A TheVR és ZsozeAtya már üdítőt is árul – ezt veszi meg a gyerek a Grapyvel

2026.07.13. 21:03 Horváth Péter

A TheVR és ZsozeAtya neve mostantól a boltok üdítőspolcain is megjelenik, ez jól ismert trend, amikor a tartalomgyártó saját közönségét vezeti a videóktól a pénztárig. Szülőként az összetevők mellett ennek pszichológiáját is érdemes ismerni.

A TheVR és ZsozeAtya már üdítőt is árul – ezt veszi meg a gyerek a Grapyvel

Nincs most elég időd?

A TheVR és ZsozeAtya közös kékszőlős üdítője július 10-én jelent meg az interneten, és a boltokba is érkezik.
A Grapy koffeint és édesítőszert a közzétett összetétel alapján nem tartalmaz, egy 330 milliliteres dobozban viszont 39,6 gramm cukor található.
A gyerek a termékkel együtt a kedvenc tartalomgyártójához fűződő kapcsolatot, a közösséghez tartozás élményét és egy felismerhető internetes jelképet is megvásárolhat.
A nemzetközi példák alapján a személyes márka hatalmas kereskedelmi előny, az élelmiszereknél azonban külön figyelmet igényel a cukor, a koffein, az adagméret és a gyerekekre szabott reklám.
Ebben a cikkben adunk pár tippet a szülői döntésekhez.

SEGÍTS NEKÜNK, HOGY SEGÍTHESSÜNK!

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.

Számlaszám: 12100011-19129370
Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület

A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.

Az elmúlt 1-2 napban a csapból is ezt folyt: Grapy néven dobott piacra közös kékszőlős üdítőt a TheVR és ZsozeAtya. A 330 milliliteres, szénsavas ital július 10-től rendelhető webshopból, július 16-án pedig több mint 300 SPAR és INTERSPAR üzlet polcain jelenik meg, később további boltokban is árulják majd. A kampány az influenszertermékektől is igyekszik elhatárolni a Grapyt: hosszú távra terveznek vele, az elérhetőségét pedig a kereslethez kötik. Ettől a termék még egyértelműen a két tartalomgyártói márka közönségére és ismertségére épül.

Hirdetés

A termékbevezetés óriási sajtóvisszhangot kapott, nem véletlen, hiszen a két neves videós formátummal nem csak terméket, hanem kattintást is el lehet adni, akkor is, ha sokan ilyenkor éppen fanyalogni akarnak - ez is figyelemgazdaság.

Minket inkább az érdekelt, milyen üzleti és marketingmechanizmusok működnek, amikor egy influenszer terméket kezd el árulni, mi a pszichológiai háttere ennek és mire figyeljen egy tudatos szülő, amikor gyermeke rajongásból akar fogyasztóvá válni.

Kicsoda a TheVR és ZsozeAtya?

A TheVR 2013-ban indult, kezdetben virtuális valósággal és videójátékokkal foglalkozott, majd többcsatornás médiamárkává fejlődött. Pisti és Jani gamingvideókat, technológiai műsorokat, élő közvetítéseket, reggeli beszélgetős műsort és podcastokat készít. A fő YouTube-csatornáját több mint 920 ezren követik, Twitch-tartalmaik pedig élő adásokkal és visszanézésekkel együtt havonta körülbelül tízmillió megtekintést érnek el.

🧠 Miről is van szó pontosan?

YouTube: A Google tulajdonában álló videómegosztó platform, amelyen rövid és hosszú videók, élő közvetítések, zenék és podcastok is elérhetők. A tartalomkészítők feliratkozókat gyűjthetnek, reklámbevételeket szerezhetnek, és közvetlen kapcsolatot építhetnek a nézőikkel.

Twitch: Elsősorban élő internetes közvetítésekre épülő platform, amely a videójátékos streamek mellett beszélgetős, zenei és más műsorokat is kínál. A nézők valós időben írhatnak a chatbe, követhetik vagy előfizetéssel támogathatják a műsorkészítőket.

