Ez a történet rávilágít arra, hogy egyáltalán nem privát, és nem is biztonságos a mesterséges intelligencia alkalmazásokkal történő beszélgetésünk, akár a Google keresőben is megtalálhatjuk megosztott titkainkat.

Képzeljük el, hogy a gyermekünk este leül a számítógép elé és a ChatGPT-vel kezd el beszélgetni. Talán a szorongásáról ír, a barátaival kapcsolatos bizonytalanságairól, egy iskolai csalás dilemmájáról, vagy csak próbálja megérteni, mit érez. Esetleg képeket, dokumentumokat oszt meg a mesterséges intelligenciával. Vagy mi magunk keresünk válaszokat problémáinkra, munkahelyi feladatainkat oldjuk meg, dokumentumokat, levelezéseket feltöltve. Rosszabb esetben barátként, pszichológusként kezeljük a robotot, és akár legféltettebb titkainkat, vágyainkat osztjuk meg vele...
És másnap ezek a gondolatok visszaköszönnek egy Google-keresésben.
Ez nem fikció. Nemrég derült ki, hogy a ChatGPT egyes megosztott beszélgetései – amelyeket a felhasználók sokszor félreértésből vagy rutinból publikáltak – nyilvánosan kereshetővé váltak. Egy újságírói vizsgálat során több száz ilyen beszélgetést gyűjtöttek össze: köztük orvosi adatokat, jogi ügyeket, gyerekvédelmi kockázatokat, sőt bűncselekmények nyomait.
Szülőként fel kell tennünk a kérdést:
A digitaldigging.org beszámolója szerint nem igazán.
Súlyos adatvédelmi résre derült fény a ChatGPT működésében nemrég. A Digital Digging vizsgálata szerint a mesterséges intelligenciával folytatott privát beszélgetések egy része bárki számára hozzáférhető lehet az interneten, sima Google keresésben akár.
A probléma gyökere egy látszólag ártalmatlan funkció: a ChatGPT lehetővé tette, hogy a felhasználó egy-egy beszélgetését megosztható link formájában továbbítsa másoknak. Elvileg ez nem jelentene gondot, hiszen a hivatkozást az kapja meg, akinek mi magunk küldjük el.
Csakhogy valami félrement. A megosztott beszélgetésekből létrejövő linkeket a Google és más keresőmotorok is indexelhették, így ha valaki ismerte a megfelelő keresési trükköket, egyszerűen rábukkanhatott ezekre az eredetileg nem nyilvánosnak szánt tartalmakra.
🧠 Miről is van szó pontosan?
ChatGPT: A ChatGPT egy mesterséges intelligencián alapuló szöveges asszisztens, amelyet az OpenAI fejlesztett. A rendszer képes természetes nyelvű párbeszédeket folytatni, kérdésekre válaszolni, szöveget írni, fordítani vagy összefoglalni. A felhasználók gyakran használják tanuláshoz, problémamegoldáshoz vagy akár személyes gondolatok megosztására is – de fontos tudni, hogy az ilyen beszélgetések nem mindig maradnak privátak.
A történet hamarosan felkeltette a techsajtó figyelmét. A ChatGPT azonnal törölte a beszélgetéseket, Dane Stuckey, az OpenAI biztonsági vezetője az X-en közölte, hogy a funkciót megszüntetik.
We just removed a feature from @ChatGPTapp that allowed users to make their conversations discoverable by search engines, such as Google. This was a short-lived experiment to help people discover useful conversations. This feature required users to opt-in, first by picking a chat… pic.twitter.com/mGI3lF05Ua
— DANΞ (@cryps1s) July 31, 2025
Ezzel együtt kétszer ennyi chat került elő az Archive.org oldalán, szabadon hozzáférhetően.
🧠 Miről is van szó pontosan?
Archive.org: Az Archive.org, más néven Internet Archive egy nonprofit digitális könyvtár, amely célja az internet tartalmainak archiválása. A „Wayback Machine” szolgáltatásuk révén régi weboldalak, törölt tartalmak és nehezen hozzáférhető digitális források is visszakereshetők – köztük olyan oldalak is, amelyeket a felhasználók időközben töröltek, de korábban nyilvánosan elérhetőek voltak.
