Itt a ChatGPT-5, amely már ingyen is elérhető és forradalmat ígér - de kinek és hogyan?

Sam Altman, az OpenAI társalapítója és vezérigazgatója szerint a csütörtökön bemutatott GPT-5 forradalmi újítás, de mit jelent ez számunkra?

Csütörtök este bemutatták a legújabb ChatGPT modellt, amely a túlzásoktól nem mentes prezentáció szerint a GPT-3 „középiskolás” és a GPT-4 „egyetemista” szintjét maga mögött hagyva valódi szakértőként reagál majd kérdéseinkre. A technológiai részletekről, és az új modell képességeiről az AIWorld cikkében olvashatsz el többet.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon és Instagramon!
Az OpenAI azzal hirdeti, hogy a modell nem csupán helyes válaszokat ad, hanem bemutatja a gondolatmenetét, a logikai láncot, sőt képes teljes szoftverek megtervezésére és megírására is. A vállalat szerint a legfontosabb előrelépés a hallucinációk – az AI által kitalált tények – számának csökkentése, valamint a válaszok őszinteségének és pontosságának javítása.

🧠 Miről is van szó pontosan?
ChatGPT: Az OpenAI által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegalkotó és párbeszédrendszer, amely nagy nyelvi modellekre épül. Képes természetes nyelvű kérdésekre válaszolni, szövegeket alkotni, kódot írni, információkat összefoglalni, valamint kreatív vagy technikai feladatokat megoldani.
OpenAI: 2015-ben alapított amerikai kutató- és fejlesztőcég, amely mesterséges intelligenciára specializálódott. Küldetése, hogy biztonságos és emberiségbarát MI-t hozzon létre, és azt széles körben elérhetővé tegye. Legismertebb fejlesztései közé tartozik a GPT-modellcsalád és a DALL·E képgenerátor.

Ez a fejlesztési irány nem egyedülálló: Elon Musk Grok nevű rendszere is hasonlóan ambiciózus kijelentésekkel jelent meg a közelmúltban, „mindenben PhD-szintű” tudást ígérve. A verseny a legfejlettebb AI-asszisztens címéért élesebb, mint valaha.

🧠 Miről is van szó pontosan?
Grok: Mesterségesintelligencia-alapú chatbot, amely az X (korábban Twitter) platformba van beépítve. Nevét a science-fiction irodalomból vette, ahol a „grok” szó mély, intuitív megértést jelent. 
Elon Musk: Dél-afrikai születésű amerikai üzletember, mérnök és feltaláló, a 21. század egyik legismertebb technológiai vállalkozója. A PayPal társalapítójaként vált ismertté, majd létrehozta a SpaceX űripari céget, és vezeti a Tesla elektromosautó-gyártót. 2022-ben megvásárolta a Twittert, amelyet X névre keresztelt át, és itt indította el saját mesterségesintelligencia-vállalkozása, az xAI által fejlesztett Grok chatbotot.

Szakértői óvatosság

A technológiai ígéretek mögött azonban ott a józan kétely. Carissa Véliz, az Oxfordi Egyetem AI Etikai Intézetének professzora szerint a GPT-5 inkább evolúció, mint forradalom. A nyelvi modellek valójában nem gondolkodnak emberi módon: kifinomult mintafelismerésük csupán utánozza az érvelést. Szerinte a mostani fejlesztések mögött a piac fenntartásának és a befektetői lelkesedés életben tartásának igénye is állhat.

Gaia Marcus, az Ada Lovelace Intézet igazgatója messzebbre megy: szerinte a GPT-5 példája ismét megmutatta, hogy a mesterséges intelligencia képességei gyorsabban fejlődnek, mint ahogy a társadalom és a jogalkotás képes lépést tartani velük. A szabályozási űrben így nem csak az AI képességei nőnek, hanem a vele kapcsolatos kockázatok is. Az adatvédelmi problémákról nemrég sokkoló sztori járta körbe a világot, ki tudja, mi jöhet most.

🧠 Miről is van szó pontosan?
Ada Lovelace Intézet: Független, brit kutatóintézet, amely a mesterséges intelligencia és más adatvezérelt technológiák társadalmi hatásait vizsgálja. Küldetése, hogy elősegítse az etikus, átlátható és a közérdeket szolgáló technológiák fejlesztését és használatát. Nevét Ada Lovelace-ről, a 19. századi matematikusról kapta, akit az első számítógépes program megalkotójaként tartanak számon. Az intézet kutatásokkal, szakpolitikai ajánlásokkal és nyilvános vitákkal támogatja a felelős technológiahasználatot.

Nem tűnik újnak

A  GPT-5 felhasználói felülete alig változott, a különbség a „motorháztető alatt” érezhető: a modell egy úgynevezett reasoning model, azaz következtetési modell alapjaira épül, ami elvben mélyebb problémamegoldást és átgondoltabb válaszokat jelent.

Az OpenAI az elmúlt hónapokban új irányelveket is bevezetett: a ChatGPT mostantól nem ad egyértelmű, végső tanácsot például egy párkapcsolat megszakításáról, hanem kérdésekkel, előnyök-hátrányok mérlegelésével segíti a döntést. Ez a változtatás része annak a stratégiának, amely csökkentené a felhasználók és az AI közötti paraszociális kapcsolatok kialakulásának kockázatát, és a veszélyes helyzetekben tapasztalható rossz gépi reakciókat, erről már mi is írtunk korábban.

🧠 Miről is van szó pontosan?
Paraszociális kapcsolat: Egyoldalú érzelmi kötődés, amelyben a személy úgy érzi, intim, közeli viszonyban áll egy hírességgel, influenszerrel vagy mesterséges intelligenciával, miközben a másik fél valójában nem ismeri őt. Ezek a kapcsolatok a médián, online tartalmakon vagy interaktív platformokon keresztül alakulnak ki, és gyakran erős érzelmi bevonódással járnak, anélkül hogy valódi, kölcsönös interakció lenne.

Miért fontos ez szülőként?

A GPT-5 bevezetése nemcsak technológiai hír: közvetlen hatása lehet arra, ahogyan gyerekeink tanulnak, információhoz jutnak és véleményt formálnak. Egy, a PhD-szintű tudást ígérő MI képes lehet egy gimnazista vagy egyetemi hallgató teljes tanulási folyamatát átalakítani – de ugyanilyen könnyen hibás információt is adhat, amit a diák kritikai gondolkodás nélkül elfogad. A szülők felelőssége, hogy a gyerekek megtanulják ellenőrizni a forrásokat, és felismerni az MI korlátait.

Mit tehetünk szülőként?

  • Teszteljük a mesterséges intelligenciát: nézzük meg együtt, hogyan dolgozik fel egy feladatot, majd hasonlítsuk össze a választ megbízható forrásokkal.
  • Tanítsuk meg a forráskritikát: mutassuk meg, hogy még a legokosabb modell is tévedhet.
  • Ne engedjük, hogy az MI vegye át a gondolkodás és a döntéshozás teljes folyamatát.