ZsozeAtya ugyanez a videós generáció, szintén 2013-as indulása óta a magyar videós és streamingkultúra egyik régóta jelen lévő, jellegzetes és ellentmondásos alakja, jelenleg 682 ezer feliratkozóval és csaknem 270 milliós megtekintéssel. Szókimondó humora, saját nyelvezete és visszatérő poénjai köré több százezres közönség, majd önálló üzleti világ épült. Saját vállalkozása, az NBER márka részben azért jött létre, mert korhatárosabb stílusa kevésbé illeszkedett a hagyományos hirdetői elvárásokhoz. Külső márkakapcsolatok helyett saját termékekkel kezdte hasznosítani a figyelmet.

Ez azt jelenti, hogy a potenciális célcsoport is széles lehet. Aki több mint egy évtizeddel ezelőtt 14–18 évesen kezdte követni őket, 2026-ban már 27–31 éves. Az akkori huszonéves nézők ma a harmincas éveik közepén vagy végén járnak. Saját jövedelmük lehet, sokan családot alapítottak, és egy 24 darabos üdítőcsomag vagy egy drágább gyűjtői termék megvásárlásához már nincs szükségük szülői engedélyre. A Grapy számukra nosztalgikus vagy közösségi vásárlás is lehet: egy darab abból az internetes világból, amelyet kamaszkoruk vagy fiatal felnőttkoruk óta követnek.

Persze az idősödő törzsközönség mellett folyamatosan érkeznek új nézők. A gamingvideók, a klipek, a rövid videók és a vendégszereplések a tizenéveseket és a húszas éveik elején járókat is elérik. A Grapy vizuális megjelenése, a harsány kampányfilm, a hamarosan startoló találkozókkal összekötött országos roadshow és a limitált merchandise erősen szólhat a 13–24 éves korosztályhoz is.

Nem most kezdődött a termékkapcsolás

Csak hogy lásd, két ilyen szintű tartalomgyártó brand mennyi másodlagos piacot tud teremteni, érdemes felidézni, hány termék kapcsolódik már a nevükhöz, ebből jól érzékelhető az is, mennyire megéri így hasznosítani a figyelemmel felépített ismertséget.

ZsozeAtya:

NBER energiaitalok és koffeinmentes üdítők;
NBER-pólók, sapkák és más merchandise-termékek;
a korábban Budapesten működő NBER Bár;
a Nyíregyházán megnyitott Valhalla Burger;
más tartalomgyártókkal közös, gyakran limitált italízek.

TheVR:

saját webshopban értékesített pólók, pulóverek, sapkák, zoknik, ajándékok;
Nessajjal közös Aputest-ruházati kollekció;
50 példányos, számozott TheVR × Evolvens automata karóra;
saját kedvenc rendelésükre, majd közös műsorra épülő McDonald’s-kampányok;
most először széles bolti forgalomba kerülő saját üdítő.

Hirdetés

A nagy külföldi videósok is hamar saját nevükkel árultak valamit

A tartalomgyártók régen elsősorban hirdetésekből, támogatásokból és szponzorált videókból kerestek pénzt. A saját termék ennél nagyobb ellenőrzést és magasabb bevételi lehetőséget kínál. Az alkotó már rendelkezik közönséggel, kommunikációs csatornákkal és ismertséggel, ezért a márka bevezetését nem a nulláról kezdi.

Logan Paul és KSI 2022-ben indított Prime italcsaládja rövid idő alatt státusztermékké vált a fiatalok körében. Az első időszakban készlethiány, sorban állás és drága másodlagos értékesítés kísérte. A sportitalt olyan közönség kereste, amely már a két alapító korábbi videóit, sporteseményeit és rivalizálását is követte.

🧠 Miről is van szó pontosan?

Logan Paul és KSI: Két globálisan is a legismertebbek közé tartozó YouTuber és bokszoló, akik hatalmas fiatal rajongótáborral rendelkeznek.

A siker mellé komoly vita társult. A Prime Hydration koffeinmentes, palackos sportital, a hasonló arculatú Prime Energy viszont dobozonként 200 milligramm koffeint tartalmazott. Chuck Schumer amerikai szenátor 2023-ban hatósági vizsgálatot sürgetett, mert szerinte a csomagolás hasonlósága miatt a szülők könnyen összekeverhették a két változatot. A Prime Energy saját figyelmeztetése alapján sem volt ajánlott 18 éven aluliaknak.