A vizsgálat során több mint 500 nyilvánosan megosztott ChatGPT-beszélgetést elemeztek. Ezek között voltak:
Pár vicces, sokkoló, elszomorító példa, hogy átérezd a történetek emberi oldalát:
Sokan nem is sejtették, hogy a „megosztás” gomb egy kereshető, indexelhető weboldalt hoz létre, amit a Google néhány nap alatt beemel a keresési találatok közé. A vizsgált beszélgetések legalább 20 százaléka tartalmazott olyan információt, amelynek semmiképpen nem lett volna szabad nyilvánosságra kerülnie.
A vizsgálat készítője sem biztos benne, hogy ez hogy történhetett:
„Legjobb tippem: sokan azt hiszik, hogy a „megosztás” egy privát linket hoz létre (mint a Google Docs), nem pedig nyilvános oldalt. Vagy csak el akarják menteni későbbre a beszélgetést, azt gondolva, így könnyen megtalálják majd.”
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a kutatás során megkérték a Claude mesterséges intelligencia chatbotot, hogy javasoljon Google-kereséseket, amelyekkel érzékeny ChatGPT-beszélgetések találhatók. Claude rögtön célzott keresési formulákat javasolt, amelyekkel azonnal sikerült kinyerni az érzékeny adatokat. Ez jól mutatja:
A különböző MI megoldások egymás gyenge pontjait is képesek kihasználni, így nincs biztos védelem.
🧠 Miről is van szó pontosan?
Claude: A Claude egy mesterséges intelligencián alapuló chatbot, amelyet az Anthropic nevű cég fejlesztett. Hasonló a ChatGPT-hez: képes beszélgetést folytatni, kérdésekre válaszolni, szövegeket generálni vagy elemezni. Különlegessége, hogy nagy hangsúlyt fektet az etikus működésre és a felhasználói biztonságra. A Claude által létrehozott beszélgetések alapértelmezetten privátak, kivéve ha a felhasználó ezt manuálisan megosztja. Ugyanakkor most éppen a ChatGPT rendszerét simán kijátszotta.
Szülőként egyre többször szembesülünk azzal, hogy a gyerekeink nemcsak beszélgetnek a mesterséges intelligenciával – hanem bizalmas dolgokat is rábíznak. Egy AI-chat ma már sok kamasz számára napló, tanácsadó és megértő társ egy személyben. És legyünk őszinték: mi magunk is felhasználók vagyunk, és nem is gondolunk bele abba, hogy
a mesterséges intelligencia pontosan ugyanolyan veszélyeket rejthet, mint amikor nyilvánosan osztunk meg valamit magunkról a közösségi médiában.
Ha a gyerek „elmenti” egy beszélgetését, hogy visszatérhessen hozzá, vagy csak meg akarja mutatni valakinek, mit írt az MI-nek, könnyen előfordulhat, hogy akaratán kívül az egész internet számára hozzáférhetővé teszi azt. A chatbotok adatvédelmi rendszere egyáltalán nem kifogástalan, a védelem sokszor megkerülhető, akár másik MI-megoldás segítségével.
Ezért elengedhetetlen, hogy a gyerekeink – és mi magunk is – megértsük, mit jelent egy MI-platform adatvédelmi szempontból. Hogy a „megosztás” nem azt jelenti, hogy valakinek, hanem azt, hogy bárkinek. És hogy az internet nem felejt, akkor sem, amikor egy funkciót megszüntetnek, máshol, máshogy simán hozzáférhető marad minden adatunk.
Nem az a cél, hogy megtiltsuk gyermekeinknek a mesterséges intelligencia használatát – hanem az, hogy megtanítsuk őket a biztonságos, tudatos használatra. Ehhez viszont nekünk is tanulnunk kell: nemcsak azt, hogyan működik egy MI, hanem azt is, mit jelent adatot közölni vele.