A digitális szakadék új arca: az idősek agya javulhat is, ha rendszeresen online vannak

Nyilván a túlzott használatnak minden korban vannak veszélyei, de egy új kutatás szerint az online aktivitás edzésben tartja az idősebb agyat.

A digitális világ gyakran tűnik zajos, túlfűtött térnek, amely ráadásul rosszat tesz azoknak, akiknek nincs valódi társas életük (igen, erről is van egy kutatás). De miközben jórészt arról szól minden sztori, hogy az online tér és a közösségi média a fiatal generációk mentális egészségét próbára teszi, egy friss kutatás szerint az idősebbek számára éppen az online jelenlét hozhat váratlan előnyöket. Például az agyuknak, de még a mentális egészségüknek is. 

A Journal of Psychiatric Research folyóiratban megjelent kínai tanulmány közel tízezer ember adatait vizsgálta:

• egyik csoportjuk rendszeresen használt digitális eszközöket,
• míg a másik gyakorlatilag teljesen offline élt.

Az eredmények meglepően egyértelműek voltak: azok az idősek, akik hozzáfértek az internethez, jobb kognitív funkciókat mutattak, élesebb memóriával és kevesebb depressziós tünettel.

🧠 Miről is van szó pontosan?
Kognitív funkciók: Az emberi gondolkodás alapvető mentális képességei – például figyelem, emlékezet, problémamegoldás, döntéshozatal. Ezek épsége kulcsfontosságú az időskori életminőség fenntartásához.

Digitális bevonódás és a „kognitív ébrenlét”

A kutatás tehát két nagy csoportot hasonlított össze: a „digitálisan bevontakat”, akik rendszeresen interneteztek, híreket olvastak, videókat néztek, online pénzügyeiket intézték vagy éppen játszottak; és a „digitálisan kizártakat”, akik semmilyen internetalapú tevékenységet nem végeztek.

Korábbi kutatások főként a személyes társas elszigetelődést vizsgálták, ám a virtuális magány, vagyis a digitális kizártság hatása eddig kevés figyelmet kapott. A vizsgálatok szerint a digitálisan kizárt idősek kevésbé önállóak, nagyobb eséllyel szenvednek demenciában és depresszióban, míg a digitális bevonódás – például online kapcsolattartás vagy információszerzés – csökkentheti a magányt és a lehangoltságot.

A COVID-járvány idején különösen láthatóvá vált, hogy az internethasználat az idősek számára hatékonyan mérsékelheti az elszigeteltséget. Az időskori depresszió gyakran nem kémiai, hanem kapcsolathiányos eredetű – a „nincs kivel beszélni” érzése az egyik legerősebb kockázati tényező.

Egy online videóhívás, egy családi chatcsoport vagy akár egy rövid hírkommentelés is enyhítheti ezt a hiányt, hiszen aktivitást, figyelmet és visszajelzést hoz a mindennapokba.

Ez nem azt jelenti, hogy korlátlanul lehet online életet élni

A kutatók szerint az internet nem csodaszer, de a rendszeres szellemi stimuláció, a kapcsolattartás és az új információk feldolgozása együttesen késleltetheti a mentális leépülést.

A pozitív hatás azonban nem egyenlő a boldogsággal. A kutatásban részt vevő internetező idősek ugyan kevésbé mutattak depressziós tüneteket, de továbbra is előfordult náluk levertség, reménytelenség, vagy a memória időszerű romlása. A digitális jelenlét tehát nem gyógyít, csupán megelőző erő lehet.

A túl sok képernyőhasználat negatív hatásait pedig már ismerjük. Az elmúlt évtizedben több száz, különböző életkorú csoportokon végzett kutatás mutatta ki, hogy ha túlzásba visszük az online jelenlétet, a mobilhasználatot, akkor testi és mentális tünetek jelennek meg. A tudományos konszenzus szerint napi 6–8 órán túli, nem munkacélú képernyőhasználat már kimutatható veszélyeket rejt:

• Kognitív túlterhelés és figyelemzavar a túl sok inger miatt
• Alvászavar és biológiai ritmus-eltolódás, mivel a lefekvés előtti képernyőhasználat – főként a kékfény-kibocsátás miatt – akár 90 perccel is eltolhatja a melatonintermelést.
• Mentális egészség romlása és szociális visszahúzódás (főleg közösségi médihasználat túlzásba vitele esetén)
• Fizikai egészség romlása: a hosszan tartó ülő helyzet, az előrehajtott fej- és válltartás, valamint a kevés mozgás mozgásszervi panaszokat, nyaki fájdalmat, szemszárazságot és vérkeringési zavarokat okozhat.
• Digitális függőség és jutalmazási torzulás, mivel a képernyő-alapú tartalmak – közösségi hálók, rövid videók, játékok – az agy jutalmazó pályáit aktiválják, aminek következménye lehet az ingerlékenység, a kontrollvesztés és az unalomtűrés csökkenése.

Miért fontos ez szülőként?

A digitális tudás ma már nem „fiatalok privilégiuma”, hanem életminőségi kérdés minden korosztály számára. Ha a nagyszülők megtanulnak biztonságosan bankolni, videóhívást kezdeményezni, vagy egyszerűen csak olvasni egy online újságot, azzal nemcsak információhoz jutnak, hanem a társadalomhoz is közelebb maradnak, kevésbé érzik kitaszítottnak magukat.

Minden generációnak érdemes segítenie egymást, az idősebbek saját tapasztalatukkal, a fiatalok technikai tudásukkal tudnak újat mutatni a másiknak és talán az egymással való kommunikáció is könnyebb, ha tanulhatunk egymástól, egymásról. 

• internet
• depresszió
• idősek
• digitális kommunikáció
• kognitív hanyatlás
• online aktivitás
• digitális szakadék