Éjszakai képernyőidő: a gyerekek többsége akkor is telefonozik, amikor már aludnia kellene

2025.12.15. 18:41 Képernyőidő

Riasztó képet fest a brit Findmykids nagymintás elemzése a gyerekek éjszakai mobilhasználatáról. Bár a kutatás nem Magyarországon készült, mi is tanulhatunk belőle, mire kellene kiemelten figyelni.

Éjszakai képernyőidő: a gyerekek többsége akkor is telefonozik, amikor már aludnia kellene

Nincs most elég időd?

A Findmykids 68 ezer brit gyerek éjszakai (23:00–5:00) telefonhasználatát elemezte. Az eredmény enyhén szólva is ijesztő.
Kiderült, hogy több mint 86% éjszaka is használja a telefont.
A toplista stabil: a YouTube és a TikTok viszi a prímet szinte minden korosztályban.
A szülői tét: alvásminőség, zaklatás, titkolózás, és egyre korábban megjelenő „éjszakai netes élet”.

A lefekvés utáni sötét a gyerekszobában sok családban azt jelenti: végre csend van. Csakhogy a Findmykids nagymintás brit adatai szerint az éjszaka sok gyereknél nem „kikapcsolás”, hanem egy második műszak: videók, üzenetek, görgetés, játék, algoritmusok. Ahogy régen titokban olvastunk a paplan alatt, most a telefon és tablet kerül elő a szülői figyelem elől rejtve. Ez viszont rengeteg veszélyt jelent, alább el is mondjuk ezeket.

Mit mértek pontosan, és miért számít ez?

A Findmykids 2024 szeptemberében 68 ezer brit gyermek éjszakai okostelefonhasználati mintázatait vizsgálta a 23:00–5:00 közti idősávban.

Amit érdemes viszont pontosan látni:

A minta nagy, de nem „minden brit gyerek” reprezentatív mintája: az adat olyan gyerekekből áll, akiknek a családja valamilyen formában kapcsolatban van a Findmykids alkalmazás ökoszisztémájával. Ez nem cáfolja a jelenséget, csak azt jelzi, hogy a számok mögött lehet egy „tudatosabb/aggódóbb” szülői réteg is.
A jelenség több forrásból is visszaköszön. A Findmykids maga is hivatkozik a Common Sense Media kutatásaira, és a nemzetközi szakirodalomban is sorra jelennek meg a lefekvés körüli képernyőhasználatot vizsgáló tanulmányok.

🧠 Mi a Findmykids?

Egy nemzetközi technológiai vállalat, amely szülői felügyeleti és gyermekbiztonsági digitális szolgáltatásokat fejleszt. A cég fő terméke a Findmykids alkalmazás, amelyet kifejezetten családok számára terveztek, azzal a céllal, hogy a szülők átláthatóbb képet kapjanak gyermekük offline és online aktivitásáról. A vállalat működésének középpontjában adatvezérelt megoldások állnak: a szolgáltatás az alkalmazást használó családoknál keletkező, anonim módon összesített használati adatokból képes trendeket és viselkedési mintázatokat azonosítani. Ezeket a cég rendszeresen közli blogbejegyzésekben és háttérelemzésekben, amelyek nem tudományos kutatásként, hanem piaci és felhasználói adatbázisra épülő helyzetjelentésként értelmezhetők.

🧠 Mi a Common Sense Media?

Egy független, nonprofit szervezet az Egyesült Államokban, amely gyerekek és családok digitális médiahasználatát vizsgálja, értékeli és értelmezi. A szervezetet 2003-ban alapították azzal a céllal, hogy kutatásokkal, ajánlásokkal és közérthető útmutatókkal segítsék a szülőket eligazodni a digitális tartalmak világában. A Common Sense Media legismertebb munkái közé tartoznak a nagymintás, rendszeresen ismételt kutatásai (például Media Use by Kids Zero to Eight vagy The Common Sense Census), amelyek azt mérik fel, milyen eszközöket, mennyi ideig és milyen célból használnak a gyerekek különböző életkorokban. Ezek a vizsgálatok jellemzően kérdőíves, reprezentatív mintavételen alapulnak, és ezért módszertanuk eltér a piaci alkalmazásokból származó, viselkedésalapú adatgyűjtéstől.

És akkor jöjjön a sokkoló adat:

A kutatás szerint a gyerekek több mint 86% használja a telefonját 23:00 és 5:00 között.

Ez a mondat könnyen elsiklik az ember mellet, ha nincs kiemelve, pedig a családi élet nyelvére lefordítva azt jelenti: az éjszakai telefonozás nem kivétel, hanem norma. A „norma” itt nem erkölcsi ítélet. Inkább egy új alapállás: ha a gyereknek van elérhető készüléke, akkor a nap és az éjszaka határa elmosódik, a „még egy videó” pedig nem egy epizód, hanem egy mechanika.

