Automatikus kamerák, szakaszos sebességmérés, jövedelemarányos bírság és a száguldozók autójának elkobzása is szerepel abban a közlekedésbiztonsági kérdőívben, amelyet Vitézy Dávid ismertetett. Te is véleményt mondhatsz a törvénymódosítás előtt.

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
Magyarországon 456 ember halt meg közúti balesetben az elmúlt évben, több mint 4500-an súlyos, legalább 14 500-an pedig könnyebb sérülést szenvedtek. Ezekkel a számokkal indította közlekedésbiztonsági felhívását Vitézy Dávid, aki szerint az új KRESZ elkészülte előtt is szükség van az életveszélyes szabályszegések visszaszorítására.
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium kérdőíve öt területet emel ki:
A véleményeket 2026. szeptember 9-ig gyűjtik, az eredmények értékelését szeptember 25-től ígérik. A kitöltés anonim, önkéntes, a tájékoztatás szerint körülbelül 15 percet igényel.
„Arra kérek minden autóst, motorost, kerékpárost, rollerezőt és gyalogost, hogy vegyen részt a társadalmi párbeszédben, és mondja el a véleményét. Minél többen vesznek részt benne, annál erősebb felhatalmazást kapnak azok az intézkedések, amelyek valóban biztonságosabbá tehetik a magyar utakat” - írja posztjában Vitézy Dávid.
A kérdőív egyik legkeményebb felvetése a járművek lefoglalása vagy végleges elkobzása. Magyarországon erre jelenleg közlekedési szabálysértés miatt általában nincs lehetőség, a tervezet azonban az osztrák és svájci gyakorlatot is példaként hozza fel. Ausztriában bizonyos mértékű sebességtúllépésnél a hatóság ideiglenesen lefoglalhatja, súlyosabb vagy ismételt esetben pedig el is kobozhatja a járművet.
A jelenlegi magyar rendszerben a legsúlyosabb gyorshajtás legfeljebb 468 ezer forintos közigazgatási bírsággal és – az autóvezető azonosítása esetén – nyolc büntetőponttal járhat. A jogosítvány elvesztéséhez többnyire ismételt vagy halmozott szabályszegés szükséges. Az egyeztetés azt is felveti, hogy az utcai versenyzés önálló bűncselekmény legyen, ahogy Németországban már jelenleg is az.
A büntetés összegét az elkövető jövedelméhez is köthetnék. A kérdőív Finnország és Svédország napi tételes rendszerét mutatja be, amelyben a súlyosabb közlekedési vétségek pénzügyi következménye az érintett keresetéhez, vagyonához és családi helyzetéhez igazodhat. Így ugyanaz a gyorshajtás egy magas jövedelmű autósnak nagyobb összegű bírságot jelenthet.
Külön kategóriát kaphatnának a visszaesők is. A korábbi szabálysértések több büntetőpontot, magasabb pénzbírságot, a jogosítvány bevonását vagy a jármű forgalomból történő kivonását eredményezhetnék. A kérdőív nem kész jogszabályt mutat be, hanem több lehetséges modellt sorol fel.
A technológiai fejezet egyik központi eleme a szakaszos sebességmérés. A rendszer két ellenőrzési pont között rögzíti a jármű haladási idejét, majd ebből kiszámítja az átlagsebességet. Így kevésbé működik az a gyakorlat, amikor az autós kizárólag a traffipax előtt lassít, majd az ellenőrzési pont után ismét gyorsít.
A kormányzati háttéranyag szerint az ilyen rendszerek több európai országban legalább 30 százalékkal csökkentették a személyi sérüléses balesetek számát, egyes helyszíneken pedig 40–50 százalék feletti visszaesést mértek a súlyos és halálos baleseteknél.
Felmerül a buszokra szerelt kamerák használata is. Ausztriában és az Egyesült Államok egyes részein a menetrend szerinti járművek szélvédőjén elhelyezett rendszerek rögzíthetik például a buszsáv jogosulatlan használatát, majd a felvétel automatikusan bekerülhet a hatósági rendszerbe. A német példában a kamera a szabálytalanul használt sávot figyeli, a bírsághoz pedig a rendszámnak és a sofőr arcának is felismerhetőnek kell lennie.
Az elektromos rollerek szabályozását a kormány a teljes KRESZ-reform elkészülte előtt rendezné. A felvázolt rendszer két kategóriát különítene el: a legfeljebb 25 km/órás sebességre képes modellekre a kerékpáros közlekedéshez hasonló előírások vonatkoznának, a 25 km/óránál gyorsabb járműveket pedig a segédmotoros kerékpárokhoz hasonlónak sorolnák be.
A különbség a sisakviselést, az életkori korlátozásokat, az úthasználatot, a biztosítást és az utasszállítást is érintheti, ezek konkrét részleteit azonban a nyilvános tájékoztató még nem rögzíti. A minisztérium állítása szerint 2025-ben a motoros rolleresek okozták a személysérüléses közúti balesetek több mint négy százalékát, 2026 egyes hónapjaiban pedig már a személyautók vezetői és a kerékpárosok mögött a harmadik legnagyobb okozói csoportot alkották.
A kérdőív külön kiemeli a gyerekek veszélyeztetettségét, és „riasztóan emelkedő” egészségügyi adatokról ír.
Az elektromos roller kapcsán régóta kongatják a vészharangot a szakemberek: egy 20–25 km/órával haladó eszköz bizony már közúti jármű, amelyen nincs karosszéria, biztonsági öv vagy ütközési zóna, így közvetlen fizikai veszélyt jelent a használójára.
A szabályozás rendezése tisztább és biztonságosabb helyzetet teremthet a szülők számára is. Ha egyértelmű törvények rögzítik a korhatárt, a kötelező sisakviselést, a sebességhatárt és a világos úthasználati szabályokat, kevesebb feszültség és döntési teher marad a mindennapos „családi alkukra” vagy egy rolleres alkalmazás apró betűs feltételeire.
A jelenlegi kérdőív és felvetés viszont még nem válaszolja meg a legfontosabb kérdéseket:
Ezek megválaszolása nélkül a „gyerekek védelme” egyelőre csupán üdvözlendő célkitűzés marad, az érdemi, működő szabályozás részletei a későbbiekben fognak eldőlni.