja. Ezért összegyűjtöttük húsz népszerű egyetem legfontosabb nappali, állami ösztöndíjas ponthatárait, és külön is megnéztük a legkeresettebb szakokat.

Az első helyes jelentkezések alapján az ELTE maradt a legnépszerűbb egyetem 20 350 jelentkezővel. A Debreceni Egyetemre 11 386-an, a Szegedi Tudományegyetemre 9360-an, a Pécsi Tudományegyetemre 8614-en, a BME-re pedig 6484-en jelentkeztek első helyen. Az ELTE összesen több mint 73 ezer jelentkezést kapott.

Hirdetés

Ezekért a szakokért volt a legnagyobb verseny

A nappali, állami ösztöndíjas alap- és osztatlan képzések között a gazdálkodási és menedzsment szak toronymagasan vezetett: 4571-en tették az első helyre, összesen 20 285 jelentkezés érkezett rá. Az általános orvosi képzést 2792-en, a pszichológiát 2782-en, a jogászképzést 2653-an jelölték meg elsőként.

Húsz népszerű intézmény fontosabb ponthatárai

Egy egyetemnek nincs egyetlen ponthatára: minden szakhoz, finanszírozási formához és munkarendhez külön érték tartozik. Az alábbi összeállítás összehasonlítható adatokat mutat, ezért kizárólag nappali, állami ösztöndíjas alap- és osztatlan képzések szerepelnek benne.

Az első öt intézmény sorrendjét a 2026-os elsőhelyes jelentkezések száma adja. A további tizenöt egyetemet nem állítjuk mesterséges népszerűségi sorrendbe: a nagy országos intézmények és a legkeresettebb képzési területek meghatározó szereplőit emeltük ki.

ELTE

jogász: 467;
pszichológia: 455;
gazdálkodási és menedzsment: 442

Debreceni Egyetem

pszichológia: 450;
jogász: 415;
általános orvos: 393

Szegedi Tudományegyetem

pszichológia: 440;
jogász: 421;
általános orvos: 415

Pécsi Tudományegyetem

nemzetközi tanulmányok: 432;
pszichológia: 431;
általános orvos: 406

BME

építészmérnöki alapképzés: 443;
nemzetközi gazdálkodás: 438;
mechatronikai mérnöki: 421

Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem

kereskedelem és marketing: 372;
gazdálkodási és menedzsment: 371;
pénzügy és számvitel: 371

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon, Instagramon és Viberen is!

Széchenyi István Egyetem

osztatlan építészmérnöki: 464;
gazdálkodási és menedzsment: 427;
programtervező informatikus: 408

Óbudai Egyetem

mérnökinformatikus: 412;
üzemmérnök-informatikus: 403;
gazdálkodási és menedzsment: 397

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

jogász: 464;
pszichológia: 462;
nemzetközi tanulmányok: 433

Károli Gáspár Református Egyetem

pszichológia: 449;
jogász: 429;
nemzetközi tanulmányok: 424

Budapesti Corvinus Egyetem

nemzetközi gazdálkodás angolul: 477;
nemzetközi tanulmányok angolul: 459;
gazdálkodási és menedzsment: 446

Semmelweis Egyetem

általános orvos: 423;
fogorvos: 419;
gyógytornász: 391

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

bűnügyi, bűnüldözési szakirány: 431;
nemzetközi igazgatási angolul: 425;
államtudományi: 380

Miskolci Egyetem

mérnökinformatikus angolul: 465;
pénzügy és számvitel: 440;
gazdálkodási és menedzsment: 413

Pannon Egyetem

pszichológia: 436;
pénzügy és számvitel: 396;
gazdálkodási és menedzsment: 386

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

gazdálkodási és menedzsment: 407;
kereskedelem és marketing: 400;
kertészmérnöki Budapesten: 301

Eszterházy Károly Katolikus Egyetem

pszichológia: 424;
turizmus-vendéglátás: 421;
gazdálkodási és menedzsment: 405

Nyíregyházi Egyetem

gazdálkodási és menedzsment: 403;
mérnökinformatikus: 338;
óvodapedagógus: 312

Soproni Egyetem

pénzügy és számvitel: 395;
gazdálkodási és menedzsment: 382;
kereskedelem és marketing: 379

Neumann János Egyetem

pénzügy és számvitel: 442;
gazdálkodási és menedzsment: 422;
kereskedelem és marketing: 406

A táblázat az Oktatási Hivatal 2026-os hivatalos ponthatárjegyzékéből készült. A teljes adatbázisban a levelező, önköltséges, felsőoktatási szakképzési és mesterképzési eredmények is megtalálhatók.

