Iskolákat ugraszt egymásnak egy új online trend, a rendőrség már egy gyereket is őrizetbe vett

2026.03.11. 15:00 Képernyőidő

Ami a telefonon még csak menő provokációnak tűnik, abból az iskolaudvaron pillanatok alatt félelem lehet. Nagy-Britanniában egy terjedő „iskolaháborús” trend miatt már letartóztatás is történt.

Iskolákat ugraszt egymásnak egy új online trend, a rendőrség már egy gyereket is őrizetbe vett

Nincs most elég időd?

Nagy-Britanniában egy TikTokon és Snapchaten terjedő, iskolákat egymásnak ugrasztó social trend miatt már egy 13 éves fiút is őrizetbe vettek.
A „school wars” lényege, hogy a posztok „piros” és „kék” oldalakra osztják a diákokat, egymás elleni erőszakra buzdítva őket, így az online hergelést valós iskolai félelemmé fordítják át.
A brit hatóságok szerint nem minden helyen történt konkrét erőszak, de a trend így is elég volt ahhoz, hogy iskolák, szülők és rendőrök komolyan reagáljanak rá.
A jelenség azért különösen veszélyes, mert a gyerekek számára sokszor nem világos, hol ér véget a „poén”, és hol kezdődik a valódi fenyegetés.
Magyarországon egyelőre nincs bizonyított, ehhez hasonló iskolai rivalizálási trend, de veszélyes online kihívások és megalázó közösségi médiás minták nálunk is felbukkantak az elmúlt években.
A cikk megmutatja, hogyan működik ez a mechanizmus, milyen nemzetközi előzményei vannak, és miért érdemes szülőként nemcsak a konkrét posztokra, hanem az egész mögöttes logikára figyelni.

SEGÍTS NEKÜNK, HOGY SEGÍTHESSÜNK!

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.

Számlaszám: 12100011-19129370
Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület

A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.

Friss hír, hogy dél-yorkshire-i rendőrség március 10-én őrizetbe vett egy 13 éves sheffieldi fiút. A fiatal olyan online tartalmak terjesztésével gyanúsítható, amelyek félelmet kelthettek, erőszakra biztathattak másokat, közrendi jogsértést is megalapozhattak. A hatóság azt is közölte, hogy a „red v blue school wars” néven terjedő országos online trendet figyelték, és a posztok több térségben is megjelentek.

A történet nem Sheffieldben kezdődött. A londoni Metropolitan Police már február végén figyelmeztetett, hogy TikTokon és Snapchaten olyan bejegyzések keringenek, amelyek 11 és 16 év közötti diákokat próbálnak rávenni szervezett verekedésekre.

Egyes posztok „piros” és „kék” oldalra osztották az iskolákat, mások pedig még pontozásos rendszert is emlegettek, vagy éppen azt sugallták, milyen eszközöket vigyenek magukkal a gyerekek. A rendőrség több fiók letiltását kérte a platformoktól, az iskolák pedig levelekben figyelmeztették a szülőket.

Hirdetés

Ahol nem történt erőszak, ott is lépett a hatóság

A legfontosabb tanulság, hogy a hatóságok komolyan veszik a fenyegetést. Az Avon és Somerset megyei rendőrség február 25-én arról tájékoztatott, hogy Bristolban és South Gloucestershire térségében a terjedő online trend miatt több rendőr lesz jelen az iskolák környékén, de akkor még nem volt bizonyíték arra, hogy a jelenség helyben konkrét erőszakos incidenshez vezetett volna.

Ez elsőre ellentmondásnak tűnhet, valójában azonban ez a digitális pániklogika lényege. Nem kell országos méretű, ténylegesen megszervezett verekedéshullámnak kialakulnia ahhoz, hogy az online tartalom máris valós károkat okozzon.

Elég, ha a gyerekek félnek hazamenni,
ha a szülők megijednek,
ha az iskolák délutáni programokat mondanak le,
és ha néhány gyerek úgy érzi, inkább visz magával valamit „önvédelemből”, mert nem tudja, mi igaz a posztokból és mi nem.

A londoni rendőrség ezért is hangsúlyozta, hogy nem csak az aktív részvétel, hanem a fenyegető posztok terjesztése vagy a fegyverviselés is súlyos jogi következményekhez vezethet.

A bristoli eset különösen fontos, mert ott már egy konkrét támadást is összefüggésbe hoztak ezzel a toxikus légkörrel. Az ITV News beszámolója szerint egy 12 éves lányt bántalmaztak egy belvárosi iskolában, a család szerint a „School Wars” jellegű, iskolákat „piros” és „kék” oldalra osztó posztok fokozták az erőszakot. Ugyanebben a beszámolóban az is szerepelt, hogy hasonló tartalmak Cardiffban, Birminghamben és Londonban is felbukkantak.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon és Instagramon!

