143 milliárd forintos bírságot kapott a Google, mert akkor is gyűjtött adatokat, amikor a felhasználó ezt megtiltotta

2025.09.05. 13:08 Képernyőidő

Még akkor is követte a felhasználók online nyomait a Google, amikor ők kifejezetten ennek letiltását kérték – ezért most 425 millió dollárt (143 milliárd forintot) kell kártérítésként kifizetnie.

Egy 2020-ban indult per zárult most be Kaliforniában, amelyben a felperesek azt állították: a Google az Internetes és alkalmazástevékenységek funkció kikapcsolása után is tovább gyűjtötte a felhasználói adatokat. Richard Seeborg kerületi bíró végül csoportos keresetté minősítette az ügyet, amely 98 millió felhasználót és 174 millió eszközt érintett.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon és Instagramon!
🧠 Miről is van szó pontosan?
Webes és alkalmazástevékenységek: A Google-fiók egyik adatvédelmi beállítása. Olyan adatok gyűjtése és tárolása, amelyek a Google webhelyein és alkalmazásaiban végzett tevékenységeinket rögzítik, és a Google-fiókunkban mentődnek. Ez magában foglalja a kereséseket és más kapcsolódó információkat is, amelyek személyre szabottabb élményeket biztosítanak, például a Google keresési eredményeit, a Google Asszisztenst és a Google Térképet. Ezt a funkciót a Google Súgó weboldalán kezelhetjük, ahol megtekinthetjük, törölhetjük vagy kikapcsolhatjuk a tevékenység mentését. 
Csoportos kereset (class action): Egy jogi forma az Egyesült Államokban, amely lehetővé teszi, hogy egyetlen ügy keretében több millió érintett felhasználó is képviseltesse magát, így a kártérítés egyszerre sokak számára válik elérhetővé.

A felperesek ügyvédjei eredetileg 31 milliárd dollár (10,45 billió forint) kártérítést szerettek volna elérni, ám a bíróság csak két jogsértésben találta felelősnek a vállalatot a háromból, így született meg a mostani, 425 millió dolláros ítélet.

A Google szóvivője, Jose Castaneda szerint a döntés „félreérti a termékek működését”. Úgy fogalmazott, hogy a cég adatvédelmi eszközei lehetővé teszik a felhasználók számára az adataik feletti kontrollt, és a Google tiszteletben tartja, ha valaki kikapcsolja a személyre szabott adatgyűjtést. A vállalat mindenesetre fellebbezni fog az ítélet ellen.

Miért fontos ez szülőként?

Az adatgyűjtés ügye nem csupán technológiai vagy jogi kérdés. Gyermekeink minden online keresése, alkalmazáshasználata és kattintása nyomot hagy, amelyből cégek részletes profilt építhetnek róluk. A mostani eset rávilágít arra, hogy még a legnagyobb technológiai szereplők sem mindig tartják tiszteletben a felhasználói döntéseket.

A gyermekek online adatainak védelme összetett feladat, amely túlnyúlik a technikán. A GDPR és hasonló szabályozások alapot adnak, de hatékonyságuk főleg a szülők tájékozottságán múlik. Gyermekeink digitális lábnyoma — amit minden kattintással, üzenettel és profilbeállítással mélyítünk — hosszú távon formálja önképüket, biztonságérzetüket és jövőjük lehetőségeit.

Ezért szülőként különösen fontos megtanítani a gyerekeknek:

az online térben semmi sincs „teljesen kikapcsolva” vagy „láthatatlanul”, és tudatosan kell kezelniük, milyen adatokat adnak ki magukról.

Mit tehetünk szülőként?

  • Beszélgetés, közös felfedezés
    Érdeklődő, nyitott kommunikáció a kulcs. Érdemes pozitív, nem elítélő légkört teremteni, és együtt nézni, mit csinál a gyerek az online térben.
  • Adatvédelmi beállítások ismerete
    Segíts megérteni a gyermeknek (és magadnak is), hogyan működnek a közösségi oldalak adatvédelmi beállításai: legyen privát a profil, kikapcsolva a helymegosztás.
  • Szülői felügyeleti eszközök használata
    Számos szülői felügyeleti szoftver érhető el, amely blokkolhat nem megfelelő tartalmakat, korlátozhat reklámokat, és figyelmeztethet gyanús tevékenység észlelése.
  • Biztonsági, technikai lépések
    Jelszavak: Használjunk (a gyerek is) erős, egyedi jelszavakat, és soha, senkivel ne osszuk meg, még ha hivatalosnak tűnő levelet is kapunk erről. Valójában a cégek soha nem kérnek jelszavakat az ügyfelektől.
    Frissítések és mentések: A rendszeres biztonsági frissítések minden szoftvernél minimalizálják a sebezhetőségeket.
  • Digitális lábnyom kezelése
    Fontos, hogy a gyerek megértse: ami egyszer felkerül az internetre, gyakran örökre ott marad — ez lehet később kellemetlen. A "sharenting" (amikor a szülők túl sok információt osztanak meg a gyerekről) súlyosan sértheti a gyermek privát szféráját, a bizalmát és akár jövőbeli lehetőségeit is.
  • Jogi háttér ismerete
    Az EU-s adatvédelmi szabályozás (GDPR) szerint a szülőknek tájékoztatást kell kapniuk, és beleegyezésük szükséges a gyermek adatainak gyűjtéséhez.

Témák beszélgetéshez

  • Melyik közösségi oldalakat használod? Mit gondolsz, milyen adataid lehetnek nyilvánosak? Mit látnak mások így rólad?
  • Tudod, mi az a digitális lábnyom? Mit szeretnél magadról megosztani, ha nem tudod, ki nézi meg?
  • Mi lenne, ha együtt megnéznénk a beállításaitokat, például kinek jelenik meg a posztod?
  • Mit gondolsz, mi történne, ha eltűnne egy régi kép rólad az internetről?
  • Mit gondolsz, miért akarhat egy cég minél többet tudni rólad? Például a kedvenc játékaidról vagy a kereséseidről?
  • Van olyan app vagy játék, ami engedélyt kért a helyzeted megosztására? Mit döntöttél, és miért?
  • Ha egy barátod megoszt rólad egy képet a neten, szerinted kellene előtte engedélyt kérnie? Te mit éreznél fordított helyzetben?