Mi az oka annak, hogy a Vaiana film nem lett sikeres a mozikban, ha az animációs változat abszolút közönségkedvenc?

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
Kevés olyan családi film létezik, amelynek népszerűségét annyi adat igazolja, mint a Vaianáét. A 2016-os animáció 2023 után 2024-ben is az Egyesült Államok legtöbbet nézett streamingfilmje lett: abban az évben csak a Disney+-on 13,03 milliárd percet töltöttek vele a nézők. A Nielsen szerint ezzel 2020 óta is a Vaiana a legnézettebb streamingfilm az Egyesült Államokban.
Nielsen: Nemzetközi közönségmérő és adatelemző vállalat, amely többek között a televíziós és streamingnézettséget vizsgálja. Az itt idézett rangsora amerikai háztartások reprezentatív mérőpanelje alapján számolja össze, hány percet néztek meg az egyes műsorokból és filmekből a legnagyobb streamingplatformokon. Az adatok tehát az Egyesült Államokra vonatkoznak, nem a teljes világ nézettségét mutatják.
A folytatás még egyértelműbben megmutatta, hogy a történet iránti érdeklődés nem múlt el. A Vaiana 2. több mint egymilliárd dolláros mozibevételt ért el, majd az első öt napján 27,3 millió megtekintést szerzett a Disney+-on.
Mindezek után logikus üzleti döntésnek tűnhetett ugyanazt a történetet élő szereplőkkel is moziba küldeni. Csakhogy a közönségnek nem volt feltétlenül szüksége még egy Vaianára.
Az élőszereplős film 43 millió dollárt keresett az első észak-amerikai hétvégéjén, nemzetközileg pedig további 52 milliót. A 95 millió dolláros globális nyitás elég volt a mozis toplista első helyéhez, de kevés egy olyan produkciónál, amelynek csak a gyártása körülbelül 250 millió dollárba került.
Ebben még nincs benne a teljes nemzetközi reklámkampány, miközben a jegybevétel sem egy az egyben a Disneyé: azon a stúdió a mozik üzemeltetőivel is osztozik. Éppen ezért egy filmnek a gyártási költségénél lényegesen többet kell összeszednie ahhoz, hogy valóban nyereségessé váljon.
A végső eredményt ilyen korán még nem lehet kimondani, az irány azonban már látszik. Az észak-amerikai nyitás a Disney élőszereplős feldolgozásai között az egyik leggyengébb lett, és messze elmaradt a Vaiana 2. rajtjától. Ez nem bizonyítja, hogy a remake-ek kora véget ért, csak kimondható, hogy
a mai világban már nem lesz semmi automatikus siker.
A Disney korábbi nagy remake-jei többnyire olyan animációkat vettek elő, amelyekhez már egy másik nemzedék gyerekkori emlékei kapcsolódtak. A Szépség és a Szörnyeteg animációs változata 26, az Aladdin 27, Az oroszlánkirály pedig 25 évvel az élőszereplős feldolgozás előtt jelent meg.
Vaiana esetében mindössze tíz év telt el. Az eredeti film képi világa nem tűnik elavultnak, dalai nem merültek feledésbe, szereplői pedig folyamatosan jelen vannak a Disney+-on, a gyerekszobákban és a játékboltokban. Ráadásul az élőszereplős változat mindössze 19 hónappal a második animációs film után érkezett.
Ezúttal nem egy régi történetet fedezhetett fel újra a család. A Disney egy ma is aktívan nézett filmet kínált el még egyszer, drágább mozis programként. Ez pedig nem biztos, hogy jó ötlet volt. És egyébként a kritikusok többségét azonban sem győzte meg az új változat. A Rotten Tomatoes összesítésében a film nagyjából egyharmados kritikai eredményt ért el, és a visszatérő kifogás nem az volt, hogy az alaptörténet rossz, hanem hogy a remake túlságosan hűen másolja az eredetit, miközben kevés saját ötletet kínál.
Rotten Tomatoes: Filmes értékeléseket összesítő oldal. A kritikai százalék azt mutatja meg, hogy az összegyűjtött kritikák mekkora része volt alapvetően pozitív – tehát a 33 százalék nem 3,3 pontos átlagértékelést jelent. Ettől külön jelenik meg a közönség pontszáma, amely a nézői véleményeket összesíti. Mozifilmeknél az oldal külön jelöli azokat az értékeléseket is, amelyeknél ellenőrizni tudta a jegyvásárlást.
Ez fontos különbség. A nézők nem Vaianát unták meg. A folytatás egymilliárd dolláros sikere és az eredeti állandó újranézése ennek éppen az ellenkezőjét mutatja. Az élőszereplős filmnek azt nem sikerült megfelelően megmutatnia, miért jobb ezt a változatot moziban megnézni, mint otthon újra elindítani azt, amelyet a gyerek már szeret.
A gyenge bevételből könnyű lenne arra következtetni, hogy a gyerekek elutasították az új Vaianát. A nézői felmérések azonban ennél érdekesebb képet adnak, a legtöbb nézői értékelés (többek között a fent említett Rotten Tomatoes oldalon is) pozitív, a nézők szeretik a filmet. Csak éppen úgy eleve kevés a néző. Ez másfajta kudarc.