MrBeast 2022-ben indított Feastables csokoládémárkája 2024-ben már több mint 215 millió dolláros bevételt ért el. A termékek erejét MrBeast több százmilliós YouTube-közönsége, a látványos kihívások és a nyereményekhez kapcsolt kampányok adták.

🧠 Miről is van szó pontosan?

MrBeast: A világ legtöbb feliratkozóval rendelkező egyéni YouTube-videósa (Jimmy Donaldson), ismert extrém kihívásairól és grandiózus jótékonysági akcióiról.

Az amerikai gyermekreklámokat vizsgáló CARU 2025-ben több kifogást is megfogalmazott a Feastables kommunikációjával kapcsolatban. A szervezet szerint egyes hirdetések nem voltak egyértelműen felismerhetők reklámként a gyerekek számára, egy nyereményjáték pedig azt sugallhatta, hogy több csokoládé megvásárlásával növelhető a nyerési esély. A vizsgálat a korhatárok közlését és a személyes adatok gyűjtését is érintette. A MrBeast- és Feastables-csapat több változtatást végrehajtott, miközben alaptalannak tartotta a vádakat.

Emma Chamberlain kávémárkája más irányból építkezett. A kávézás már korábban is visszatérő eleme volt a videós személyiségének, ezért a Chamberlain Coffee hitelesen illeszkedett a róla kialakult képhez. A márka 2022-ben hétmillió dolláros befektetési kört zárt, és önálló fogyasztói vállalkozássá nőtt.

🧠 Miről is van szó pontosan?

Emma Chamberlain: Népszerű amerikai influenszer, vlogger és podcaster, aki divat- és életmód tartalmaival lett világhírű.

A három történet ugyanannak az üzleti modellnek eltérő változata. A Prime a rajongásból és a ritkaságból, a Feastables a hatalmas elérésből és a nyereményekből (és az ezzel járó FOMO-érzetből), a Chamberlain Coffee pedig a személyiség és a termékkategória közötti természetes kapcsolatból épített márkát.

Miért akarja a gyerek azt, amit a kedvenc influenszere árul?

Az influenszertermékek hatása több pszichológiai folyamatból áll össze.

A rendszeres találkozás ismerős érzetet teremt,
az ismerősség bizalmat építhet,
a termék pedig idővel a közösséghez tartozás jelképévé válhat.

Így a tartalomgyártóhoz kapcsolódó érzések is bekerülnek a vásárlási döntésbe. Ilyen esetben már maga a marketing folyamat is más. A hagyományos reklám szereplője néhány másodpercig beszél a nézőhöz. Egy tartalomgyártó hetente több órát is tölthet vele a képernyőn keresztül. A gyerek ismeri a hangját, a szófordulatait, az ízlését és a reakcióit. Tudja, hogyan rendezi be a stúdióját, mit eszik adás közben, milyen játékokat szeret és miről beszélt a múlt héten.

Ez a tudat és kötődés csökkentheti a vásárlással kapcsolatos bizonytalanságot. Ha a gyerek nem tudja megítélni egy üdítő gyártását vagy ár-érték arányát, a tartalomgyártóról kialakult véleményét használhatja támpontként. A rokonszenv így átkerülhet a termékre.

A forráshitelesség elmélete szerint egy ajánlás annál meggyőzőbb, minél hozzáértőbbnek, megbízhatóbbnak és rokonszenvesebbnek látjuk az ajánlót. Ezek a tulajdonságok könnyen összemosódnak.

A technológiai tájékozottság, a humor vagy a műsorvezetői rutin nem jelent élelmiszeripari szakértelmet, az évek alatt kialakult általános bizalom mégis alakíthatja az ital megítélését. Főleg azért, mert az ilyenkor kialakuló paraszociális kapcsolat során a néző úgy érzi, hogy ismeri a médiaszereplőt, miközben az alkotó személyesen nem ismeri őt.

🧠 Miről is van szó pontosan?

