Vajon a képernyő előtt edzett, villámgyors reflexek a való életben is behozhatatlan előnyt jelentenek? Miként formálják a videójátékok az idegrendszert, és mit érdemes ebből szülőként értened?
Kísérlet is bizonyítja, hogy az MI-re támaszkodó emberek nagyon bíznak abban, hogy igazuk van, akkor is, amikor a gép téved. Ez pedig nem jó jel.
Elég lehet egyetlen, ingyenes beállítás ahhoz, hogy kevésbé érezzük a kényszert a folyamatos görgetésre. Megnéztük, mit tud a szürkeárnyalatos mód, hol vannak a határai, és hogyan fordíthatjuk a hasznunkra a mindennapokban.
A „popcorn-agy” kifejezés az állandó digitális ingerek között ugráló, nehezen elmélyülő figyelmet írja le. De valóban veszélyben van a gyerekek agya, vagy a média adott hangzatos nevet egy jóval összetettebb jelenségnek?
Egy friss nemzetközi kutatás arra figyelmeztet, hogy a csecsemőkori okostelefon- és tablet-használat hosszú távú fejlődési és egészségügyi kockázatokkal hozható összefüggésbe.
Egy új kutatás szerint a neurodivergens gyerekek képernyőhasználatánál kevés a stopperóra. A döntő különbséget az adhatja, milyen képernyős tevékenységről van szó, és hogyan hat ez azokra a gyerekekre, akiknek eleve nehezebb a váltás, a várakozás vagy az impulzusok fékezése.
Egy nemrég megjelent, több mint 250 ezer fiatalt vizsgáló nemzetközi kutatás szerint a világ gyerekeinek körülbelül 10%-a megfelel a játékfüggőség orvosi kritériumainak. Ebből lehet jó boszorkányüldözést csinálni, de nézzük inkább a tudományos tényeket.
Depresszió, szerhasználat, telefonhasználat, evészavar, agresszió, iskolai teljesítmény: a kutatások szerint szinte minden területen jobb mutatókkal rendelkeznek azok a gyerekek, akik rendszeresen leülnek enni a szüleikkel.
Lehet, hogy a kamasz gyerek nem lusta, nem hisztis és nem csak mobilfüggő. Egy friss, globális kutatás szerint a mentális zavarok terhe éppen a 15–19 éveseknél a legsűrűbb, miközben világszerte már 1,2 milliárd ember él szorongással, depresszióval vagy más mentális problémával.
A chatbot kényelmes eszköz: megírja a vázlatot, elmagyarázza a matekot, segít udvariasabb üzenetet küldeni. A gond ott kezdődik, amikor már nem segítséget kérünk tőle, hanem igazolást, ítéletet, vigaszt vagy döntést.
Egy fontos esemény már nem csak hírként terjed. Egy fiatal TikTok-videóban hall róla először, aztán megnézi, mit mond róla kedvenc tartalomgyártója, vagy megkér egy chatbotot, hogy magyarázza el neki röviden.
Egy friss Pew Research-kutatás pontosan azt mutatja meg, amit a közbeszéd általában nem érint: a tizenévesek többsége nem áldozatként éli meg a közösségi médiát, de tudja, hogy vannak bajok.
Egy Yale-kutatás szerint a másokkal közös dalszerzés csökkenti a paranoiát és a magányérzetet gyógyszer nélkül is. Ez pedig számunkra is fontos dolgokra világít rá.
A vállalatok ügyfélszolgálata átköltözik a chatbe. De ki ül a másik oldalon, és mit tud rólad? Amit felhasználóként és szülőként tudnod kell az üzleti üzenetküldésről.
Egy friss kutatás szerint a tinédzserek többsége szerint a feladatok mesterséges intelligenciával történő megoldása az iskolai élet szerves részévé vált. De hol húzódik a határ a segítség és a visszaélés között?
Az NMHH nemrég megjelent kutatása kíméletlen őszinteséggel mutatja meg, hogyan költöztek be a kijelzők a magyar családok legintimebb tereibe. Mutatjuk a legfontosabb számokat.
Egy nagy kutatás jelentősen árnyalta a képet arról, amit a képernyőidő káros hatásairól gondolhatunk, ráadásul a közösségi média szabályozási kérdéseiben is fontos szempont lehet.
Egyelőre egerek agyi vizsgálatával derült ki egy érdekesség: testmozgás nemcsak az izmokat erősíti, hanem az agyban is változik valami.
Egy friss magyar felmérés szerint a hazai felnőttek többsége támogatná, hogy tiltsák meg a közösségi oldalak használatát 16 éves kor alatt. Bemutatjuk a részleteket és elmondjuk, mi lehet ezzel a felfogással a probléma.
A mesterséges intelligencia mindig magabiztosan válaszol, de egy új kutatás szerint nem csak tévedni szokott, hanem akár évtizedekkel le van maradva a tudományos álláspontokat illetően. De mi ennek az oka és mi a tanulsága?