Az erőszak kultusza

A mostani ügy megértéséhez fontos látni, hogy ez a trend nem a semmiből nőtt ki. Az Ofcom 2024-es kutatása szerint a brit gyerekek már általános iskolás korban találkoznak erőszakos online tartalmakkal, sokan ezt az internethasználat szinte elkerülhetetlen részének tekintik.

A kutatás szerint a helyi iskolai és utcai verekedésekről készült videók megosztása több gyereknél normalizálódott, a 10–14 évesek egy része pedig kifejezetten arról beszélt, hogy nyomást érez:

néznie kell ezeket az erőszakos tartalmakat, nevetni rajtuk, tovább is küldeni, különben kiszorul a kortárs közegből.

Ugyanerre a mélyebb mintázatra mutat rá a Youth Endowment Fund is. A szervezet adatai szerint a gyerekek 60 százaléka látott az előző évben valódi erőszakról készült tartalmat a közösségi médiában, és a megkérdezett kamaszok közül tízből négyen úgy gondolták, hogy a közösségi média jelentős tényező az erőszak hajtásában. A szervezet értelmezése szerint az online tér azért különösen veszélyes, mert a megszégyenítés, a fenyegetés és az agresszív viselkedés nyilvános színpaddá válik, ahonnan már sokkal nehezebb visszalépni.

Vagyis a „school wars” nem azért fontos, mert ez lenne az első eset, amikor a gyerekek ostobaságot csinálnak online. Hanem azért, mert látványosan összesűríti mindazt, amit az elmúlt évek kutatásai jeleztek: az algoritmus, a kortárs nyomás, a helyi státuszharc és a gyorsan terjedő online fenyegetésekkel vagy hamis információkkal nővekvő félelem egyszerre működik benne.

Hirdetés

Mit tehetünk szülőként?

Magyarországon szerencsére eddig nem jelent meg bizonyítottan a brit „school wars” jelenséghez hasonló, szervezett iskolai rivalizálást hirdető trend, és a hazai rendőrség sem számolt be olyan esetről, ahol közösségi médiában terjedő felhívások miatt kellett volna megerősített rendőri jelenlétet biztosítani az iskolák környékén.

Ugyanakkor a szakértők szerint a mechanizmus nálunk is ismerős: a TikTokon, az Instagramon vagy zárt üzenetküldő csoportokban gyorsan terjedhetnek olyan kihívások vagy „poénból” indított rivalizálások, amelyek a kortárs nyomás miatt pillanatok alatt valós konfliktusokká válhatnak.

Sok család úgy képzeli, hogy a kockázat ott kezdődik, amikor a gyerek egyértelműen agresszív tartalmat néz vagy maga fenyegetőzik. Ennél korábban indul el a baj: egy mémesített screenshotnál, egy osztálycsoportban továbbküldött képnél, egy ironikusnak szánt üzenetnél, amelyet a gyerek már félig viccnek, félig valós fenyegetésnek él meg. A mostani brit ügyben is ez látszik: a rendőrségnek úgy kellett egyszerre reagálnia a lehetséges erőszakra és a terjedő félelemre, hogy közben maga is tudta, nem minden poszt mögött áll valódi szervezőerő.

Nem az a legfontosabb, hogy azonnal moralizáljunk a platformokról, hanem az, hogy a gyerek biztos lehessen abban: ha látott valamit, azt következmények nélkül megmutathatja. Az első kérdés ne az legyen, hogy „ugye te nem keveredtél bele?”, hanem az, hogy „mit láttál pontosan, és ez benned milyen érzést okozott?”.

Érdemes külön rákérdezni arra is, hogy a tartalom nyilvános felületen jött szembe, ajánlotta-e neki a platform, vagy zárt csoportban kapta meg. Ez segít megérteni, hogy a gyerek egyszerű nézője volt valaminek, vagy már egy kortársi lánc részeként találkozott vele. Az olyan helyzetekben pedig, amikor konkrét iskola, időpont, találkozóhely vagy fegyver említése jelenik meg, már nem családi beszélgetésről, hanem iskolai és szükség esetén rendőrségi ügyről van szó.

A mostani ügy egyik legfontosabb leckéje talán éppen az, hogy a digitális világban másodlagos kérdés, mi igaz, mi nem. Bőven elég bajt okozhat, ha valami elég valószínűnek tűnik ahhoz, hogy kárt okozzon a közösségekben (ezért borzalmasan veszélyesek a politikai ferdítések, uszítások, félelem- és hangulatkeltő akciók).

A „school wars” posztokból ezért akkor is iskolai ügy lesz, ha a legtöbb gyerek végül áll ki sehol egymás ellen. A félelem már így is sokkal nagyobb károkat okoz, mint az a pár ütés, amit egymásnak adtak volna.

Hirdetés