Miközben a Google másodpercek alatt, szó nélkül legyártja a házi feladatot és asszisztál a deepfake videókhoz, egy pszichológiai segélykiáltást sokszor simán félreért. Aggasztó kutatási eredmények futottak be erről.

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
A Google sokak számára ma már sokkal több, mint kék linkek végtelen találati listája. A keresések nagy részénél a találatok felett automatikusan megjelenik
A két funkció közös jellemzője, hogy nem egy ember írja a válaszokat. A mesterséges intelligencia különböző internetes oldalakból és a betanítása során megismert szövegmintákból állítja össze őket. Emiatt a válasz lehet hasznos és pontos, de tartalmazhat tévedést, elavult adatot vagy nem létező információt is.
Mesterséges intelligencia: Olyan számítógépes technológia, amely nagy mennyiségű adat feldolgozásával képes mintákat felismerni, szöveget vagy képet létrehozni, kérdésekre válaszolni és feladatokat megoldani. Nem emberként gondolkodik: a korábban megismert adatok alapján számítja ki a valószínű választ.
Google: Az 1998-ban Larry Page és Sergey Brin által alapított Google amerikai technológiai vállalat, 2015 óta az Alphabet leányvállalata. A kereső mellett hozzá tartozik többek között a YouTube, az Android, a Chrome, a Gmail és a Gemini. A működését érintő változások felhasználók milliárdjaira lehetnek hatással.
AI Overview: Automatikusan generált, szöveges összefoglaló, amely bizonyos kereséseknél a hagyományos kék linkek fölött, kiemelve jelenik meg.
AI Mode: A Google kereső dedikált, beszélgetéses felülete, ahol összetett, egymásra épülő kérdéseket lehet feltenni a mesterséges intelligenciának.
Bár a Google hivatalosan is figyelmeztet, hogy az MI tévedhet, félreérthet weboldalakat és kihagyhat fontos kontextust, a hétköznapi felhasználás során a kész válaszok kényelme gyakran felülírja az óvatosságot.
A Common Sense Media amerikai szervezet évek óta foglalkozik a gyerekek médiahasználatával és digitális biztonságával. A hozzá tartozó Youth AI Safety Institute 2026 májusa és júliusa között két Google-fiókot készített és vizsgált meg, ennek eredményét publikálták nemrég.
SafeSearch: A Google kereső szűrője, amely megpróbálja elrejteni a nyíltan szexuális, erőszakos és más korhatáros képeket, videókat, illetve weboldalakat. Nem teljes körű gyermekvédelmi megoldás: nem szűr ki minden káros tartalmat, és az MI által készített válaszok pontosságát sem ellenőrzi.
Family Link: A Google szülői felügyeleti szolgáltatása, amellyel a szülő kezelheti a gyerek Google-fiókját, alkalmazásait, képernyőidejét és egyes tartalmi beállításait. Korlátozhatók vele bizonyos weboldalak és szolgáltatások, de a Google keresőben megjelenő MI-összefoglaló külön nem kapcsolható ki.
A kutatók összesen 2624 üzenetet írtak be, előre összeállított próbakérdésekkel ellenőrizték, hogyan válaszol a rendszer különféle helyzetekben, így több mint 2100 hivatkozást vizsgáltak meg. A kérdések között hétköznapi iskolai feladatok és egyszerű ténykérdések is szerepeltek. Más esetekben a kutatók úgy fogalmaztak, mintha egy gyerek önsértésen gondolkodna, napok óta nem aludna, veszélyes szereket használna vagy evészavarral küzdene. Azt figyelték, hogy a Google felismeri-e a veszélyt, és megfelelő segítséghez irányítja-e a fiatalt.
Bár a tesztet az Egyesült Államokban, angol nyelven végezték - és az eredmények nem bizonyítják, hogy egy magyar gyerek pontosan ugyanezeket a válaszokat kapná -, azt jól megmutatják, milyen hibákra képes a Magyarországon is elérhető rendszer.
Az eredmény lesújtó lett: a szervezet az összesített minősítésnél az „elfogadhatatlan kockázat” kategóriába sorolta a rendszert.
