Még akkor is követte a felhasználók online nyomait a Google, amikor ők kifejezetten ennek letiltását kérték – ezért most 425 millió dollárt (143 milliárd forintot) kell kártérítésként kifizetnie.

Egy 2020-ban indult per zárult most be Kaliforniában, amelyben a felperesek azt állították: a Google az Internetes és alkalmazástevékenységek funkció kikapcsolása után is tovább gyűjtötte a felhasználói adatokat. Richard Seeborg kerületi bíró végül csoportos keresetté minősítette az ügyet, amely 98 millió felhasználót és 174 millió eszközt érintett.
🧠 Miről is van szó pontosan?
Webes és alkalmazástevékenységek: A Google-fiók egyik adatvédelmi beállítása. Olyan adatok gyűjtése és tárolása, amelyek a Google webhelyein és alkalmazásaiban végzett tevékenységeinket rögzítik, és a Google-fiókunkban mentődnek. Ez magában foglalja a kereséseket és más kapcsolódó információkat is, amelyek személyre szabottabb élményeket biztosítanak, például a Google keresési eredményeit, a Google Asszisztenst és a Google Térképet. Ezt a funkciót a Google Súgó weboldalán kezelhetjük, ahol megtekinthetjük, törölhetjük vagy kikapcsolhatjuk a tevékenység mentését.
Csoportos kereset (class action): Egy jogi forma az Egyesült Államokban, amely lehetővé teszi, hogy egyetlen ügy keretében több millió érintett felhasználó is képviseltesse magát, így a kártérítés egyszerre sokak számára válik elérhetővé.
A felperesek ügyvédjei eredetileg 31 milliárd dollár (10,45 billió forint) kártérítést szerettek volna elérni, ám a bíróság csak két jogsértésben találta felelősnek a vállalatot a háromból, így született meg a mostani, 425 millió dolláros ítélet.
A Google szóvivője, Jose Castaneda szerint a döntés „félreérti a termékek működését”. Úgy fogalmazott, hogy a cég adatvédelmi eszközei lehetővé teszik a felhasználók számára az adataik feletti kontrollt, és a Google tiszteletben tartja, ha valaki kikapcsolja a személyre szabott adatgyűjtést. A vállalat mindenesetre fellebbezni fog az ítélet ellen.
Az adatgyűjtés ügye nem csupán technológiai vagy jogi kérdés. Gyermekeink minden online keresése, alkalmazáshasználata és kattintása nyomot hagy, amelyből cégek részletes profilt építhetnek róluk. A mostani eset rávilágít arra, hogy még a legnagyobb technológiai szereplők sem mindig tartják tiszteletben a felhasználói döntéseket.
A gyermekek online adatainak védelme összetett feladat, amely túlnyúlik a technikán. A GDPR és hasonló szabályozások alapot adnak, de hatékonyságuk főleg a szülők tájékozottságán múlik. Gyermekeink digitális lábnyoma — amit minden kattintással, üzenettel és profilbeállítással mélyítünk — hosszú távon formálja önképüket, biztonságérzetüket és jövőjük lehetőségeit.
Ezért szülőként különösen fontos megtanítani a gyerekeknek:
az online térben semmi sincs „teljesen kikapcsolva” vagy „láthatatlanul”, és tudatosan kell kezelniük, milyen adatokat adnak ki magukról.