146 millió forintot utalt el egy nő, miután banki ügyintézőnek és rendőrnek hitte a csalókat
A történet ismét megmutatja: a csalóknak sokszor nincs szükségük jelszavak feltörésére, ha el tudják érni, hogy az áldozat maga mozgassa a pénzét.
Egy 64 éves csömöri nőt július végén hívott fel egy ismeretlen, aki a bankja ügyintézőjeként mutatkozott be. Azt állította, hogy a bankszámlán tartott pénz veszélybe került, ezért az összeg megóvásához sürgősen intézkedni kell. A beszélgetésbe később egy másik ember is bekapcsolódott. Ő már rendőrnek adta ki magát, és megerősítette az állítólagos banki alkalmazott történetét. A két szereplővel felépített helyzet azt az érzetet kelthette, hogy nem egy ismeretlen telefonálóról, hanem több hivatalos szerv összehangolt intézkedéséről van szó.
A csalók arra utasították a nőt, hogy azoknál a pénzintézeteknél, ahol számlája van, hajtson végre átutalásokat az általuk megadott módon. Mire kiderült, hogy a telefonálók nem a bank és nem is a rendőrség munkatársai, közel 146 millió forint tűnt el. A rendőrség csalás bűntette miatt indított eljárást.
Nem feltörték a bankszámlát, hanem az áldozatot irányították
Az ilyen támadás lényege a profi megtévesztés, így nem kell technikai készség hozzá. A csalók sürgetéssel, félelemkeltéssel és hivatalosnak hangzó szerepekkel veszik rá az áldozatot arra, hogy saját maga hagyja jóvá a tranzakciókat.
A telefonos banki csalásokat gyakran vishingnek nevezik.
A szó a hanghívást jelentő „voice” és az adathalászatra használt „phishing” kifejezés összevonásából származik. A csaló telefonon próbál bizalmas adatokat megszerezni, programot telepíttetni vagy pénzügyi műveletet végrehajtatni.
Nem ez az első magyarországi eset, amelyben a bűnözők banki biztonsági problémára hivatkozva szereznek meg több tízmillió forintot. Júniusban egy vállalati számláról 47 millió forint tűnt el, egy másik ügyben pedig egy távoli hozzáférést biztosító alkalmazással közel 70 millió forintos kárt okoztak.
A módszerről korábban a Képernyőidőn is írtunk: egyetlen ismerősnek tűnő telefonhívás, egy határozott hang és a sürgetés is elegendő lehet ahhoz, hogy valaki komolyan vegye a kitalált veszélyhelyzetet.
A mondat, amelynél azonnal le kell tenni a telefont
A rendőrség és a KiberPajzs figyelmeztetése egyértelmű:
sem banki ügyintéző, sem rendőr nem kér telefonon arra, hogy a pénzed megóvása érdekében utalj át egy összeget egy másik számlára.
Ugyanez igaz akkor is, ha a hívó szerint „biztonsági számlára”, „védett számlára” vagy „technikai számlára” kellene küldened a pénzt. Ezek nem valódi banki védelmi megoldások, hanem a csalók által használt kifejezések. A kijelzőn megjelenő telefonszám sem bizonyítja, hogy valóban a bank telefonál. A hívóazonosító meghamisítható, ezért egy ismert ügyfélszolgálati szám vagy helyi telefonszám megjelenése önmagában nem teszi hitelessé a beszélgetést.
Mit tegyél, ha ilyen hívást kapsz?
- Szakítsd meg a beszélgetést, és ne a hívó által megadott számon telefonálj vissza. Keresd meg a bank hivatalos ügyfélszolgálati számát a bankkártyádon, a mobilbanki alkalmazásban vagy a pénzintézet valódi weboldalán.
- Ne add meg az internetbanki jelszavadat, bankkártyád teljes adatait, SMS-ben érkező jóváhagyó kódodat vagy mobilbanki belépési információidat. Az átutalás jóváhagyása előtt mindig olvasd el, milyen összeget és melyik számlára készül elküldeni a rendszer.
- Ne telepíts a telefonodra vagy számítógépedre olyan képernyőmegosztó, távoli elérést biztosító alkalmazást, amelyet egy váratlanul telefonáló „ügyintéző” kér. Az AnyDeskhez, RustDeskhez, TeamViewerhez vagy hasonló programokhoz hozzáférő csaló láthatja és akár irányíthatja is az eszközödön végzett műveleteket.
- Ha már elindítottad az átutalást, azonnal értesítsd a bankodat, majd tegyél rendőrségi feljelentést. Minél gyorsabban jelzed az esetet, annál nagyobb az esély arra, hogy a pénzintézet vagy a hatóság még meg tudjon állítani egy további tranzakciót.
Erről a családban is beszélni kell
Az ilyen híreket könnyű azzal elintézni, hogy velünk vagy a hozzátartozóinkkal biztosan nem történhet meg. Ez a 146 millió forintos kárt okozó eset azonban éppen azt mutatja, hogy a csalók képesek hosszú, több szereplős és látszólag következetes történetet felépíteni, és az idősebb családtagok még inkább kitettek az ilyen próbálkozásoknak.
Érdemes közös családi szabályt kialakítani: váratlan banki hívás után senki nem utal pénzt, nem telepít alkalmazást, és nem hoz azonnali döntést. Előbb letesszük a telefont, majd egy családtaggal és a bank hivatalos ügyfélszolgálatával is ellenőrizzük a történetet.
- Legfrissebb
- 146 millió forintot utalt el egy nő, miután banki ügyintézőnek és rendőrnek hitte a csalókat
- Paks leáll, de ne Facebook posztokból készüljünk az energiaválságra
- Cuki ajándéknak tűnik, de a gyerek fotója is kell hozzá: veszélyesek is lehetnek az egyedi MI-mesekönyvek
- Ritka fordulat: digitális megjelenése után lemezen is befut a családok idegrendszerét próbára tevő pingvines játék
- Ingyen játék: tudod mi a roguelite? Most két címet is kapunk, de csak az egyik gyerekbarát
- Hopecore: a trend, ahol az ember próbálja megjavítani az algoritmust
- Harminc nap Netflix ingyen? Szerencséd is lehet új felhasználóként
- Teeto teszt szülőknek
- Kutatás: az ember akkor is nagyon magabiztos lesz, amikor a mesterséges intelligencia téved
- Pompeii: Egy város titkos élete Tom Hiddlestonnel – kritika szülői szemmel egy látványos és túljátszott történelemóráról