A történet ismét megmutatja: a csalóknak sokszor nincs szükségük jelszavak feltörésére, ha el tudják érni, hogy az áldozat maga mozgassa a pénzét.

Egy 64 éves csömöri nőt július végén hívott fel egy ismeretlen, aki a bankja ügyintézőjeként mutatkozott be. Azt állította, hogy a bankszámlán tartott pénz veszélybe került, ezért az összeg megóvásához sürgősen intézkedni kell. A beszélgetésbe később egy másik ember is bekapcsolódott. Ő már rendőrnek adta ki magát, és megerősítette az állítólagos banki alkalmazott történetét. A két szereplővel felépített helyzet azt az érzetet kelthette, hogy nem egy ismeretlen telefonálóról, hanem több hivatalos szerv összehangolt intézkedéséről van szó.
A csalók arra utasították a nőt, hogy azoknál a pénzintézeteknél, ahol számlája van, hajtson végre átutalásokat az általuk megadott módon. Mire kiderült, hogy a telefonálók nem a bank és nem is a rendőrség munkatársai, közel 146 millió forint tűnt el. A rendőrség csalás bűntette miatt indított eljárást.
Az ilyen támadás lényege a profi megtévesztés, így nem kell technikai készség hozzá. A csalók sürgetéssel, félelemkeltéssel és hivatalosnak hangzó szerepekkel veszik rá az áldozatot arra, hogy saját maga hagyja jóvá a tranzakciókat.
A telefonos banki csalásokat gyakran vishingnek nevezik.
A szó a hanghívást jelentő „voice” és az adathalászatra használt „phishing” kifejezés összevonásából származik. A csaló telefonon próbál bizalmas adatokat megszerezni, programot telepíttetni vagy pénzügyi műveletet végrehajtatni.
Nem ez az első magyarországi eset, amelyben a bűnözők banki biztonsági problémára hivatkozva szereznek meg több tízmillió forintot. Júniusban egy vállalati számláról 47 millió forint tűnt el, egy másik ügyben pedig egy távoli hozzáférést biztosító alkalmazással közel 70 millió forintos kárt okoztak.
A módszerről korábban a Képernyőidőn is írtunk: egyetlen ismerősnek tűnő telefonhívás, egy határozott hang és a sürgetés is elegendő lehet ahhoz, hogy valaki komolyan vegye a kitalált veszélyhelyzetet.
A rendőrség és a KiberPajzs figyelmeztetése egyértelmű:
sem banki ügyintéző, sem rendőr nem kér telefonon arra, hogy a pénzed megóvása érdekében utalj át egy összeget egy másik számlára.
Ugyanez igaz akkor is, ha a hívó szerint „biztonsági számlára”, „védett számlára” vagy „technikai számlára” kellene küldened a pénzt. Ezek nem valódi banki védelmi megoldások, hanem a csalók által használt kifejezések. A kijelzőn megjelenő telefonszám sem bizonyítja, hogy valóban a bank telefonál. A hívóazonosító meghamisítható, ezért egy ismert ügyfélszolgálati szám vagy helyi telefonszám megjelenése önmagában nem teszi hitelessé a beszélgetést.
Az ilyen híreket könnyű azzal elintézni, hogy velünk vagy a hozzátartozóinkkal biztosan nem történhet meg. Ez a 146 millió forintos kárt okozó eset azonban éppen azt mutatja, hogy a csalók képesek hosszú, több szereplős és látszólag következetes történetet felépíteni, és az idősebb családtagok még inkább kitettek az ilyen próbálkozásoknak.
Érdemes közös családi szabályt kialakítani: váratlan banki hívás után senki nem utal pénzt, nem telepít alkalmazást, és nem hoz azonnali döntést. Előbb letesszük a telefont, majd egy családtaggal és a bank hivatalos ügyfélszolgálatával is ellenőrizzük a történetet.