Mennyi képernyőidőről beszélünk?

A mért adatok szerint az átlagos éjszakai képernyőidő:

6 év alatt: kb. 63 perc/éj
6–12 év: kb. 51 perc/éj
13–18 év: kb. 54 perc/éj

Kiemelnénk, hogy a 6 éves kor alatti használat a leghosszabb időtávú, a korosztályok között nem nyílik akkora olló, mint ahogy hinnénk. A kisgyermekek agyi fejlődése szempontjából ez az éjszakai, egyórás mobilhasználat nagyon-nagyon aggasztó képet mutat.

A toplista: a YouTube és a TikTok az éjszaka királyai

A Findmykids korosztályonként rangsorolta, mely appok a legjellemzőbbek éjszaka. Az összkép letaglózóan következetes: a YouTube az első, a TikTok a második, és csak ezután jönnek a beszélgetések, játékok, böngészés.

A rangsorokból három szülői tanulság olvasható ki.

A videó az „alapzaj”
A videó a legkisebb energiabefektetéssel adja a legtöbb ingert. Nem kér döntést, nem kér felelősséget, csak időt. Ezért tud úgy működni, mint egy második esti mese, csak éppen végtelen fejezetekkel.
A rövid videó külön kategória
A TikTok rövid, gyors, erős váltásokkal dolgozó formátuma a forrás szerint is túlstimulál, és megnehezíti a lecsendesedést.
A társas dimenzió egyre korábban jön
A 6–12 éveseknél már erősen jelen van a Snapchat, a WhatsApp, a Roblox, és megjelenik a Character.AI is, amely külön cikket érdemelne.

🧠Mesterséges intelligencia, mint éjszakai barát?

A Character.AI egy 2022-ben indult, mesterséges intelligenciára épülő online szolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók kitalált vagy valós személyekhez hasonló „karakterekkel” folytassanak szöveges beszélgetéseket. A platform lényege nem az információkeresés, hanem az élményszerű, szerepjátékos párbeszéd, ahol a válaszok a karakter személyiségéhez és stílusához igazodnak. Szülői szempontból azért különösen érzékeny terület, mert a Character.AI nem kifejezetten gyerekeknek készült, mégis egyre gyakrabban jelenik meg a felső tagozatos és kamasz korosztály digitális rutinjában, gyakran éjszakai, felügyelet nélküli használat során. A beszélgetések tartalma dinamikusan alakul, nem előre rögzített, ezért könnyen előfordulhat életkorhoz nem illeszkedő téma, érzelmi túlfűtöttség vagy olyan interakció, amelyet egy fiatalabb felhasználó nehezebben tud értelmezni vagy kezelni.

Nappal és éjjel: ugyanazok az appok, más a „szándék”

A forrás szerint a nappali és az éjszakai „top appok” hasonlók, a különbség inkább az, mire és mennyire használják őket. Nappal az appok gyakran „szétszóródnak” a nap eseményei között. Éjszaka viszont sűrűsödnek: a telefon egyetlen tárggyá válik, amelyben ott van a szórakozás, a társaság, a kíváncsiság és a menekülés is.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon és Instagramon!

Miért kell a telefon az ágyban is?

A szakértők több okot is felsorolnak, amelyek együtt rakják össze az éjszakai mobilozás pszichológiáját.

Társas nyomás és „streak” kényszer
A forrás külön kiemeli a Snapchat „streak” mechanikáját és a csoportos beszélgetések ritmusát: aki nem válaszol, az kieshet a körből.

🧠 Miről is van szó pontosan?

Streak: Olyan alkalmazásbeli „sorozat”, amely jutalmazza, ha két felhasználó egymást követő napokon üzenetet vált. A mechanika társas nyomást teremt, és könnyen átlépi az esti határokat is.

A FOMO ereje
A tiniknél különösen erős a félelem attól, hogy lemaradnak a beszélgetésekről és a közös élményekről.

🧠 Miről is van szó pontosan?

FOMO (Fear of Missing Out): A kimaradástól való félelem, amikor valaki azért marad online, mert attól tart, hogy nélküle történik valami fontos. Gyerekeknél ez könnyen összekapcsolódik a baráti státusz és az önértékelés kérdésével.

Játék és jutalmazás
A mobiljátékok addiktív hatásmechanizmusa a lecsökkent ingerű környezetben erősebben érvényesülhet, éjszaka azért különösen erős, mert a fáradtság csökkenti a fékeket, a jutalom pedig gyors és azonnali.
Szorongás, önnyugtatás, elalvási nehézség
A szakértők szerint sok gyerek nem „szórakozni” akar, hanem csillapítani valamit: feszültséget, magányt, nyugtalanságot.

