Életkor-ellenőrző app jön az EU-ban, így védenék a gyerekeket a káros online tartalmaktól

2025.07.16. Képernyőidő

Az Európai Unió most először nemcsak beszél a gyerekek online védelméről, hanem konkrét eszközt is ad a szolgáltatók és szülők kezébe: életkor-ellenőrző applikáció prototípusát mutatta be az Európai Bizottság.

Az elmúlt években számos uniós jogszabály született, amelyek előírják az online platformok számára, hogy különös figyelemmel kezeljék a gyermekeket érő digitális kockázatokat. A Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) például világosan kimondja: a szolgáltatóknak mindent meg kell tenniük a gyermekek testi, mentális és erkölcsi fejlődésének védelméért.

Ez azonban eddig leginkább jó szándéknyilatkozatokban és homályos felelősségvállalásban nyilvánult meg – a valódi eszközök hiányoztak.

Most úgy tűnik, az Európai Bizottság is belátta: a „kérjük, legyetek szívesek jobban figyelni a gyerekekre” típusú felhívások önmagukban nem működnek. Épp ezért döntöttek úgy, hogy egy központi, EU-szintű életkor-ellenőrző alkalmazás fejlesztésébe kezdenek, amely képes lehet betölteni ezt az űrt.

🧠Miről is van szó pontosan?
Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA): Az EU 2022-ben elfogadott rendelete, amely kötelezi az online platformokat arra, hogy átláthatóbbá és biztonságosabbá tegyék működésüket, különös tekintettel a kiskorú felhasználók védelmére.
Életkor-ellenőrző alkalmazás: Olyan digitális eszköz, amely lehetővé teszi a felhasználó korának igazolását úgy, hogy közben sem a személyazonosság, sem más érzékeny adat nem kerül nyilvánosságra.

Hogyan működne az új rendszer?

Az applikáció lényege, hogy egyfajta digitális igazolásként működik: segítségével a felhasználók bizonyítani tudják, hogy elmúltak 18 évesek, amikor korhatáros tartalomhoz próbálnak hozzáférni. A hangsúly azonban a személyes adatok védelmén van: az életkor-ellenőrzés anonim módon történik, tehát sem az életkor konkrét értékét, sem a felhasználó kilétét nem kell megosztani a platformokkal.

A rendszer nem csak a felnőtt tartalmak kiszűrésében lehet hasznos. A DSA alapján ugyanis a szolgáltatók kötelesek minden olyan funkciót és tartalmat korlátozni, amely függőséget okozhat, zaklatásnak tehet ki vagy más módon árthat a gyermek fejlődésének – ez vonatkozik például az algoritmikus ajánlásokra, a direkt üzenetküldésre, vagy akár a testképzavart erősítő tartalmakra is. Németországban hasonló megoldással tiltanák el a 16 év alattiakat a közösségi média használatától.

🧠Miről is van szó pontosan?
Algoritmikus ajánlások: Az online platformokon megjelenő tartalmakat nem véletlenszerűen látjuk, hanem algoritmusok – azaz számítógépes szabályrendszerek – választják ki és ajánlják a felhasználónak. Ezek az algoritmusok azt figyelik, hogy mire kattintunk, mit nézünk sokáig, kikkel vagyunk kapcsolatban, és ennek alapján próbálnak „személyre szabott” tartalmakat mutatni. A probléma az, hogy ezek a rendszerek gyakran nem a felhasználó biztonságát, hanem a figyelem minél hosszabb lekötését tartják szem előtt – így akár kiskorúaknak is káros vagy nem nekik való tartalmakat ajánlhatnak.

A tesztelés első lépés: mit jelent ez a gyakorlatban?

Az alkalmazást első körben öt tagállam – Dánia, Görögország, Spanyolország, Franciaország és Olaszország – fogja kipróbálni. A tesztidőszakban nemcsak technikai részleteket vizsgálnak, hanem azt is, mennyire használható a rendszer a gyakorlatban, mennyire elfogadható a felhasználók számára, és milyen formában lehetne azt később beépíteni az európai digitális személyi tárcába, amely 2026-tól válik elérhetővé.

