Döbbenetes, mi megy a Telegramon: tízezrével osztottak meg pénzért beleegyezés nélkül szerzett intim tartalmakat
A Telegramot sokan egyszerű üzenetküldőnek látják, egy friss európai jelentés viszont azt állítja: Spanyolországban és Olaszországban szervezett visszaélési hálózatok működtek rajta. Persze nem csak ott jellemző ez.
Sok szülőnek a Telegram neve legfeljebb onnan lehet ismerős, hogy ezt használják egyes iskolai, munkahelyi vagy baráti csoportok, esetleg innen jönnek a gyorsan továbbküldhető hírek és linkek. Az AI Forensics most publikált, Harassment as Infrastructure (vagyis A zaklatás mint infrastruktúra) című kutatása azért keltett nagy visszhangot, mert azt állítja: a Telegram nemcsak üzenetküldőként működik, hanem olyan infrastruktúraként is, amelyen szervezett visszaélési hálózatok tudnak felépülni és fennmaradni.
SEGÍTS, HOGY SEGÍTHESSÜNK!
A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
- Számlaszám: 12100011-19129370
- Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
Ezért ez a történet nem csak a Telegramról szól, inkább látlelet arról, hogy egy hétköznapi közösségi vagy üzenetküldő platform hogyan válhat olyan infrastruktúrává, ahol a megalázás, a zsarolás és a beleegyezés nélküli tartalommegosztás iparszerűen szerveződik. Innen érdemes megérteni magát a Telegramot is: mit tud, miben más, és miért tudnak rajta ilyen közösségek ilyen gyorsan felnőni.
Hirdetés
Mi is a Telegram?
A Telegram egy felhőalapú üzenetküldő szolgáltatás, amelyet 2013-ban indítottak el, és ma már a cég saját közlése szerint több mint 1 milliárd aktív felhasználója van világszerte. Első ránézésre hasonlít a WhatsAppra, a Viberre, vagy a Messengerre:
- lehet rajta üzenni,
- képet, videót és fájlokat küldeni,
- hang- és videóhívást indítani.
A szolgáltatás nagy, nyilvános közösségekre is remekül alkalmas: a csoportok akár 200 ezer tagot is befogadhatnak, a csatornák pedig korlátlan számú követőhöz juttathatnak el tartalmat. Emiatt a Telegram egyszerre chatalkalmazás, közösségi felület és terjesztési rendszer.
A működése is más, mint amit sok szülő egy hétköznapi üzenetküldőtől várna. A Telegram több eszköz között szinkronizál, a beszélgetések felhőben tárolódnak, és a felhasználók nemcsak telefonszám alapján, hanem felhasználónévvel is megtalálhatják egymást. A platformhoz fejlesztők botokat is készíthetnek, vagyis olyan automatizált fiókokat, amelyek képesek információt küldeni, beléptetni embereket csoportokba, keresni, rendszerezni vagy akár szolgáltatásokat összekapcsolni a Telegrammal. Ez teszi kényelmessé sok legitim használatnál, és ugyanez teszi alkalmassá arra is, hogy nagy közösségek gyorsan, szervezetten működjenek rajta.
A Telegram saját uniós tájékoztatója szerint a szolgáltatás egyes részei 2026 februárjában még jóval az EU Digital Services Act által előírt 45 milliós küszöb alatt voltak, vagyis jelenleg nem számítanak az unió által külön felügyelt nagyon nagy online platformnak.
🧠 Miről is van szó pontosan?
A Digital Services Act az Európai Unió online platformokra vonatkozó szabályrendszere. Azt írja elő, mit kell tenniük az illegális tartalmak kezelése, a felhasználók védelme és az átlátható működés érdekében. A 45 milliós küszöb azt jelenti, hogy ha egy szolgáltatásnak ennyinél több havi aktív felhasználója van az EU-ban, akkor az unió nagy online platformnak minősítheti, és szigorúbb ellenőrzés alá kerül. Ez egyébként az EU lakosságának nagyjából 10 százalékához igazított határ.
Ez azért lényeges, mert a Telegram közben maga is elismeri: a nyilvános felületein tiltja az illegális szexuális tartalmakat, a gyermekek szexuális kizsákmányolását bemutató anyagokat és a doxxolást is, vagyis a szabályok papíron megvannak. Ennek ellenére a most feltárt kutatási eredmények szerint a valóság sokkal borzalmasabb, mint azt gondolnánk.
