Miért hasonlítja az egész internet Erling Haalandot egy Dragon Ball Z karakterhez?

2026.07.16. 12:25 Képernyőidő

Ha az elmúlt napokban feltűnően sok posztban láttál egy rózsaszín rajzfilmszörnyet Erling Haaland arcával, nem véletlen: az internet ismét elővette egyik kedvenc poénját a norvég válogatott csatáráról.

Miért hasonlítja az egész internet Erling Haalandot egy Dragon Ball Z karakterhez?

Nincs most elég időd?

Az Erling Haaland–Majin Buu mém a norvég csatár és a Dragon Ball Z egyik ellenfelének vizuális hasonlóságára épül.
A legkorábbi ismert változat 2021 januárjában jelent meg, még Haaland dortmundi időszakában.
A mém most a világbajnokság alatt robbant be újra: Norvégia 28 év után jutott ki a tornára, Haaland pedig kiejtette Brazíliát.
A futballista maga is elismerte, hogy lát némi hasonlóságot, ezzel persze csak feltüzelte a vicces trend terjedését.
Ez a poén megmutatja, hogyan kaphat új lendületet egy évekkel korábbi tartalom egy aktuális esemény hatására.

SEGÍTS, HOGY SEGÍTHESSÜNK!

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.

Számlaszám: 12100011-19129370
Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület

A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.

Erling Haaland jelenleg a világ egyik legismertebb futballistája, a világbajnokság színpada azonban eddig hiányzott pályafutásából. Norvégia legutóbb 1998-ban szerepelt a tornán, így a 2026-os visszatérés egy 28 éves nemzeti várakozást zárt le. A selejtezők során Haaland 16 gólt szerzett, majd az Irak elleni nyitómérkőzésen két találattal jelezte, hogy a vb-n is folytatja a sorozatot.

Hirdetés

A sportoló történet a Brazília elleni nyolcaddöntőben vált globális eseménnyé. Haaland a 79. és a 90. percben is betalált, csapata pedig 2–1-re kiejtette az ötszörös világbajnokot. Norvégia története első vb-negyeddöntőjébe jutott, Haaland pedig hét góllal az aranycipőért versenyzett.

Innentől minden mozdulata online tartalommá vált: a hajgumija, az ünneplése, a szurkolókkal készített felvételei és a róla gyártott mémek ugyanabban a közösségi médiás környezetben terjedtek.

A norvégok ehhez könnyen felismerhető, bárki által utánozható rítust is teremtettek. A szurkolók evezést utánzó, dobütésekkel kísért „Viking Row” ünneplése a lelátókról eljutott rövid videók millióiba világszerte. A közös mozdulatsor néhány másodperc alatt érthető, látványosan kapcsolódik Norvégiához, és újra eljátszható szinte bárhol – pontosan olyan forma, amelyet a TikTok és az Instagram közönsége gyorsan tovább tud alakítani.

A menetelés köré közben teljes internetes Haaland-univerzum épült. MI-vel készült videókban viking sereget vezetett, más alkotások K-pop-sztárrá formálták, a róla szóló dalok pedig gólvideók és szurkolói összeállítások állandó kísérőivé váltak. Haaland játékos, önironikus közösségi médiás jelenléte a futballt ritkábban követő közönség számára is könnyen befogadhatóvá tette a jelenséget.

Ebben a felfokozott figyelemben került elő újra egy 2021 óta keringő poén is. Az internet már Haaland dortmundi éveiben felfedezte a hasonlóságot közte és a Dragon Ball Z rózsaszín ellenfele, Majin Buu között. A világbajnokság új közönséget és egy minden korábbinál nagyobb Haaland-pillanatot adott a mémnek.

De kicsoda Majin Buu?

Ha a családban senki nem néz animét, a mém fele elsőre értelmezhetetlen lehet. Majin Buu azonban hosszú ideje a Dragon Ball-univerzum egyik legismertebb alakja: egyszerre komikus, kiszámíthatatlan és félelmetes ellenfél, aki több, egymástól látványosan eltérő formában jelenik meg.

🧠 Miről is van szó pontosan?

Dragon Ball: Akira Toriyama 1984-ben indult japán mangasorozata, amely eredetileg Son Goku gyerekkorát, harcművészeti fejlődését és a kívánságokat teljesítő hét sárkánygömb keresését követte. A történetből 1986-ban készült animesorozat, majd 1989-ben elindult a komolyabb hangvételű, nagyobb szabású küzdelmekre épülő Dragon Ball Z. Utóbbi 291 epizódon keresztül mutatta be többek között a Saiyan-, a Freeza-, a Cell- és a Majin Buu-történetszálat. A manga Japánban végig Dragon Ball címen futott, a „Z” megkülönböztetést az animeadaptáció kapta. A sorozat világszerte meghatározóvá tette a japán harci animék számos ismert elemét, köztük az egyre erősebb átalakulásokat, a hosszú párbajokat és a látványos energiatámadásokat. Hatása ma is érezhető az animékben, a videójátékokban, a sportolók gólörömeiben és az internetes mémkultúrában

Majin Buu a Dragon Ball Z utolsó nagy történetének központi ellenfele. Rózsaszín teste rendkívül gyorsan regenerálódik, más lényeket képes magába olvasztani, áldozatait pedig édességgé változtathatja. Több formája közül a kövérkés, gyerekesen viselkedő Buu vált a legismertebbé, a Haaland-mémek azonban rendszerint a magasabb és izmosabb Super Buut használják.

