Öt dolog, amit az üzenetküldő alkalmazásod biztonságáról tudnod kell

A legtöbb szülő azt sem tudja, hogy az a chat-alkalmazás, amelyen a gyerekével kommunikál, milyen veszélyeket rejthet. Itt van pár fontos tudnivaló ennek kapcsán.

Öt dolog, amit az üzenetküldő alkalmazásod biztonságáról tudnod kell

A magyar gyerekek naponta átlagosan 4-5 órát töltenek képernyő előtt, és ennek jelentős részét üzenetküldő alkalmazásokban. Csevegnek, csoportokban szervezkednek, akár márkákkal és influenszerek csoportjaival veszik fel a kapcsolatot – és közben szinte senki nem kérdezi meg, hogy az a platform, amelyen mindezt teszik, valójában mennyire biztonságos, privát és jóhiszemű.

SEGÍTS, HOGY SEGÍTHESSÜNK!

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.

  • Számlaszám: 12100011-19129370
  • Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület

A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.

Itt nem csak a privát csevegésről, hanem az online brandekkel való kapcsolatról is szó van. Erről ebben a cikkben részletesebben is olvashatsz.

Az Edelman Trust Barometer kutatása szerint a fogyasztók 88 százaléka megbízható márkától vásárol szívesebben, és 83 százalékuk ajánlja is azt – de ugyanez a bizalmi logika érvényes az alkalmazásválasztásra is. Egy rosszul megválasztott üzenetküldő nem csupán kényelmetlenséget okoz: kiszivárgott adatokat, manipulatív kapcsolatfelvételeket és olyan biztonsági réseket hagy maga után, amelyeket a gyerek egyedül nem képes kezelni.

Irány a webshop! Irány a webshop! Hirdetés

Nem véletlen, hogy a Viber igyekszik ezt tudatosítani, és nem titkoltan PR-szándékkal, de közhasznúan hasznos tanácsot adni a szülőknek, amire tényleg érdemes figyelnünk. Itt tehát 5 pont, amelyre a világ egyik leghíresebb hívás- és üznetküldő szolgáltatása szerint nagyon fontos figyelnie minden felhasználónak:

  1. Titkosítás nélkül az üzenet nem a tiéd
    A végpontok közötti titkosítás azt jelenti, hogy az üzenetet kizárólag a küldő és a címzett látja, még a platformot üzemeltető cég sem. Ha ez hiányzik, az üzenetek elvben bárki számára olvashatók, aki hozzáfér a szerverekhez: egy adatvédelmi incidens, egy hatósági megkeresés vagy egy belső visszaélés elegendő. A Viber 2016 óta alapértelmezetten alkalmazza ezt a technológiát, ami azt jelenti, hogy a felhasználónak nem kell semmit bekapcsolnia, a védelem minden beszélgetésre automatikusan érvényes.
  2. Egy kiszivárgott jelszó elég
    Az erős jelszó unalmas tanácsnak tűnik, mégis az egyik leggyakoribb biztonsági rés. A kétlépcsős azonosítás – amikor bejelentkezéskor egy külön PIN-kódot is kér az alkalmazás – azt jelenti, hogy a jelszó önmagában nem elég a fiókhoz való hozzáféréshez. Aki bekapcsolja, az egy extra réteget épít be arra az esetre, ha a telefon idegen kézbe kerül, vagy a jelszó valahol kiszivárog.
  3. Amit nem állítasz be, azt mások döntik el helyetted
    Ha a profilképed mindenki számára látható, ha bárki hozzáadhat csoporthoz kérdezés nélkül, ha az utolsó online állapotod nyilvános, ezek mind olyan adatpontok, amelyeket manipulatív fiókokkal működő csalók aktívan gyűjtenek. A legtöbb alkalmazásban, köztük a Viberben is, külön szabályozható, ki láthatja a profilképet, ki küldhet csoportmeghívót, és ki léphet kapcsolatba a felhasználóval. Tíz perc alatt végigjárhatók, és hosszú távon lényeges különbséget jelentenek.
  4. Ha valami gyanús, azonnal lépj!
    Az MI-alapú visszaélések olyan szintre fejlődtek, ahol az emberi figyelem önmagában már nem elegendő szűrő. Hamis profilok, automatizált üzenetsorozatok, megszemélyesítési kísérletek – ezek felismeréséhez egyre kevésbé elég a józan ész. A szokatlan hangvételű üzenet, az ismeretlen kontakt sürgető kérése, a túl jól időzített ajánlat mind figyelmeztető jelek. A legtöbb üzenetküldő szolgáltatás már beépített „Jelentés és blokkolás" funkcióval rendelkezik, amely bármely beszélgetésből elérhető. Ezzel másokat is védesz, jelents minden gyanús tevékenységet.
  5. Minden platform biztonságosnak mondja magát, de nem mindegy, ki ellenőrzi
    Fontos, hogy egy adott appnak legyen független megbízhatósági tanusítványa is. A Viber kiemeli, hogy rendelkezik SOC 2 Type II (Service Organization Control 2) minősítéssel, amely egy amerikai könyvvizsgálói szabvány, az AICPA (American Institute of Certified Public Accountants) dolgozott ki. Nem egyszeri ellenőrzés, hanem egy legalább hat hónapos megfigyelési időszak eredménye: független auditorok vizsgálják, hogy egy szervezet rendszerei valóban és folyamatosan megfelelnek-e öt területen – adatbiztonság, rendelkezésre állás, feldolgozási integritás, bizalmasság és magánszféra-védelem. A „Type II" jelzés épp ezt különbözteti meg a „Type I"-től: nem azt igazolja, hogy a rendszer egy adott pillanatban megfelelőnek látszott, hanem hogy huzamosabb időn át ténylegesen úgy működött. Felhőalapú szolgáltatások és kommunikációs platformok esetén ez az egyik legszigorúbb és leginkább elfogadott nemzetközi minősítés.
Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon, Instagramon és Viberen is!

Szülőként is fontos képben lenned

A biztonságos kommunikáció kérdése nem ott kezdődik, hogy a gyereked mit ír és kinek, hanem ott, hogy milyen csatornán teszi. Egy platform, amely nem titkosít alapértelmezetten, amely nem esett át független ellenőrzésen, és amelynek adatvédelmi beállításait senki nem nézte át, olyan közeg, amelybe szülőként beleegyezel, amikor letöltöd és átadod.

Az öt lépés, amelyet a cikk bemutat, arra érdemes használni, hogy a teret, amelyben a gyereked kommunikál, tudatosan válaszd meg. A digitális biztonság nem egyszeri beállítás, hanem folyamatos figyelem: ugyanolyan természetes szülői feladat, mint megkérdezni, hol töltötte a délutánt, milyen járművekkel utazik, hol találkozik a barátaival vagy milyen játékokkal játszik. 

Mantaro Webshop Mantaro Webshop Hirdetés