Hirdetés

A pszichológia és a jog maradt a legkeményebb mezőnyök között

Pszichológián a Pázmány húzta a legmagasabb nappali, állami ösztöndíjas ponthatárt 462 ponttal. Az ELTE-re 455, Debrecenbe 450, a Károlira 449, Szegedre 440, a Pannon Egyetemre 436, Pécsre 431, az Eszterházyra 424 pont kellett.

A jogászképzéseken az ELTE 467, a Pázmány 464 ponttal vezette a mezőnyt. A Károlin 429, Szegeden 421, Pécsen 417, Debrecenben 415, Győrben 407, Miskolcon 396 pont lett a határ.

Az orvosin húsz-harminc pont is lehet a városok között

Az általános orvosi képzésre a Semmelweis Egyetemen 423 ponttal lehetett bekerülni. Szegeden 415, Pécsen 406, Debrecenben 393 pont lett a nappali, állami ösztöndíjas határ. A különbség nem az oktatás minőségét rangsorolja: a jelentkezők eredménye, sorrendje és az adott képzés férőhelyei együtt alakítják a ponthatárt.

Az informatikai szakok között nagyok a különbségek

A magyar nyelvű mérnökinformatikus képzés az Óbudai Egyetemen 412, a Széchenyi István Egyetemen 399, Debrecenben 373, Pécsen 371, Szegeden 357, a BME-n 350 ponttal volt elérhető. A Miskolci Egyetem angol nyelvű mérnökinformatikus képzésén 465 pont született, ezt azonban a magyar nyelvű, nagyobb létszámú képzésekkel félrevezető lenne közvetlen rangsorként összevetni.

Mi történik most?

A ponthatár elérése önmagában még nem jelenti azt, hogy a jelentkező bármelyik megjelölt szakra szabadon bejuthat. Mindenki arra a legelőrébb rangsorolt jelentkezési helyére kerülhet be, ahol teljesítette a ponthatárt és valamennyi felvételi feltételt.

A hivatalos eredményt nem az SMS, hanem az E-felvételiben megjelenő besorolási döntés rögzíti.

A felvételt nyert jelentkező később az egyetemtől külön határozatot kap a beiratkozás időpontjáról, helyéről és a szükséges dokumentumokról. Érdemes az E-felvételi mellett a jelentkezéskor megadott e-mail-fiókot és a levélszemét mappát is figyelni.

Ha hibásnak tűnik a pontszámítás vagy hiányzik egy korábban feltöltött eredmény, először a részletes pontszámítást és a besorolási döntést kell ellenőrizni. A döntés tartalmazza a jogorvoslat módját és határidejét; a 2026-os hivatalos jogorvoslati tájékoztató már elérhető a Felvin.

Akinek most egyik megjelölt helyre sem sikerült bejutnia, a pótfelvételi kínálatát érdemes figyelnie. A 2026-os jelentkezési határidőt és a választható képzések végleges listáját a Felvi külön közli, ezek megjelenése előtt nem érdemes korábbi évek dátumaiból kiindulni.

Egy ponthatár nem mondja meg, mire vagy képes

A sikertelen felvételi valódi kudarcélmény lehet. Hónapok munkája, várakozása és egy elképzelt jövő törik meg benne, ezért nem kell azonnal vigasztaló közhelyekkel kisebbíteni a csalódást. Időt kell hagyni arra, hogy a jelentkező dühös, szomorú vagy bizonytalan legyen.

A ponthatár ugyanakkor egy adott év jelentkezői, férőhelyei és eredményei alapján meghúzott határ. Nem minősíti az embert, és nem dönti el, hogy később mire lesz képes. A pótfelvételi, egy másik képzés, egy tudatosan felépített év vagy a következő jelentkezés egyaránt lehet jó folytatás.

Szülőként ilyenkor a legtöbbet azzal lehet segíteni, ha előbb meghallgatjuk a gyereket, és csak utána kezdünk megoldásokat keresni. Egy elutasítás fájhat, de nem zárja le a történetet. Legfeljebb átírja a következő fejezetet.

Hirdetés