Ez az ún. „digitális személyi tárca” nemcsak életkor-ellenőrzésre, hanem mindenfajta online azonosításra is alkalmas lesz – hasonlóan egy digitális útlevélhez vagy személyi igazolványhoz.

A Bizottság kritikája egyértelmű: több online szolgáltató, köztük a legismertebb felnőtt tartalomgyártók sem tették meg a szükséges lépéseket a kiskorúak védelméért. A Pornhub, Stripchat, XNXX és XVideos (ezek mind felnőtt, szexuális jellegű tartalmakat kínáló internetes oldalak) elleni májusi vizsgálat is épp ezt a problémát tárta fel: ezek cégek nem használtak megfelelő életkor-ellenőrzést, így a felnőtt tartalmak könnyen elérhetők voltak fiatalkorúak számára is.

A Bizottság jelezte, hogy nyitott az együttműködésre ezekkel a cégekkel – de csak akkor, ha valóban bevezetik a most fejlesztett alkalmazást vagy más, jogilag megfelelő megoldást.

Miért fontos ez szülőként?

Egy megbízható életkor-ellenőrző rendszer tehát nem technikai kényelmetlenség, hanem alapvető biztonsági eszköz lehet a szülők kezében.

  • A gyermekek internet-használata folyamatosan növekszik, különösen a fiatalabb korosztályok esetében, de továbbra is megfigyelhetők társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek.
  • Az EU-ban élő fiatalok (16-29 évesek) 97%-a napi rendszerességgel használja az internetet, és 88%-uk aktívan vesz részt közösségi média aktivitásban, például profilkészítésben vagy üzenetküldésben - derül ki egy kutatásból.
  • Az online szolgáltatók felelőssége és együttműködése még fejlődőben van; sok adat a platformok által nem publikus, illetve a digitális szolgáltatások szabályozásának (DSA) hatálya alatt most indul az átláthatóság növelése - ez azt jelenti, hogy szülőként muszáj figyelemmel követnünk a fiatalok online tevékenységét, és folyamatosan beszélgetni velük erről.

Mit tehetünk szülőként?

  • Beszélgessünk nyíltan a gyerekünkkel az online kockázatokról, ne csak szabályokat hozzunk. A tiltás önmagában nem elég – fontos, hogy a gyerek tudja, miért nem való neki bizonyos tartalom, és hogy bármikor kérdezhet. 
  • Ne csak felügyeljük, hanem használjuk is együtt a technológiát. A közös médiahasználat – például ha együtt nézünk meg egy videót vagy játszunk egy játékkal – lehetőséget ad a tartalom megbeszélésére, kontextusba helyezésére.
  • Állítsunk fel világos, közösen megbeszélt szabályokat. Nem mindegy, mikor, hol és mennyit lehet képernyőt használni. Az EFF (Electronic Frontier Foundation) és a Canopy családvédelmi szoftverfejlesztők is kiemelik: az önálló döntéshozatal képessége akkor fejlődik jól, ha a szabályokat a gyerekkel együtt alakítjuk ki.
  • Használjunk életkorhoz igazított technológiai védelmi eszközöket – de adatvédelmi tudatossággal. Az Európai Unió által fejlesztett életkor‑ellenőrző alkalmazás csak akkor hasznos, ha nem jár felesleges adatgyűjtéssel. Az IAPP (International Association of Privacy Professionals) szerint a szülőknek is figyelniük kell arra, hogy milyen eszközök mit naplóznak, és mik az adatkezelési feltételek.
  • Figyeljük meg a gyerekünk viselkedését, érzelmi állapotát is. Ha visszahúzódik, feszültebbé válik vagy megváltozik az alvási szokása, az jelezheti, hogy túl sok vagy nem neki való digitális inger éri.