Nagyon aggasztó képet mutatnak az iskolai kutatások a gyerekek szövegértésének romlásáról. De tényleg jobban járunk, ha visszatérünk a papíralapú könyvekhez?
Lehet, hogy a kamasz gyerek nem lusta, nem hisztis és nem csak mobilfüggő. Egy friss, globális kutatás szerint a mentális zavarok terhe éppen a 15–19 éveseknél a legsűrűbb, miközben világszerte már 1,2 milliárd ember él szorongással, depresszióval vagy más mentális problémával.
A mesterséges intelligencia már nem csak megszépíti a képeinket, hanem új arcot és új testet ígér: hibátlan bőrrel, tökéletes szimmetriával, élesebb állkapoccsal. A plasztikai sebészek szerint egyre többen visznek rendelőbe ilyen képeket, mintha a valóság is csak fotószerkesztés lenne.
Vannak kérdések, amelyeket sokan még az orvosnak sem mernek feltenni. A Megérted Urológia ezeknek ad új keretet: rövid videókban, érthetően, szégyen nélkül.
A What’s My Method? azt mutatja meg, hogyan lehet a fogamzásgátlásról nem szégyenkezve, nem TikTok-kommentek alapján, hanem érthető döntési helyzeteken keresztül beszélni.
Ha szülőként már kaptad magad azon, hogy egyszerre utálod a képernyőt, de hálás is vagy érte, ez a tanulmány megmutatja, nem vagy egyedül a problémáddal, és ez az ellentmondás korunk egyik legsúlyosabb tünete.
A brit kormány most először adott ki bizonyítékokon alapuló, gyakorlati tanácsokat a kisgyermekes szülőknek a képernyőhasználatról. Az ajánlás nemcsak időkorlátot szab, hanem azt is megmondja, hogyan és mivel érdemes felváltani a képernyőt.
Majdnem dél, de még ki sem kelt az ágyból? Ha nem hajnalig játszott a gép előtt, akkor ez nem jelent különösebb gondot, sőt, csökkentheti a depresszió kockázatát és javíthatja az érzelmi jóllétet.
A Képernyőidő mellett a MozgásKlinika, a Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának képviselői és Kiss Norbert hétszeres Európa-bajnok kamionversenyző is részt vesz egy különleges estén, amelyre te is ingyen eljöhetsz.
Egyelőre egerek agyi vizsgálatával derült ki egy érdekesség: testmozgás nemcsak az izmokat erősíti, hanem az agyban is változik valami.
Amikor a képernyőidő túlzásba viteléről beszélünk, nem csak rövid távú problémák merülhetnek fel a testben. A mozgásszegény életmód korunk jelensége, pedig hatása nagyon súlyos. És a megoldás sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk.
A gyerek játék vagy tanulás közben a széken hintázik, lecsúszik, térdel, majd fél pillanat múlva már oldalt dől? Gyakran félreértelmezzük ezeket a jeleket, szakértői segítséggel jártunk utána a jelenségnek.
A telefon vagy tablet bámulása vagy de gyakran videójáték közben sem úgy tartjuk a fejünket, nyakunkat, ahogy az egészséges lenne. Milyen mellékhatásai lehetnek ennek és mire kell figyelnünk saját magunk és gyermekünk esetében is?
A mozgásszegény életmód, ülőmunka vagy játék nem csak mentálisan lehet megterhelő, hanem a hátnak, nyaknak, izületeknek és izmoknak is veszélyes. A MozgásKlinika egy ingyenes kiadvánnyal szeretne segíteni a szülőknek.
Az esti mobilozás sok családban a nap csendes levezetése, de a fekve tartott telefon, a félig ülő pozíció és a hosszan előrehajtott fej olyan terheket ró a gerincre, a légzésre és az idegrendszerre, hogy azt nem köszöni meg a testünk.
A túlzott képernyőidő nemcsak a figyelmet, hanem a gyerekek testi fejlődését is megterhelheti. A MozgásKlinika friss podcast epizódja közérthetően mutatja be, milyen jelekre kell figyelni, és hogyan előzhetjük meg a tartáshibákat.
A MozgásKlinika és a Képernyőidő magazin közösen nyújtanak most segítséget, hogy a képernyőidő testünkre gyakorolt hatásairól kaphass széles körű tudást, segítséget, hasznos tippeket.