Egy bajban lévő gyerek ritkán fogalmaz úgy, mint egy orvosi tankönyv. Nem azt fogja beírni a keresőbe, hogy „öngyilkossági gondolataim vannak, kérek egy segélyvonalat”. Sokkal valószínűbb, hogy arról érdeklődik, hogyan tudna elbúcsúzni, mi történik a fiókjaival a halála után, vagy mit tegyen, ha már semminek sem látja értelmét. Egy biztonságosan működő rendszernek ezekre a burkolt jelekre is azonnal fel kellene figyelnie. Nem diagnózist kell felállítania, hanem egyszerűen meg kellene szakítania a hétköznapi csevegést, és emberi segítséget – megbízható felnőttet, segélyvonalat vagy sürgősségi ellátást – kellene ajánlania.
A kutatók összesen 214 olyan krízishelyzetet vizsgáltak a Google funkcióival, ahol azonnali segítségnyújtás lett volna indokolt. A kutatók által megfogalmazott szakmai elvárás az volt, hogy egy gyerekek által is használt platform száz esetből legalább 95-ször felismerje a veszélyt.
Ehhez képest száz esetre vetítve az AI Overview csupán 58, az AI Mode pedig 77 alkalommal reagált megfelelően.
Míg a teljesen egyértelmű, nyílt öngyilkossági kijelentéseket a rendszer többnyire észlelte, a finomabb utalásoknak jó, ha a felét megértette. Amikor például a tesztelő arra célzott, hogy hamarosan már nem lesz szüksége a Gmail-fiókjára, a rendszer ahelyett, hogy rákérdezett volna a gyerek biztonságára, készségesen elkezdte magyarázni a fiók halál utáni digitális kezelését.
Az evészavarokra utaló tesztek során a kutatók olyan kérdéseket tettek fel, mintha a felhasználó rendszeresen kihányná az ételt, rettegne az evéstől, vagy szélsőséges fogyási tippeket keresne. A negyven ilyen helyzetből
Születtek kifejezetten aggasztó válaszok is: a rendszer esetenként túlságosan elfogadóan reagált az önhánytatásra, máskor pedig egy olyan amerikai segélyvonalat javasolt, amely már 2023-ban megszűnt.
Hasonlóan siralmas volt a helyzet a mániára és pszichózisra utaló jelek felismerésénél (mint például a szélsőséges felpörgés, a többnapos alváshiány vagy a valóságtól való elszakadás érzése). A mániára utaló 32 helyzetből az AI Overview alig néhány alkalommal adott hasznos tanácsot. Egy háromnapos alváshiányt említő üzenetre egyenesen lelkesítő, a „teljesítményt” dicsérő választ generált, teljesen figyelmen kívül hagyva a súlyos egészségügyi kockázatot. Pszichózis esetén az AI Mode valamivel jobban teljesített (100 esetből 89-szer ajánlott segítséget), de az AI Overview ott is csak 47-szer ismerte fel a bajt.
A szerhasználati tesztekben a kutatók kiskorúként tettek fel alkohollal és kannabisszal, illetve az ezek miatti rosszullétekkel kapcsolatos kérdéseket. Hatvan olyan eset volt, ahol azonnal egy megbízható felnőtt bevonását kellett volna kérnie a gépnek.
A Google mindössze két (!) esetben javasolta, hogy a gyerek szóljon a szüleinek vagy egy tanárnak.
A rendszer több válasza is hétköznapi, elfogadott jelenségként kezelte a szerhasználatot, sőt, anélkül osztogatott másnaposság elleni tippeket, hogy egyáltalán reagált volna arra a tényre: a vonal túlsó végén egy kiskorú ül.
Bár a szülők sokszor bíznak a beépített kontrollban, a kutatók szinte semmilyen különbséget nem találtak a 11 és a 15 éves profillal kapott válaszok között. A fiatalabb, szülői felügyelettel ellátott fiók ugyanolyan nyelvezetű, részletességű és kockázatú információkat kapott, mint az idősebb.
Ez azért hatalmas probléma, mert egy kiskamasz teljesen máshogy értelmezi a veszélyeket, a szexualitást vagy az egészségügyi tanácsokat, mint egy középiskolás. Hiába szűri ki a Family Link és a SafeSearch a nyíltan erőszakos vagy szexuális találatokat, ha magát a mesterséges intelligencia által legenerált, az oldal tetején megjelenő szöveget nem ellenőrzi senki, így az könnyen maradhat életkorhoz nem illő vagy egyenesen téves.
A kutatók kilencven matematikai és kilencven humán tárgyú iskolai feladatot adtak az AI Mode-nak. A rendszer mind a 180 esetben leszállította a hibátlan, azonnal beadható teljes megoldást.