Paraszociális kapcsolat: Egyoldalú pszichológiai kötődés, amelyet a néző egy médiaszereplővel, hírességgel, tartalomgyártóval vagy kitalált karakterrel alakít ki. A rendszeres találkozás, a közvetlen megszólítás és a személyes részletek megosztása az ismeretség érzetét keltheti, miközben a szereplő nem ismeri személyesen a követőt. A kapcsolat érzelmileg valós élmény lehet, és befolyásolhatja a bizalmat, az azonosulást, valamint a fogyasztói döntéseket.

És hogy az ilyen egyoldalú rajongásból mekkora baj lehet? Egy 2023-ban végzett, 2028 magyar felnőtt válaszaira épülő reprezentatív kutatás szerint a lakosság 4,5 százalékánál jelent meg olyan erős rajongói bevonódás, amely alacsonyabb pszichés jólléttel társult: a 18–34 évesek körében ez az arány 8,5 százalék volt. A válaszadók közül 769-en neveztek meg kedvenc hírességet, közöttük 15 százalék tartozott az erősen bevonódó csoportba. Ők több depresszív, szorongásos, stresszel és problémás internethasználattal kapcsolatos tünetről számoltak be. A vizsgálat összefüggést talált, az ok-okozati irányt nem tudta megállapítani:

a fokozott rajongás kapcsolódhat a lelki nehézségekhez, de az is elképzelhető, hogy a már meglévő problémák tesznek fogékonyabbá az erős, egyoldalú kötődésre.

A szerzők ezért a kedvenc híresség szokásainak átvételét, a túlzott érzelmi azonosulást és a rajongás mindennapi életet kiszorító mértékét tekintik figyelmeztető jelnek, nem a hétköznapi érdeklődést vagy lelkesedést.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon, Instagramon és Viberen is!

Persze nem kell szélsőséges rajongás ahhoz, hogy hatással legyen ránk az a videós vagy influenszer, akit követünk. A Liverpooli Egyetem kutatói 10–11 éves gyerekekkel beszélgettek arról, hogyan értelmezik a YouTube-videókba épített élelmiszerreklámokat. A résztvevők közül sokan felismerték az értékesítési szándékot, az ismerős YouTuberekkel mégis megértőbbek voltak. Úgy érezték, hogy ezek az alkotók közelebb állnak hozzájuk, ezért az ajánlásukat sem ugyanúgy kezelték, mint egy hagyományos reklámot.

A reklám felismerése csak egy része a védekezésnek. A gyereknek értenie kell a meggyőzés célját, képesnek kell lennie ellenállni. A rajongás, az éhség, a fáradtság, a kortársak véleménye vagy a limitált készlet nyomása könnyen gyengítheti ezt az önkontrollt.

Már csak azért is, mert a márkák társas jelzéseket is hordoznak. Egy TheVR-póló, NBER-sapka vagy Grapy-doboz megmutathatja, milyen videókat néz a gyerek, milyen poénokat ért, és melyik online közösséget érzi sajátjának. Serdülőkorban a kortársak visszajelzése és az identitás keresése különösen erősen hat a döntésekre. A termék ebben a helyzetben közösségi jelvénnyé válhat. A gyerek nemcsak megkóstolja az italt, hanem fotót készít róla, elviszi az iskolába, megmutatja a barátainak vagy megőrzi a dobozt. A roadshow ezt a társas jelentést tovább erősíti. A vásárlás mellé találkozás, közös fotó, limitált tárgy és megosztható élmény társul. A doboz később egy esemény emléke is lehet.

És az utolsó, de nem elhanyagolható szempont a sürgetés. A „limitált”, „készlet erejéig”, „csak most” és „drop” kifejezések időnyomást teremtenek. A vásárló kevesebb időt hagy az ár összehasonlítására és a szükséglet átgondolására. Ha a közösségi felületeken mások már mutatják a saját példányukat, megjelenhet a kimaradástól való félelem is.

Egészségtudatos szülőként mit érdemes látni a Grapyban?

