IT Fitneszteszt 2025: mit tudnak felmutatni a magyar fiatalok a digitális kompetencia terén?

2025.11.03. 10:07 Képernyőidő

Rekordszámú, több mint 150 ezer diák és tanár mérte fel digitális tudását az idei IT Fitneszteszten, Közép-Európa legnagyobb digitáliskészség-felmérésén.

IT Fitneszteszt 2025: mit tudnak felmutatni a magyar fiatalok a digitális kompetencia terén?

Az idei IT Fitneszteszt magyarországi koordinátora az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége volt. A program célja, hogy feltérképezze a diákok és a pedagógusok digitális készségeit a Visegrádi Négyek és Ukrajna részvételével zajló nemzetközi felmérésben. Magyarországról 90 általános iskola, valamint 76 középiskola és egyetem kapcsolódott be a tesztbe, amely az internethasználat, az IT-biztonság, a közösségi hálózatok, az irodai alkalmazások és az összetett digitális problémamegoldás területeit vizsgálta.

🧠 Miről is van szó pontosan?
IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége: A magyar digitális gazdaság vállalatait összefogó szakmai szervezet, amely az állami, vállalati és oktatási szereplőkkel együttműködve a digitális kompetenciák fejlesztésén dolgozik.
Digitális kompetencia: Az a képesség, amellyel valaki tudatosan, biztonságosan és hatékonyan használja az információs technológiát tanulásra, munkára és kommunikációra.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon és Instagramon!

„Az IT Fitneszteszt nemcsak pillanatképet ad, hanem cselekvési alapot is teremt: olyan programokat támogathat, amelyek a digitális szakadék csökkentését, a tanári kompetenciák bővítését és a fiatalok jövőálló készségeinek fejlesztését szolgálják” – mondta Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára az idei eredményekről.

Az Európai Unió Digitális Évtized célkitűzése szerint 2030-ra az uniós polgárok legalább 80 százalékának kell rendelkeznie alapvető digitális készségekkel. Magyarország jelenlegi aránya 58,9 százalék (2023-as adat), ami biztató alap, de további fejlesztéseket igényel az iskolákban.

Erősek vagyunk a biztonság terén, gyengébbek az irodai programokban

A magyar diákok a „Biztonság és számítógépes rendszerek” kategóriában szerepeltek a legjobban: 66 százalékuk felismerte az adathalász kísérleteket, megértette a jelszóbiztonság jelentőségét, és tudta, hogyan kell reagálni egy online biztonsági riasztásra.

A leggyengébb eredmény (41 százalék) az „Irodai eszközök” kategóriában született, különösen a szövegszerkesztés és a táblázatkezelés feladatainál. Ez a trend évek óta változatlan, és a régióban is általános: a V4-országok tanulói jellemzően erősek az IT-biztonságban, de az irodai szoftverek gyakorlati használatában mindenhol van tér a fejlődésre.

Mérsékelt lemaradás a régiós átlagtól, jelentős hazai különbségek

A magyar általános iskolások átlagos sikeraránya 55,3 százalék, a középiskolásoké és egyetemistáké 50,2 százalék, míg a régiós átlag 57,2 és 52,1 százalék. Magyarország ezzel mindkét korcsoportban a visegrádi országok mögött végzett, de az eredmények így is a „kívánt tartományon belül” maradtak.

Belföldön jelentős területi eltérések látszanak:

  • A legjobb teljesítményt a Nyugat- és Közép-Dunántúl diákjai érték el,
  • míg a legnagyobb lemaradást az Észak-Alföld és Észak-Magyarország iskolái mutatták.
  • A két szélső érték között mintegy 20 százalékpontos különbség volt.

A tanulás folyamata legalább olyan fontos, mint az eredmény

A felmérés rávilágított arra, hogy a diákok gyakran a végső eredményre összpontosítanak, nem pedig a megoldási folyamat megértésére. Ez a jelenség a mesterséges intelligencia eszközeinek elterjedésével egyre erősebben érezhető. Bár az MI támogathatja a tanulást, a kritikus gondolkodás, a logikus következtetés és az alapismeretek megszilárdítása továbbra is nélkülözhetetlen.

Fejlesztési irányok – a digitális kompetencia mélyítése

A felmérésben részt vevő pedagógusok és szakértők több javaslatot fogalmaztak meg:

  • Erősíteni kell az adatelemzési készségeket, különösen a nagyobb adathalmazok kezelését, szűrését és rendezését.
  • Fejleszteni kell az algoritmikus és kritikus gondolkodást döntéshozatalt igénylő, összetett feladatok révén.
  • Mélyíteni szükséges az irodai szoftverek gyakorlati használatát, például közös dokumentumok, megjegyzések és verziókövetés bevonásával.
  • Tudatosan kell építeni a csapatmunkát, hogy a tanulók ne csupán felhasználói, hanem alkotói résztvevői legyenek a digitális világnak.

Miért fontos ez szülőként?

A digitális írástudás ma már alapvető életkészség. A biztonságtudatos viselkedés megnyugtató, de ha a fiatalok nem tudják önállóan kezelni az irodai feladatokat, az hátrányt jelenthet az iskolában és a munkaerőpiacon.

A mesterséges intelligencia túlzott használata szintén kockázatot hordoz: a gyerekeknek meg kell tanulniuk, mikor segíthet az MI, és mikor van szükség saját megértésre, gondolkodásra és kreativitásra. Erről a kérdésről írtunk egy nagyon részletes cikket, érdemes elolvasnod, ha többet akarsz tudni a témában.