🧠 Miről is van szó pontosan?
Doxxolás: A doxxolás azt jelenti, hogy valakiről a beleegyezése nélkül tesznek közzé személyes adatokat - például teljes nevet, telefonszámot, lakcímet vagy közösségimédia-profilt . azért, hogy megfélemlítsék, zaklassák vagy másokat is ráküldjenek. Magyarul legegyszerűbben személyes adatokkal történő rosszindulatú visszaélésként lehet talán leírni.
Mit talált pontosan a Harassment as Infrastructure kutatás?
Az AI Forensics kutatása nem néhány elszabadult Telegram-csoportról ír, hanem egy összehangolt rendszerről. A szervezet hat héten át figyelt 16 olasz és spanyol Telegram-közösséget, és ezalatt közel 2,8 millió üzenetet elemzett. A kutatók
- több mint 25 ezer olyan felhasználót azonosítottak, akik aktívan posztoltak ezekben a terekben,
- és összesen 82 723 képet, videót vagy hangfájlt osztottak meg.
Ez már nem az a lépték, ahol néhány elszigetelt elkövetőről lehet beszélni. Ez egy tartósan működő online közeg, amelyben a visszaélés maga a közösség szervezőelve.
Hirdetés
A jelentés szerint ezekben a csoportokban és csatornákban beleegyezés nélkül terjesztett intim felvételek, nők elleni zaklatásra használható szolgáltatások, úgynevezett „nudify” eszközök, doxxolásra alkalmas információk és olyan csomagok is megjelentek, amelyeket az eladók gyermekek szexuális kizsákmányolásához kapcsolódó anyagként hirdettek.
A kutatók azt írták, hogy a célpontok között nemcsak ismert emberek, hanem hétköznapi nők is nagy számban szerepeltek:
partnerek, volt partnerek, ismerősök, osztálytársak, kollégák. A digitális erőszak itt nem kivételként, hanem szolgáltatásként működött.
Ez a közeg üzleti modellként is működött. Egyes csatornák teljes hozzáférésért egyszeri díjat kértek, mások havi előfizetéssel engedtek be új tagokat, és külön fizetős archívumokat is kínáltak. A jelentés szerint a Telegramon futó közösségek nemcsak megosztották az anyagokat, hanem újabbakat is előállító vagy megszerző szolgáltatásokat reklámoztak. Ettől válik az egész többé egyszerű platformbotránynál: itt a megalázás, a megfigyelés és a beleegyezés nélküli tartalommegosztás bevételi modellé áll össze.
A kutatók azért használják az „infrastruktúra” szót a tanulmány címében is, mert a rendszer több elemből épül fel egyszerre. Vannak nyilvános csatornák, zártabb csoportok, botok, fizetős belépési pontok, külső platformokról áthozott anyagok és olyan felhasználók, akik kifejezetten toborzásra vagy terjesztésre szakosodnak. A most feltárt hálózatokban a Telegram nem csupán helyszínként jelent meg, hanem olyan eszközként, amely összeköti a szereplőket, gyorsítja a terjedést, és megkönnyíti, hogy a lekapcsolt közösségek rövid idő alatt újra felépüljenek.
A jelentés azt is hangsúlyozza, hogy ez nem kizárólag olasz vagy spanyol probléma. A kutatók szerint a hálózatok működése platformokon és országhatárokon is átnyúlik, ezért európai szintű válaszra lenne szükség.
Miért fontos ez szülőként is?
Újra és újra fontos hangsúlyozni, hogy a gyerekek online jelenléte számtalan veszélyt jelent, nagyon fontos, hogy ezt a cikket figyelmesen elolvasd a témában. Az ilyen esetek távolinak tűnnek, amikor olvasunk róluk, az általános riogatást pedig sokszor senki nem veszi komolyan, de az eredmény mindig ugyanaz:
csak addig lehet vállat vonogatni, amíg nem a te gyereked érintett benne.
És ez nem jó működés. Van közös, társadalmi szintű felelősségünk is, hogy védjük magunak és egymást az online térben.
A kockázat nem csak az lehet, hogy a gyerek belép egy bűnözői Telegram-csoportba. Sokkal korábban indul: egy elküldött fotónál, egy meggondolatlan képernyőmentésnél, egy nyilvános profilnál, egy osztálytársnak továbbküldött intim képnél vagy egy olyan online közegnél, ahol a megszégyenítés gyorsan közösségi játékká válik - és ilyen nem csak Telegramon lehet. Az eSafety meghatározása szerint a beleegyezés nélküli intimképküldés és az azzal való fenyegetés is képalapú visszaélésnek számít.