A közzétett összetevők szerint az ital ivóvízből, cukorból, 10 százaléknyi, sűrítményből visszahígított kékszőlőléből, szén-dioxidból, citromsavból, aromából, kálium-szorbátból, nátrium-benzoátból és briliáns fekete PN színezékből készül. Koffein és édesítőszer nem szerepel a felsorolásban, így nem energiaitalról beszélünk, ez fontos szempont.

Száz milliliter 12 gramm cukrot tartalmaz, így egy teljes dobozban 39,6 gramm van. Ez közel tíz, egyenként négygrammos kiskanálnyi mennyiségnek felel meg. Az ital energiatartalma dobozonként körülbelül 162 kilokalória.

A cukor egy része a hozzáadott cukorból, másik része a kékszőlőléből származik. A WHO meghatározásában mindkettő beleszámít a szabad cukrok közé, mivel a gyümölcslevek és a gyümölcslé-sűrítmények cukortartalma is ebbe a kategóriába kerül. A szervezet a napi energiabevitel kevesebb mint 10 százalékában korlátozná a szabad cukrokat, további egészségügyi előnyökért pedig 5 százalék alatti arányt javasol. A pontos grammban kifejezett érték a gyerek korától, testméretétől és energiaigényétől függ, egyetlen 39,6 grammos ital azonban már a napi keret jelentős részét kilövi, erre mindenképpen figyelni kell.

🧠 Miről is van szó pontosan?

WHO (World Health Organization): Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, amely a nemzetközi közegészségügy irányításáért és koordinálásáért felel.

Az egészségtudatos hozzáállás persze nem igényli a termék démonizálását. A Grapy cukros üdítőként illeszthető be az étrendbe: alkalmi élvezeti termék, amely nem helyettesíti a vizet és nem válik automatikusan egészségesebbé a gyümölcstartalomtól vagy a tartalomgyártók nevétől.

Hirdetés

Mit tehetünk szülőként?

Ha a gyerek rajongóként akar terméket, ne cikizzük, ne szégyenítsük meg. Ha azzal rázzuk le a kérést, hogy „ez csak egy drága hülyeség”, a kortárs nyomás és a rajongás úgyis felülírja a szavunkat. A tiltás és a gúnyolódás lezárja a kommunikációt. Ismerjük el, hogy ez most egy fontos státuszszimbólum a közösségében.
Kérdezzünk rá a valódi okra. Valóban az ízre kíváncsi, a dobozt szeretné feltenni a polcra, vagy a barátainak akarja megmutatni az iskolában? Ha megértjük, hogy a valahová tartozás a cél, sokkal könnyebb kezelni a helyzetet, mintha csak egy üdítőről vitatkoznánk.
Matekozzunk együtt a címkével. Ne elégedjünk meg a „10% gyümölcs” felirattal, és ne is csak mi olvassuk el az apróbetűt. Számoljuk ki közösen: a dobozban lévő majdnem 40 gramm cukor tíz teáskanálnak felel meg. Ezt érdemes fizikailag is megmutatni neki, kiporciózva egy pohár mellé.
Beszéljünk az üzleti modellről. Segítsünk neki szétválasztani a rajongást a kereskedelemtől. Tisztázzuk, hogy bár a videósok szimpatikusak és szórakoztatóak, ez egy üzleti vállalkozás. Közvetlen anyagi érdekük fűződik az eladáshoz, a lelkes ajánlásuk pedig reklám.
Tanítsuk meg felismerni a marketingtrükköket. A „limitált”, „készlet erejéig”, „csak most” kifejezések mesterségesen keltenek pánikot (ez a FOMO, a kimaradásból való félelem). Mutassuk meg neki, hogy ez egy bevált értékesítési technika, aminek az a célja, hogy azonnali, impulzív döntést hozzon, mielőtt átgondolná a vásárlást.
Mutassunk hiteles felnőtt mintát is. Ha mi magunk is gondolkodás nélkül megvesszük a kedvenc sportolónk, színészünk vagy márkánk által túlárazott, hangzatos termékeket, a gyerek is ezt a mintát másolja majd. Legyünk következetesek a saját fogyasztói döntéseinknél is, mert ezt örökítjük tovább tanult viselkedéssel.