Hiába minden forradalmi megoldás, látványos együttműködés, lenyűgöző tech demó, a nap végén csak az a megoldás marad talpon, ami megéri az árát. A Sora döbbenetes veszteségeket termelt a ChatGPT anyacégének.

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
A ChatGPT elsöprő sikere után a Sorát a mesterséges intelligencia következő, fogyasztóbarát áttöréseként tartotta számon a szakma. Olyan korszakalkotó alkalmazásként, amellyel a felhasználók saját magukat és barátaikat bármilyen videós helyzetbe behelyezhették, nem véletlen, hogy a Képernyőidőn is arról írtunk, milyen mellékhatásai lehetnek ennek az eszköznek.
Aztán egyik pillanatról a másikra jött a nagy fordulat: az OpenAI bejelentette, hogy bezárja a Sora videógeneráló alkalmazást.
OpenAI: Az OpenAI egy 2015-ben alapított amerikai mesterségesintelligencia-kutató és -termékfejlesztő cég. A vállalat saját meghatározása szerint a küldetése az, hogy az általános mesterséges intelligencia az egész emberiség javát szolgálja, miközben egyszerre fejleszt kutatási modelleket, fogyasztói termékeket és vállalati eszközöket, például a ChatGPT-t, az API-platformot és más fejlesztői szolgáltatásokat
Pedig nemrég még a Disney is csatlakozott a nagy videós álomgyárhoz, 1 milliárd dollárt fektetett az OpenAI-ba, és engedélyezte, hogy a stúdió Marvel-, Pixar- és más karakterei megjelenjenek a Sora-videókban. Ugyanilyen fontos volt, hogy a Disney ezzel a saját tekintélyét is a technológia szolgálatába állította egy olyan időszakban, amikor az iparágban komoly félelmek voltak azzal kapcsolatban, hogyan lehet megvédeni az alkotók munkáját a mesterséges intelligenciától.
A Wall Street Journal cikke szerint a hivatalos bejelentés előtt alig egy órával értesültek a Disney döntéshozói is arról, hogy vége a Sorának, így a nagy együttműködésnek is. Sam Altman, az OpenAI vezetője a döntést nehéz, de szükséges áldozatként állította be a vállalat nagyobb céljai érdekében, és a kollégáinak írt üzenetében kifejtette, mennyire fontos számára, hogy hajlandók voltak „nehéz kompromisszumokat” meghozni a cég érdekében.
Időközben kiderült, hogy a Sora a megjelenése utáni hónapokban csendben teherré vált az OpenAI számára. Az alkalmazás, amitől hatalmas sikert és növekvő bevételeket reméltek, nem futott be.
Több lett az MI-szemét, mint az MI-varázslat.
2025 végére kiderült, hogy a felhasználók sem jönnek, fizetni pedig végképp nem akar senki. Csak hogy érezd ennek a súlyát: a Sora körülbelül egymillió dollár veszteséget termelt minden egyes nap, legalábbis egy belső forrás ezt állítja.
Ahogy az OpenAI a közelgő tőzsdei bevezetés előtt elkezdte szorosabbra húzni a nadrágszíjat, a cég vezetői kritikusabban kezdték vizsgálni a Sorát, és aztán a gyors kivégzés mellett döntöttek. A Disney 1 milliárd dolláros befektetése így végül nem valósult meg, és a két cég kapcsolata gyakorlatilag tetszhalott állapotba került.
Az OpenAI most már nem elsősorban arra épít, hogy látványos videókat vagy képeket készítsen a felhasználóknak, hanem arra, hogy egyetlen alkalmazásban minél több gyakorlati feladatot tudjon elvégezni helyettük.
A cél tehát nem pusztán az, hogy a mesterséges intelligencia válaszoljon nekünk, hanem az, hogy ténylegesen dolgozzon is helyettünk, ez az agentikus mesterséges intelligencia, vagy hétköznapibban mondva az MI-ügynök víziója, amely már nem csak sci-fi, hanem tényleges termék a nagyobb vállalatok kínálatában.
Agentikus mesterséges intelligencia: Olyan rendszer, amely nem áll meg a válaszadásnál vagy a tartalomgyártásnál, hanem több lépésből álló feladatokat is végig tud vinni. Magyarul: nem csak ötletet ad, hanem végrehajt is dolgokat, például megkeres információkat, összeállít egy tervet, lefuttat egy folyamatot vagy elkészít egy munkadarabot.
Ez azért fontos, mert most ezen a területen dől el, melyik cég tud igazán hasznos mesterségesintelligencia-eszközöket adni a cégek és a dolgozók kezébe. Az OpenAI itt már nem egyedül versenyez: az Anthropic nevű riválisa több területen is erősödött, főleg azoknál az eszközöknél, amelyek programozásban és munkafolyamatok automatizálásában segítenek. Az OpenAI ezért egyre több energiát fordít arra, hogy ne csak látványos, hanem napi szinten is használható termékeket építsen.
Anthropic: Egy 2021-ben alapított amerikai mesterségesintelligencia-cég, amelyet több korábbi OpenAI-kutató hozott létre, köztük Dario és Daniela Amodei. A központja San Franciscóban van, a legismertebb terméke pedig a Claude, amelyet a cég írásra, elemzésre, programozásra és összetettebb munkafeladatokra szánt digitális segítőként épít.
Ez a bukás megmutatja, mennyire gyorsan át tud alakulni az a technológia, amiről pár hónapja még azt mondták, hogy ez lesz a következő nagy durranás. Gyerekeink digitális környezetében ma már nem években, hanem hónapokban, vagy akár csak hetekben mérhető, mi számít központi platformnak és mi tűnik el hirtelen.
A történet másik üzenete az, hogy a látványos, szórakoztató mesterséges intelligencia-eszközök mögött nagyon prózai üzleti logika működik. Az OpenAI azért hátrált ki a Sora mögül, mert a videógenerálás túl sok számítási kapacitást vitt el, miközben a cég inkább a kódolási, vállalati és úgynevezett agentikus eszközök felé fordul, amelyek tartósabban termelhetnek bevételt. Szülőként ebből azt érdemes kiolvasni, hogy
a mesterséges intelligencia következő hulláma már nem elsősorban szórakoztatni akarja majd a gyereket, hanem dolgozni helyette.
Ez azért lényeges váltás, mert másfajta beszélgetést igényel otthon. Eddig könnyű volt úgy nézni ezekre az eszközökre, mint látványos játékokra: képet rajzolnak, videót gyártanak, hangot utánoznak. Most viszont egyre több rendszer arra készül, hogy kutasson, írjon, szervezzen, elemezzen és döntési helyzetekben is segítsen. Ha a gyerek ezt természetes eszközként kezdi használni tanulásra vagy mindennapi ügyekre, akkor már nem csak arról kell beszélni, hogy mit lehet vele készíteni, hanem arról is, hogy mit szabad rábízni.
A szülő feladata ennek fényében már nem egy-egy konkrét platform kiismerése, hanem annak megtanítása, hogyan kezeljük kritikusan az ilyen hirtelen jövő digitális hullámokat és a trendek változásait.