Szintet lépett a Temu ingyen tablet reklámhadjárata: már hajléktalannal hirdetik a kétes akciójukat
2025.09.06. 10:02 Képernyőidő
A Temu már eddig is a túlzó ígéretekkel és a szokatlan reklámfogásokkal hódított. Most sikerült újabb mélységbe süllyedni az ingyen táblagépet ígérő akciójukkal.
Ha szoktál telefonos játékokat, alkalmazásokat használni, akkor bizonyára találkoztál már a Temu több hónapja tartó, nagyon agresszív kampányával, amelyben ingyen megszerezhető tabletet ígérnek a felhasználóknak, ha a videó leírásában található linkre kattintanak. Az akció egyébként tele van buktatókkal és hamis ígéretekkel, erről ebben a cikkünkben olvashatsz részletesen.
🧠 Miről is van szó pontosan? Temu: A kínai Pinduoduo nemzetközi leágazása, 2022-ben indult, mára a világ egyik legdinamikusabban növekvő online piactere. Árképzését az extrém olcsóság, kampányait az „ingyenes” ígéretek jellemzik.
Most nem is arról beszélnénk, hogyan verik át a fogyasztókat, hanem arról, milyen módszerekkel teszik mindezt. Az utóbbi hetekben új videós reklámverzió tűnt fel ugyanis, amely új mélységbe löki a kommunikációt: egy hajléktalan ember kezébe adtak tabletet azzal az üzenettel, hogy bárki hozzájuthat „ingyen” az áhított készülékhez. Ahogy azt már megszokhattuk, a kivitelezés és a script a jól ismert igénytelen sablont követi, de a kontextus külön szót érdemel.
A figyelem logikája
A Temu már eddig is a túlzó ígéretekkel és a szokatlan reklámfogásokkal hódított. Az „ingyen rendelés”, a „szállításért se kell fizetni” típusú kampányok tudatosan játszanak a fogyasztói mohósággal. Most azonban a hajléktalan figura bevonása egyszerre szimbolikus és sokkoló:
a társadalom egyik legkiszolgáltatottabb helyzetű alakját használják fel a figyelem felkeltésére. A reklám üzenete egyértelmű: ha neki lehet tablete, akkor neked miért ne lenne?
Ez a tárgyiasítás nemcsak érzéketlen, de normalizálja is azt a gondolatot, hogy egy emberi sors felhasználható néhány kattintásnyi figyelemért. Miközben a reklám látszólag „empatikus” gesztusként mutatja hajléktalannak adott ingyen táblagépet, valójában cinikus játékká redukálja a helyzetet.
A szegénység mint látványosság
Nem a Temu az első, amely a nélkülözést marketingeszközzé alacsonyítja. A közösségi médiában évek óta terjednek azok a videók, ahol hajléktalanokat vagy szegénységben élőket mutatnak meg – látszólag a segítség szándékával, valójában azonban inkább a nézettség hajszolásáért.
A TikTokon és a YouTube-on külön műfajjá váltak a „jószívűség tesztek”: influenszerek apró szívességet kérnek, majd kamerák előtt óriási összegeket adnak vissza annak, aki segített nekik. A dramaturgia egyszerű, a hatás garantált, de sokszor sérti a szereplők emberi méltóságát.
Ennél is nyersebb formája a kihasználásnak a „bumvertising”, amikor hajléktalan embereket fizetnek meg azért, hogy céges logót vagy reklámtáblát hordjanak. Olcsó, figyelemfelkeltő, mégis nyugtalanító, hiszen a legkiszolgáltatottabb helyzetben élőket tárgyiasítanak azzal, hogy brandfelületként alkalmazzák őket.
Hasonló logikára épül a „poverty porn” kifejezés is, amely olyan médiatartalmakat jelöl, amelyek a szegénység látványát érzelmi manipulációként használják: könnyeket és kattintásokat várnak ott, ahol inkább csendes segítő szándékra lenne szükség.
