Egy mezei nyúl nekicsapódott egy elektromos rollerrel közlekedő férfinak Százhalombatta közelében, az internet pedig pár nap alatt saját mémgyárat csinált belőle. Elmagyarázzuk, miről van szó.

Ha egy viccet magyarázni kell, akkor az már rég rossz - tartja a mondás. Bátran vállaljuk a poéngyilkos szerepét, mert ha esetleg nem ismered a hátteret, többet akarsz tudni az egészről vagy akár meg akarod érteni a mémek pszichológiáját, akkor többet kapsz ebben a cikkben magánál a szimpla videónál és sztorinál.
A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
A történet alapja egy Százhalombatta közelében készült fejkamerás videó. Az elektromos rollerrel haladó férfi elé hirtelen kiugrott egy mezei nyúl, majd a felvétel tanúsága szerint nem egyszerűen átszaladt előtte, hanem nagy ugrással a rolleresnek csapódott. A férfi hatalmasat esett az aszfalton, de volt rajta sisak és védőfelszerelés, ez pedig sokat számított abban, hogy az eset nem végződött súlyosabban. Utólag persze megosztható tartalomnak is gondolhatta a szerencsésen végződött abszurd balesetet, mert megosztott tartalom is lett belőle, erős káromkodásokkal spékelve.
Ahogy a közösségi média felkapta, természetesen a média is azonnal ráharapott a témára. A végnapjait élő Tények még riportot is készített a baleset kapcsán, amelyben egy szakértő még azt is elmagyarázta, hogy ez nem agresszív nyúltámadás volt (bár nyilván ebből lett poén), hanem a nyúl megijedt, rosszul azonosította, honnan jön a veszély, és éppen abba az irányba ugrott, amerre menekülnie kellett volna. Ettől lett a felvétel emberi szemmel abszurd és mémképes: nem egy tudatos támadást látunk, hanem egy pánikreakciót, amely kívülről úgy néz ki, mintha a természet saját akciójelenetet rendezett volna, vagy mesterséges intelligenciával generáltak volna egy abszurd videót.
A nyulas videóban három erős mémfaktor találkozik.

Főleg azért, mert nem lett komolyabb baj. A poénkodás azért is terjed szabadabban, mert a nézők többsége nem tragédiaként, hanem szerencsésen megúszott, abszurd helyzetként érzékeli.
A humorkutatásban erre jó magyarázat az úgynevezett ártalmatlan normasértés elmélete. Ennek lényege, hogy akkor találunk valamit viccesnek, ha kimozdít a komfortzónánkból, de mégsem tűnik valóban veszélyesnek. A Humor Research Lab összefoglalója szerint a humorhoz egyszerre kell jelen lennie annak, hogy valami „nem stimmel”, és annak, hogy a helyzetet mégis biztonságosnak, távolinak vagy elfogadhatónak érezzük.
A másik faktor a direkt rossz szándék értelmezése, amely abszurditása miatt válik nevetségessé. A mémek nagy része úgy kezeli a nyulat, mintha tudatos támadó lenne és kiszámolta volna az ugrást, akcióhősként csapott volna le a rolleresre. Ez persze emberi olvasat, antropomorfizálás.
Antropomorfizálás: Azt jelenti, amikor emberi tulajdonságokat, szándékot vagy érzelmet tulajdonítunk állatoknak, tárgyaknak vagy jelenségeknek. A nyulas mémek is erre építenek: úgy beszélnek a mezei nyúlról, mintha bosszúálló természetharcos, közlekedési rendőr vagy Monty Pythonból szabadult gyilkos karakter lenne.
Csak egy dolog lehet fárasztóbb a humor magyarázatánál, amikor valaki még tanulságot is akar mellé tenni. Nem fogjuk meghazudtolni magunkat ebben a kérdésben sem. A gyerekek sokszor nem a hírrel találkoznak először, hanem a mémmel. Nem biztos, hogy tudják, hol történt az eset, ki volt az érintett, megsérült-e valaki. Ők gyakran már csak azt látják, hogy „a nyúl lefejelte a rollerest”, és ebből jönnek az újabb poénok.
Ez nem baj, de jó beszélgetési helyzet. A mémeken keresztül nagyon jól meg lehet mutatni, hogyan működik a közösségi média. Egy valós esemény először hír lesz, aztán videó, aztán poén, aztán sablon, amelyre mindenki saját jelentéstartalom húzhat rá.