Cyberbullying: éjszaka erősebben van jelen

A WHO/Europe 2024-es összefoglalója szerint a serdülők 15%-a (nagyjából „minden hatodik”) tapasztalt cyberbullyingot, és ez az arány 2018-hoz képest emelkedett. A Findmykids arra figyelmeztet, hogy éjszaka, amikor kevesebb a felnőtt jelenlét, könnyebben történik zaklatás és könnyebben marad észrevétlen.

🧠 Miről is van szó pontosan?

Cyberbullying: Online zaklatás, amely üzenetekben, kommentekben, csoportokban vagy képek és videók terjesztésével történik. A digitális térben gyakran tartósabb, mert a tartalom visszanézhető, továbbküldhető és nehezebben „törölhető” a gyerek élményéből.

Az egészség a tét

A Findmykids kutatása kiemeli:

minden ágyban töltött képernyőidővel töltött óra 63%-kal növeli az inszomnia kockázatát, és átlagosan 24 perccel csökkenti az alvásidőt.

Ezért fontos, hogy ezt minden szülő értse, mert egészségügyi kérdésről beszélünk, amely jócskán túlmutat a nevelési elveken, a gyerek mentális és fizikai egészsége a kérdés, nem az, hogy amúgy mit gondolunk a telefonhasználatról.

A másik fontos, hosszabb távú jelzés: egy prospektív, korai serdülőket vizsgáló tanulmány szerint ha a hálószobában van internetképes eszköz, az egy évvel később rövidebb alvással függhet össze, és ha a telefon csengőhangja éjjel aktív, nagyobb eséllyel jelentkeznek alvászavarok.

Mit tehetünk szülőként?

A készülékek alvóhelye legyen közös, ne a gyerekszoba. Nem büntetésként, hanem háztartási szabályként kell ezt nézni: ahogy a cipőnek is van helye, a telefonnak is legyen. Ne az ágyban.
Legyen digitális „záróra”. A szabályt érdemes egyetlen mondatban rögzíteni, és ugyanazzal a mondattal ismételni. A túlmagyarázás esti vitát szül.
Értesítések lekapcsolása esti idősávban. A társas nyomás egyik motorja a jelzés: ha nincs jelzés, nincs azonnali kényszer.
Képernyőmentes levezető rutin. Nem a „tiltás” a célravezető, hanem a minőségi csere: olvasás, beszélgetés, zene, bármi, ami ugyanazt a funkciót adja (lecsendesítés), és nem pörget.
Ne egyedül a gyerek vállalja a felelősséget. Ha a szülő telefonja éjjel is villog, a szabály üzenete gyengül. Nekünk kell példát mutatni és a pszichológiai hatások egyébként ránk is pontosan ugyanúgy veszélyesek, ez nem életkor kérdése. Betartatni is könnyebb a védelmet jelentő digitális házirendet, ha az közös rendszer.
Figyeljük a jeleket. A reggeli kimerültség, titkolózás, romló jegyek, szorongás, kényszeresség. A hatások sokkal fontosabbak, mint a képernyőidő elvi korlátozásai.

Témák közös beszélgetéshez

„Mi az, amit este még mindenképp meg akarsz nézni vagy meg akarsz beszélni, mielőtt lefekszel?”
„Mikor érzed azt, hogy már fáraszt a telefon, de mégis nehéz letenni?”
„Volt már olyan, hogy azért maradtál fent, mert féltél, hogy lemaradsz valamiről?”
„Ha valaki olyat írna neked, amitől rosszul érzed magad, kitől kérnél segítséget?”
„Mi lenne az a jelzés tőlem, amit nem szégyen segítségnek venni, ha valami bánt online?”
„Volt már olyan, hogy nem válaszoltál egy üzenetre este, és emiatt másnap rossz érzésed volt?”
„Ha nem írsz vissza azonnal, mit gondolsz, mit érez a másik?”

Mondatok, amelyeket mi is hallottunk már gyerekként, de általában semmi jóra nem vezetnek:

„Ez csak kifogás.”
„Bezzeg az én időmben…”
„Ha nem hagyod abba, elveszem.”
„Ez butaság, aludni kell.”

Végül érdemes kimondani azt is, amitől sok szülő csak magában szorong:

nem kudarc, ha ezt betartatni nehéz.

Az éjszakai képernyőidő nem azért lett probléma, mert „nem figyeltünk eléggé”, hanem mert a gyerekeink egy olyan digitális környezetben nőnek fel, amelyet felnőtteknek terveztek, folyamatos készenlétre hangolva.

Az, hogy kérdezünk, határokat próbálunk húzni, újra és újra beszélgetünk, már önmagában felelős szülői működés. Nem kell tökéletes megoldás, csak következetes jelenlét: egy világos esti ritmus, néhány közös szabály, és az a biztos tudás a gyerek számára, hogy nem egyedül kell megküzdenie a telefon fényével az éjszakában.

Ez nem gyors folyamat, de minden ilyen beszélgetéssel erősödik az a belső iránytű, amely később már nélküled is segít neki letenni a készüléket, és végre aludni.