Eltöröljük az áfát, csak olvass már el egy könyvet!
Dániában az áfa elengedésével igyekeznek elérni, hogy az olvasási kedv ismét nőjön, főleg a fiatalok körében.
Kevés ország mert eddig olyan radikálisat lépni az olvasási válság ellen, mint Dánia most. A kormány eltörli a könyvekre kivetett 25 százalékos áfát – a világon a legmagasabbat –, abban a reményben, hogy ezzel új életet lehel a hanyatló olvasási kultúrába.
Jakob Engel-Schmidt kulturális miniszter szerint a könyvek megfizethetetlensége az irodalomhoz való hozzáférés látványos beszűküléséhez vezetett, és ezzel a dán társadalom egyik legmélyebb kulturális értékét sodorta veszélybe.
A döntés ára és haszna
Az intézkedés az államkasszának évente mintegy 330 millió dán koronás (44 millió eurós, 17,5 milliárd forintos) kiesést jelent. A kormány azonban ezt kulturális befektetésnek tekinti, amelynek hosszú távú megtérülése jóval meghaladhatja a kiesett bevételt. A könyvek áfamentessége része egy átfogó stratégiának, amelyben hangsúlyos az iskolák és könyvtárak együttműködésének támogatása is.
A környező országokban jóval alacsonyabb a könyvekre kivetett áfa:
- Finnországban 14%
- Svédországban 6%,
- Norvégiában pedig már korábban eltörölték.
Dánia most e sorba lép be, de a célja nem pusztán az árak csökkentése, hanem a fiatal generációk olvasási szokásainak megújítása.
A dán statisztikai hivatal szerint 2023-ban 8,3 millió könyvet adtak el az országban, ahol alig több mint 6 millió ember él. Bár a gyerekkönyvek vezetik a toplistát, a miniszter figyelmeztetett: ha az áfa eltörlése nem hoz tényleges árleszállítást a vásárlóknak, és csupán a kiadók profitját növeli, újra napirendre kerülhet a kérdés.
Magyarországon a helyzet nem túl rózsás
Bár Magyarországon a könyvek áfája kedvezményes, mindössze 5 százalék, az olvasási statisztikák így is riasztóak:
- Az Eurostat 2022-es felmérése szerint a 16 év fölötti magyar lakosság 52,3 százaléka olvasott az előző évben könyvet, de 29,9 százalék évente kevesebb mint ötöt.
- Az OECD 2024-es készségfelmérése alapján a magyarok átlagos olvasási teljesítménye 248 pont, 12 ponttal elmaradva az OECD-átlagtól. A felnőttek harmada csak egyszerűbb szövegeket ért meg, míg a magas szintű, 4–5-ös szintű olvasók aránya alig 6 százalék.
- A Libri 2024-es reprezentatív kutatása szerint a 18–69 éves korosztály 42 százaléka egyáltalán nem olvas könyveket. Heti 6–10 órát olvasni csupán 9,6 százalék szokott.
- A PISA-felmérések szerint minden negyedik magyar diák szövegértési nehézségekkel küzd, és a tendencia romlik. Ez egyébként súlyos hatással lehet a tanulmányi és munkaerőpiaci kilátásokra.
Ebből azért látszik, hogy az ár nem minden. Társadalmi és családi erőfeszítésekre is szükség van ahhoz, hogy az olvasás ne tűnjön, ne tűnhessen el az életünkből. A dán intézkedés azért is figyelemre méltó, mert túlmutat a puszta gazdasági eszközön: a kulturális infrastruktúra megerősítését is célozza. Magyarország számára ebből az üzenet a kulturális és oktatási programok fokozott támogatása lehet.
Miért fontos ez szülőként?
Bízunk benne, hogy a fenti, elég riasztó statisztikákat látva ez nem kérdés, de azért próbálunk rá választ adni:
az olvasás nem csupán a tanulmányi siker alapja, hanem a gondolkodás, a képzelőerő és az érzelmi intelligencia fejlődésének kulcsa is. Ha a gyerekek már kiskorban megszokják, hogy könyvek veszik őket körül, könnyebben válnak értő, önállóan gondolkodó felnőttekké.
Mit tehetünk szülőként?
- Vigyük rendszeresen könyvtárba, könyvesboltba a gyereket (több olyan is akad, ahol olvasgatni és játszani is lehet, közösségi térként is remek) és válasszunk együtt olvasnivalót.
- Mutassunk példát: ha minket lát olvasni, nagyobb eséllyel ragad könyvet a kezébe.
- Alakítsunk ki közös esti olvasási rutint, ahol akár pár oldal is elég a szokás fenntartásához.
- Használjuk a képernyőt tudatosan: egy e-könyv, mese podcast vagy hangoskönyv is lehet belépő a történetek világába, de a legjobb, ha mi magunk olvasunk gyermekünknek, vagy idővel vele együtt.
- Legfrissebb
- 30 éves a Pokémon – mi a generációkon átívelő siker titka és pszichológiája?
- Szirének csábítása könyvajánló: a figyelem a világ legveszélyeztetettebb erőforrása, jobb, ha erre fordítod
- Mégsem lesz a Netflix tulajdona a Warner és az HBO, de mi jön most?
- 5 film, ami segít beszélgetni az iskolai bántalmazásról és kiközösítésről
- A Viber olyan újítást vezet be, amely egyszerre lehet nagyon hasznos és elbutító eszköz
- Ingyen játék: 10 ezer forintot lehet spórolni ezzel a két ajándékkal, de vajon hány éves kortól ajánlottak?
- Puccs tíz percben: hogyan lett a venezuelai hatalomátvételből magyar böngészős videójáték?
- A figyelemért vívott háborúban éppen vesztésre állnak a videójátékok és ez nem túl jó jel
- Nem mindegy a képernyőidő formája: egy új kutatás szerint a videójáték nem fokozza figyelemzavaros tüneteket, a közösségi média igen
- Ingyen videósorozat készült tanároknak és hátrányos helyzetű gyerekeknek, hogy könnyebben tudjanak kommunikálni
- AIWorld
- Nem a technológia hiányzik, hanem a szokás: az Eurostat szerint az európaiak többsége nem érzi szükségesnek az AI-eszközöket
- A Google törölte a Disney-szereplős AI-videókat a YouTube-ról, miután felszólító levelet kapott
- Codex Mortis: ez a videójáték már teljes egészében mesterséges intelligenciával készült, ki is próbálhatod
- GPT-5.2 bemutató: az OpenAI új csúcsmodellje már nem csak válaszol, hanem munkatársként működik
- Hogyan növekednek gyorsabban a vállalkozások az AI-alapú digitális marketingplatformokkal?