Nincs karácsony Kevin nélkül, ezt már generációk tudják, a Reszkessetek, betörők! régi főhőse azonban eddig kerülte a folytatás ötletét. Most elmondott egy saját verziót, amelynek még értelme is lehetne.

A karácsonyi filmek között különös státusza van a Reszkessetek, betörők! első két részének. Aki még néz tévét, annak decemberben egészen biztos lefut a képernyőn (többször is) két klasszikus első rész, miközben a franchise többi darabja lassan teljesen kikopott a kollektív emlékezetből.
Macaulay Culkin évek óta kerüli a visszatérés gondolatát, most azonban egy egészen másféle Kevin-képpel állt elő, amelyet a saját életének törékeny tapasztalatai is áthatnak.
A 45 éves színész éppen az Egyesült Államokat járja A Nostalgic Night with Macaulay Culkin című turnéval, ahol kedves, gyakran szívbemarkoló történetekkel idézi fel a gyereksztár éveit, de mesél a filmek kulisszatitkairól és saját családjáról is.
Műsorának egyik meglepő eleme, hogy nyíltan beszél arról, hogy csak akkor térne vissza Kevin McCallister bőrébe, ha a karakter ugyanúgy felnőtté vált volna, mint ő maga.
Culkin egy egyedülálló apa alakját képzeli el, aki valamiért elveszítette a kapcsolatot a saját gyermekével.
A fiú kizárja őt a házból, és a felnőtt Kevinnek szó szerint végig kell küzdenie magát a fiú által felállított csapdákon, hogy visszajusson hozzá. A ház így nem csupán helyszín lenne, hanem annak a kapcsolatnak a metaforája, amelybe újra be kellene fogadni az apát, ha valóban jóvá akarja tenni a múlt hibáit.
Az elképzelés extra mélységet kap Culkin saját történetét ismerve. A színész sokszor beszélt arról, milyen megterhelő volt a gyereksztár-lét, és milyen nyomot hagyott benne apja fizikai és lelki bántalmazása. Egy olyan film, amelyben a hibáit felismerő apa igyekszik helyreállítani azt, amit valaha elrontott, nem pusztán narratív ötlet lenne, hanem személyes üzenet is. A nosztalgiától függetlenül működne, nem az ismert gegek újramelegítésével, hanem a felnövés és a felelősség kérdésével.
Culkin elképzelése nem a csínyek újrahasznosításáról szól, hanem arról, hogyan találhat vissza egymáshoz egy apa és a gyereke. Szülőként ismerős lehet az a pillanat, amikor nem tudjuk, pontosan hol csúszott félre valami, csak azt látjuk, hogy a gyerek bezárkózik, és az addig természetes közelség feszültségekké válik.
Már csak azért is érdekes lehetne egy ilyen projekt, mert a Reszkessetek, betörők! ikonikus világa így újra családi történetté válhatna, nem csupán szórakoztató klasszikus felmelegített változatává, amelyből láttunk már pár félresikerült darabot az elmúlt évek során.