A párhuzam főként Super Buu sima arcára, magas homlokára, keskeny szemére, széles vállára és jellegzetes mosolyára épül. A szőke haj természetesen hiányzik az eredeti karakterről, ezért a mémrajzolók rendszerint ezt is hozzáadják. A poént Haaland szokatlanul erős testalkata is támogatja: a pályán gyakran úgy hat, mintha egy animéből érkezett, eltúlzott képességekkel rendelkező ellenfél lenne.

Nem mai poén

A legkorábbi ismert változat még 2021-ben jelent meg a Twitteren, a mai X-en. A DepalomitaOk nevű felhasználó olyan illusztrációt készített, amelyen Majin Buu a Borussia Dortmund címere előtt áll, Haaland hosszú szőke hajával. A bejegyzés kevés reakciót kapott, a poénos hasonlítgatás azonban továbbterjedt a futball- és animerajongók közösségeiben.

Két és fél hónappal később már egy teljes Haaland-gólösszeállítás készült Majin Buu ihlette rapzenével. A Bleacher Report Football 2021 májusában szerkesztett képpel ünnepelte a csatár szezonbeli negyvenedik gólját, ekkorra a poén már felismerhető közös nyelvvé vált a két rajongói tábor között.

A világbajnokság mindent felerősített

A világbajnokság alatt Haaland körül önálló internetes kultúra épült fel, így nem csoda, hogy ez a poén is újra életre kelt. A modernnotoriety Instagram-oldal július 6-án tett közzé egy Haaland–Buu-válogatást, amely pillanatok alatt 60 ezer kedvelést kapott. A trend pedig ismét terjedni kezdett.

Norvégia végül a negyeddöntőben, hosszabbítás után 2–1-re kikapott Angliától. Haaland újabb gólt már nem szerzett, hét találatával azonban a torna egyik legeredményesebb játékosaként búcsúzott. A világbajnokság után egy whiskyspalackot tartó, kitömött mosómedvével érkezett haza Norvégiába, így a közösségi média a kiesés után sem maradt Haaland-tartalom nélkül.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon, Instagramon és Viberen is!

Maga a sportoló is új lendületet adott egyébként a social trendnek, amikor a Hidden NY Instagram-oldal posztolta a róla készült mémeket. A válogatás alatt a futballista csak ennyit kommentelt:

„I mean I don’t disagree.”
Magyarul nagyjából: „Hát, nem mondom, hogy nincs igazuk.”

A rövid reakció felkapta a posztot, ami eljutott a sportmédiához is, és újabb rajzokat, ál-akciófigurákat, videókat és montázsokat indított el. Haaland reakciója nem csupán azért futott fel, mert egy világsztár hozzászólt a róla szóló poszthoz. A mém addig róla szólt, ettől kezdve viszont ő is résztvevővé vált benne. A követők már nemcsak összehasonlították a karakterrel, hanem az öniróniáját is értékelték.

Mit tanít ez a mémek működéséről?

A mém olyan közös kulturális rövidítés, amelyet a befogadó néhány másodperc alatt megfejt. A Haaland–Majin Buu-párosításban két távoli világ kapcsolódik össze, a poén pedig akkor működik, ha a néző felismeri a szereplőket és találónak érzi a hasonlóságot. Egy pszichológiai vizsgálat szerint a mém érthetőségét, humorát és megoszthatóságát elsősorban az határozza meg, mennyire tűnik pontosnak ez a kapcsolat.

A mém megosztása közösségi gesztus is. A továbbküldő jelzi, hogy érti a kulturális utalást, követi az aktuális témát, és ugyanahhoz a rajongói körhöz tartozik, mint a címzett. Vagyis a mémeket a közös identitás kialakításának eszközeként is érdemes értelmezni.

Egy régi mém akkor tér vissza, amikor az új esemény ismét használhatóvá teszi. A sok reakció és megosztás felkelti az ajánlórendszerek figyelmét, majd a felhasználók egymást követő változatokkal tartják életben a trendet. A saját hírfolyamunk ettől azt az érzetet keltheti, hogy „az egész internet” ugyanarról beszél, miközben részben a korábbi érdeklődésünkre szabott válogatást látjuk.

Szülőként érdemes három kérdést feltenni a gyereknek:

Mit kell ismerni ahhoz, hogy értsük a poént?
Miért látunk belőle hirtelen ennyit?
Hol húzódik a közös nevetés és a másik külsején való gúnyolódás határa?

Ezekből könnyen eljuthatunk a források, az algoritmikus ajánlások és az online empátia témájához. Erről pedig akkor is érdemes beszélni, ha amúgy mind egyetértünk abban, hogy a mémekről ennyit magyarázni túlzás.

Hirdetés