Egy rajzfilmfigurával is kialakulhat erős érzelmi kötődés. A médiapszichológia paraszociális kapcsolatnak nevezi azt az egyoldalú, mégis személyesnek megélt viszonyt, amelyet a néző egy médiaszereplővel alakít ki. A gyerekek és a kamaszok fiktív karakterekhez is fűzhetnek olyan erős kapcsolatot, amely barátsághoz hasonló közelségélményt, követhető mintát vagy érzelmi biztonságot jelent számukra.
Egy 3–5 évesekkel végzett kutatásban a gyerekek több helyzetben inkább animációs szereplőt választottak lehetséges információforrásnak, mint valódi embert. A vizsgálat nem érzelmi kötődést mért, ezért ebből nem következik, hogy a gyerekek mindig jobban szeretnék a rajzolt hősöket. Azt viszont megmutatja, hogy számukra az animációs karakter is lehet hiteles és meggyőző társ. Egy másik, 8–12 éveseket vizsgáló kutatásban a fantasztikusabb, kevésbé realisztikus animációs főhős erőteljesebben segítette az elmerülést a történetben, mint a valószerűbb figura.
A Vaiana esetére ezzel együtt sincs kész tudományos megfejtés, de van egy fontos szempont: a gyerek nem pusztán egy történetvázhoz ragaszkodik. Ahhoz a konkrét Vaianához kötődik, akinek évek óta ismeri a hangját, arcát, mozgását és dalait. Catherine Lagaʻaia nem egyszerűen valóságosabbá teszi ezt a figurát, hanem egy új Vaianát hoz létre, akivel új kapcsolatot kell kialakítani.
A rajzolt karakter több teret is hagyhat a képzeletnek. Egy stilizált arcba a néző könnyebben beleláthatja saját magát, míg egy élő szereplő konkrétabb arcot, testet és gesztusokat ad ugyanannak a hősnek. Ez nem feltétlenül rosszabb, csak más – és az évek óta ismert változattal szemben eleve hátrányból indul.
Mert összességében rengeteg pénzt keres velük. A GS részletesen összesítette elemző cikkében az elmúlt évtized Disney-remake-jeinek gyártási költségeit és mozis bevételeit. A vizsgált tíz produkció körülbelül 2,084 milliárd dolláros gyártási költséggel több mint 7,7 milliárd dollár jegybevételt ért el. Ez nem tiszta nyereség: hiányzik belőle a marketing, a mozik részesedése és több más kiadás. Az arány még így is megmutatja, miért nem áll le a gépezet egy-egy melléfogás után.
A rosszul teljesítő Hófehérke és a most gyengén induló Vaiana ezek mellett fájdalmas veszteség lehet, de nem írja át az egész üzleti modell mérlegét. Mert ezzel együtt is a módszer a stúdió számára kényelmesen kiszámítható. A közönség már ismeri a címet, a szereplőket és a dalokat. A marketingnek nem kell bemutatnia egy új világot, elég felismerhető képeket hoznia. Az elkészült film közben újra felértékeli az eredetit, megemeli a Disney+-nézettséget, játékokat, ruhákat és más Vaiana-termékeket ad el.
A Vaiana gyenge rajtja ezért aligha jelenti az élőszereplős Disney-remake-ek végét. Inkább azt jelzi, hogy a régi történet és az ismert cím közé már kell érdemi szünet vagy új ötlet. Tíz év és egy két évvel korábbi folytatás ezúttal kevésnek bizonyult.
A gyerek sokszor nem új történetre vágyik, hanem ugyanarra a biztonságos, ismerős élményre. Ezért kerül elő újra a kedvenc mese, ezért szól hetekig ugyanaz a dal – és ezért működnek olyan jól a folytatások, játékok és tematikus termékek is. A mozis remake-nél azonban az ismerősség már nem feltétlenül elég: az otthoni újranézés benne van az előfizetésben, a mozi pedig külön idő, szervezés és kiadás a családnak.
Érdemes ezért már a film előtt megkérdezni a gyereket, mi érdekli az új változatban. A történetet szeretné újra látni, kíváncsi az élő szereplőkre, vagy egyszerűen Vaianát választja, mert őt már ismeri? A válasz abban is segíthet, hogy valódi közös program lesz-e a mozizás, vagy ugyanazt az élményt keresi, amelyet az eredeti film már most is megad neki.
A film után pedig nem feltétlenül az a legérdekesebb, hogy melyik változat volt „jobb”. Többet árul el a gyerek élményéről, ha arról beszélgetünk, melyik Vaianához tudott közelebb kerülni, mitől tűnt másnak az élő szereplő, és volt-e olyan jelenet, amely rajzolva vagy valódi emberekkel működött erősebben. Így a remake nemcsak újabb tartalom lesz, hanem egyszerű lehetőség annak megértésére is, hogyan kapcsolódik a gyerek a történetekhez és a kedvenc hőseihez.