Játékfüggő? Vagy tudatosan karriert épít? Mit csinál a gyerek a gép előtt? Lehet jó is, amit játszik? Ki foglalkozik a szülőkkel? A Képernyőidő és a HUNESZ közösen várnak ezen a hétvégén, ha ilyen kérdéseid vannak.
Az e-sport immár nemcsak a versenyekről szól, hanem arról is, hogyan válhat a játék a tanulás, az önismeret és a közösségépítés eszközévé. Ennek lett része a Képernyőidő és az ELTE új projektje is.
Két előadáson is ott lesz Horváth Péter, a Képernyőidő alapítója a Magyar E-sport Szövetség (HUNESZ) által szervezett E-sport Tudásbázis (ESTB) konferencián, amely az e-sport, a játékok és a kapcsolódó tudományok világát hozza közelebb, többek közt a szülőkhöz.
A videójáték többé nem magányos szórakozás, hanem fejlődési út lehet: csapat, cél, önfegyelem. A Magyar E-sport Akadémiai Hálózat (MEAH) egy országos közösség, ahol a fiatalok szakmai irányítás mellett tanulhatják meg, hogyan válhat a játékból tanulás, a tehetségből fejlődés.
A videójátékok világa számtalan karriert rejt, a profi e-sport pedig nem csak a versenyről szól. Fontosnak tartjuk az edukációt ezen a téren is, ezért kötött stratégiai partnerséget a Képernyőidő és a Magyar E-sport Szövetség (HUNESZ).
Elsőre furcsának tűnhet egy profi videójátékos édesanya látványa babájával egy játékversenyen, de ez a történet a kitartásról, a gyász feldolgozásáról és a játékokhoz fűződő személyes kapcsolatról is szól.
Mikor számít egészséges álomnak az, ha egy kamasz a kedvenc videósához akar hasonlítani, és mikortól veszélyes illúzió? Egy friss magyar kutatás megmutatja, hogyan válhatnak a játékos példaképek a fejlődés motorjává, de akár a játékfüggőség katalizátorává is.
A Riot Games hivatalosan is engedélyezi a sportfogadási szponzorokat az e-sportban. A döntés megosztja a közösséget, és fontos kérdéseket vet fel arról, milyen felelősséget vállal manapság az e-sport piac a fiatalok iránt.