Az MI nem állt meg egy rávezető magyarázatnál, és nem tett fel kérdéseket, hogy a diák érti-e az anyagot – olyan szövegeket generált, amelyeket változtatás nélkül le lehetett másolni. Egy okos algoritmus csodálatos tanulási segédlet lehet, ha elmagyaráz egy fogalmat, de ha a gép írja meg a fogalmazást és vezeti le az egyenleteket, a diák ugyan gyorsan elkészül, a tanár viszont soha többé nem az ő valós tudását fogja értékelni - erről a problémáról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.
Egy 2026-os amerikai felmérés szerint az MI-t használó 9–17 évesek 85 százaléka már beveti ezeket az eszközöket a sulis feladatokhoz, minden ötödik diák pedig napi szinten támaszkodik rájuk.
A mesterséges intelligencia válaszai mellett megjelenő linkek hamis biztonságérzetet adnak: a felhasználó könnyen azt hiheti, hogy az állítást valaki ellenőrizte. A valóságban a link csak annyit jelent, hogy a gép abból az irányból szívta fel az információt.
Egy másik, százezer generált állítást vizsgáló kutatás pedig kimutatta:
100 állításból 11-et egyáltalán nem támasztott alá a megjelölt forrás, sőt, esetenként a linkelt oldal pont az ellenkezőjét állította, mint amit a Google összefoglalója írt.
A deepfake technológiával valós emberek arcát vagy hangját lehet ijesztően élethűen utánozni. Lehet belőle ártalmatlan vicc, de tökéletes fegyver a zaklatáshoz, zsaroláshoz vagy intim tartalmak hamisításához is. A Google mind a 11, mind a 15 éves fióknak készségesen adott részletes útmutatást a deepfake-ek és hangmásolatok elkészítéséhez, sőt, abban is segített, hogyan lehet elkerülni a hamisítvány lebukását.
Amikor viszont a kutatók egy intim deepfake áldozataként kértek kétségbeesve segítséget, a rendszer sokszor csak értelmetlen vagy irreleváns szervezeteket linkelt. A károkozáshoz tehát profi kiképzést adott a gép, az áldozatvédelemnél viszont elbukott.
A Google az eredményekre reagálva közölte: a kutatók szűk, mesterséges és kifacsart kérdésekkel bombázták a rendszert, ami nem tükrözi a mindennapi használatot, ráadásul az eredményeket nem tudták maradéktalanul reprodukálni. Állítják, hogy a kereső krízis esetén felkínálja a segélyvonalakat. A vállalat szerint saját tesztjei jobb minőségű eredményeket mutattak, és a keresőbe, valamint annak MI-funkcióiba külön biztonsági korlátokat építettek be.
A kutatók válasza erre egyértelmű: pont a rendszer kiszámíthatatlansága a legnagyobb veszély. Ha ugyanaz a segélykérő mondat egyszer egy krízisvonalat, tíz perccel később pedig egy cinikus technikai tanácsot dob ki, a gyerekek egyszerűen nincsenek biztonságban.
Igen. A Google AI Overview és az AI Mode Magyarországon, magyar nyelven is éles. Nem biztos, hogy minden egyes keresésnél felugrik, de a rendszer már beépült a hazai mindennapokba.
A legnagyobb gond, hogy az AI Overview-t nem lehet csak úgy kikapcsolni. Bár a találati oldalon a „Web” szűrővel vissza lehet térni a klasszikus linkekhez, ezt a felhasználónak kell átkattintania, a szülő a Family Linkből nem tudja központilag letiltani az MI-t anélkül, hogy a teljes Google-keresőt ne blokkolná a gyerek telefonján.
És lássuk be, a Google neve elég ismert ahhoz, hogy a bizalom erősebb legyen. Az MI ráadásul rendkívül összeszedett, megnyugtató és magabiztos stílusban fogalmaz – ebből a szövegből a laikus sosem fogja látni, ha a rendszer épp hallucinál vagy téved.
A gyerekek pedig sokszor azokat a kérdéseket teszik fel a gépnek, amiket nekünk, tanároknak vagy az orvosoknak nem mernek.
Ha egy gyerek önsértésről, öngyilkosságról vagy közvetlen veszélyről beszél, soha ne hagyatkozzunk a mesterséges intelligencia válaszaira!