A televíziós világ sem maradt érintetlen. A brit Channel 4 „Benefits Street” című sorozata egy támogatásokból élő közösséget mutatott be, ám a résztvevőket félrevezetve mutatták be, nem tudták, milyen műsorban szerepelnek majd, a közvélemény pedig megerősítve látta a negatív sztereotípiákat. Nem a megértés nőtt, hanem az előítéletek.
Hazánban is találunk ehhez hasonló példát: 2009-ben jogsértőnek minősítette az ORTT (a mai NMHH elődje) a Story TV A Nagy lehetőség című, Hajdú Péter nevével fémjelzett doku-soap reality műsorát, amelyben hajléktalan embereket költöztettek egy házba, és munkákat, feladatokat kaptak, az alkotók szerint rehabilitációs céllal. A határozat szerint a műsor szereplői a nézettségért és a reklámbevételek növeléséért folytatott verseny eszközévé váltak.
Hasonlóan visszás esetekből akad bőven az interneten: volt olyan amerikai „prankvideó”, amely hamis hajléktalanszálló hirdetésével csalt oda embereket, akik valós segítséget vártak – mindössze azért, hogy valaki néhány millió kattintást gyűjtsön a kegyetlen tréfával.
A közösségi platformokon egyre több a kritika is: felhasználók szerint a megrendezett, hamis jelenetek és a figyeleméhes jótékonykodók a szenvedést profitra váltják. A jelenség azonban így is terjed, hiszen a botrány, a könny és a meghökkentés sokszor gyorsabb utat jelent a nézettséghez.
Miért fontos ez szülőként?
A gyerekek és tinédzserek jellemzően a TikTokon, YouTube-on vagy Instagramon találkoznak ezekkel a reklámokkal. Számukra a hajléktalan nem feltétlenül szociális jelenség, hanem vizuális geg: egy ember, aki „ingyen jutott valamihez”. Így az etikai rész elveszik, marad az üzenet: bárki kaphat tabletet, csak kattintani kell. Ez a leegyszerűsítés rendkívül veszélyes, mert a fiatalok valósághoz való viszonyát is torzítja.
A szociális érzékenység tudatos fejlesztése szülőként hatással van arra, hogyan látják a gyerekek a világot – és hogyan viszonyulnak a másik emberhez, különösen a kiszolgáltatottabbakhoz. Ez a tudatosság ott kezdődik, hogy értjük, a média hogyan jeleníti meg a szegénységet vagy a hajléktalanságot, és ez az, ahol a jelenlegi Temu-kampány vitája is gyökerezik.
A Stanfordi Egyetem közgazdásza, Eldar Shafir kutatásai rámutatnak: "a nélkülözés pszichológiája" létezik, vagyis amikor valami hiányzik, az ember figyelme beszűkül, és azzal kezd foglalkozni, ami számára a legnagyobb hiány. Ez a mentális terhek miatt gyakori hibás döntéseknek, túlzott költekezésnek vagy rossz tervezésnek kedvez. A szülők számára ezért nemcsak etikai kérdés, hanem pszichológiai nevelői feladat is, hogy megértessék a gyerekekkel: a nélkülözést nem lehet visszaélésszerűen kezelni, és nem szabad megjeleníteni sem úgy, mintha vicc lenne.
Fontos, hogy ne csak szűrjük, hanem kontextusba helyezzük, amit a gyerekek látnak. Ez nem csak védelmük része, de segíti azt is, hogy fejlődjön bennük a kritikai érzék és empátia. Itt nem csak a szociális érzékenység fontos téma, hanem a tudatos fogyasztó fogalma is: a gyerek megtanulja, hogy az átlátszó manipulációk mögött gyakran valós pénzügyi haszon vagy marketing áll – kérdezni és kritikusnak lenni azért fontos, mert magunkat védjük vele.
És akkor például mindenki érti majd, miért káros és aljas ez a reklám.