Hirdetés
Mit tehetünk szülőként?
- Bármelyik social alkalmazást használja a gyerek, a biztonsági és adatvédelmi beállításokat együtt nézzük át. Nem elég azt tudnunk, melyik app van a gyerek telefonján. Érdemes közösen végigmenni azon, ki írhat neki, ki küldhet meghívót, látja-e más a profilját, be van-e kapcsolva a helymegosztás, és mit lehet letiltani vagy leszűkíteni.
- Beszéljünk arról, mi történik egy kép vagy üzenet után. A fontos kérdés nem csak az, hogy mit oszt meg a gyerek, hanem az is, hogy mi történhet vele később: készülhet róla képernyőmentés, továbbküldhetik, elmenthetik, egy másik csoportban újra megoszthatják. Az ilyen beszélgetések akkor működnek jól, ha nem ijesztgetésként hangzanak el, hanem nyugodt, rendszeres családi rutin részei.
- Mutassuk meg a tiltás és jelentés lépéseit. Egy gyerek sokszor azért nem használja ezeket az eszközöket, mert még sosem próbálta ki őket. Nézzük meg együtt, hol lehet valakit letiltani, egy üzenetet jelenteni, egy csoportot otthagyni vagy egy fiókot elnémítani.
- Kérdezzünk rá, kikkel beszél és milyen csoportokban van benne. Nem vallatásként, hanem érdeklődésből.
- Ne csak az app nevét nézzük, hanem a funkcióit is. Egy szolgáltatás lehet 13+-os, attól még bizonyos részei — például a privát üzenetek, a nagy csoportok, a nyilvános csatornák vagy az élő közvetítés — nem biztos, hogy valók a gyerekünknek.
- Tanítsuk meg, hogy a személyes adat is érzékeny tartalom. Nem csak az intim fotó számít kockázatosnak. Teljes név, telefonszám, iskola, lakóhely, felhasználónév, napi rutin vagy profilkép együtt már elég lehet ahhoz, hogy valakit célzottan zaklassanak. Ezért érdemes külön átbeszélni, milyen adatot kinek adunk meg, és mit nem teszünk nyilvánossá.
- Legyen kimondva, hogy baj esetén azonnal szólhat. A gyerekek sokszor azért hallgatnak, mert attól félnek, hogy elveszítik a telefont, vagy ők kerülnek bajba. Fontos hangsúlyozni: ha valami ijesztő, zavaró vagy megalázó történik, akkor nem büntetés, hanem segítség vár rá a családban.
- Használjunk időkorlátot és jólléti beállításokat is. Ezek nem oldják meg önmagukban a problémát, de segítenek abban, hogy a gyerek ne sodródjon hosszú ideig kontroll nélkül egy káros közegben.
- Szakértők a sajátos nevelési igényű vagy más okból kiszolgáltatottabb gyerekeknél külön kiemelik, hogy a „kimondatlan online szabályokat” nem mindig értik maguktól. Náluk érdemes példákkal, konkrét mondatokkal és visszakérdezéssel átvenni, mi számít furcsa kérésnek, mit nem küldünk el, és mikor kell kilépni egy helyzetből.
- Legfrissebb
- Döbbenetes, mi megy a Telegramon: tízezrével osztottak meg pénzért beleegyezés nélkül szerzett intim tartalmakat
- Egy elemző szerint a játékkonzolokat végül egy Netflix-szerű modell válthatja fel
- Nem adnál gyorskaját minden nap a gyermekednek, a közösségi média algoritmusaival miért eteted?
- Újabb Meta-botrány: 30 ezer privát Facebook-képet lopott el egy alkalmazott
- 5 őrült golfjáték, amiket az egész család élvezni fog
- Mike & Nick & Nick & Alice - kritika szülői szemmel egy időutazásos, véres komédiáról
- Sokat lustálkodott a gyerek a hétvégén? Szakértők szerint ez így van jól!
- Ha a tévé előtt is szeretnéd megmozgatni a gyereked, néhány színes papír és egy YouTube-videó kell csak hozzá
- A 10 legjobb platformer játék, amiket a fiatalabb gyerekek is élvezni fognak
- Oktatás tanár nélkül? Már van olyan iskola, ahol a mesterséges intelligecia tanít