IT Fitneszteszt 2025: mit tudnak felmutatni a magyar fiatalok a digitális kompetencia terén?

Rekordszámú, több mint 150 ezer diák és tanár mérte fel digitális tudását az idei IT Fitneszteszten, Közép-Európa legnagyobb digitáliskészség-felmérésén.

Az idei IT Fitneszteszt magyarországi koordinátora az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége volt. A program célja, hogy feltérképezze a diákok és a pedagógusok digitális készségeit a Visegrádi Négyek és Ukrajna részvételével zajló nemzetközi felmérésben. Magyarországról 90 általános iskola, valamint 76 középiskola és egyetem kapcsolódott be a tesztbe, amely az internethasználat, az IT-biztonság, a közösségi hálózatok, az irodai alkalmazások és az összetett digitális problémamegoldás területeit vizsgálta.

🧠 Miről is van szó pontosan?
IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége: A magyar digitális gazdaság vállalatait összefogó szakmai szervezet, amely az állami, vállalati és oktatási szereplőkkel együttműködve a digitális kompetenciák fejlesztésén dolgozik.
Digitális kompetencia: Az a képesség, amellyel valaki tudatosan, biztonságosan és hatékonyan használja az információs technológiát tanulásra, munkára és kommunikációra.

„Az IT Fitneszteszt nemcsak pillanatképet ad, hanem cselekvési alapot is teremt: olyan programokat támogathat, amelyek a digitális szakadék csökkentését, a tanári kompetenciák bővítését és a fiatalok jövőálló készségeinek fejlesztését szolgálják” – mondta Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára az idei eredményekről.

Az Európai Unió Digitális Évtized célkitűzése szerint 2030-ra az uniós polgárok legalább 80 százalékának kell rendelkeznie alapvető digitális készségekkel. Magyarország jelenlegi aránya 58,9 százalék (2023-as adat), ami biztató alap, de további fejlesztéseket igényel az iskolákban.

Erősek vagyunk a biztonság terén, gyengébbek az irodai programokban

A magyar diákok a „Biztonság és számítógépes rendszerek” kategóriában szerepeltek a legjobban: 66 százalékuk felismerte az adathalász kísérleteket, megértette a jelszóbiztonság jelentőségét, és tudta, hogyan kell reagálni egy online biztonsági riasztásra.

A leggyengébb eredmény (41 százalék) az „Irodai eszközök” kategóriában született, különösen a szövegszerkesztés és a táblázatkezelés feladatainál. Ez a trend évek óta változatlan, és a régióban is általános: a V4-országok tanulói jellemzően erősek az IT-biztonságban, de az irodai szoftverek gyakorlati használatában mindenhol van tér a fejlődésre.

Mérsékelt lemaradás a régiós átlagtól, jelentős hazai különbségek

A magyar általános iskolások átlagos sikeraránya 55,3 százalék, a középiskolásoké és egyetemistáké 50,2 százalék, míg a régiós átlag 57,2 és 52,1 százalék. Magyarország ezzel mindkét korcsoportban a visegrádi országok mögött végzett, de az eredmények így is a „kívánt tartományon belül” maradtak.

Belföldön jelentős területi eltérések látszanak:

• A legjobb teljesítményt a Nyugat- és Közép-Dunántúl diákjai érték el,
• míg a legnagyobb lemaradást az Észak-Alföld és Észak-Magyarország iskolái mutatták.
• A két szélső érték között mintegy 20 százalékpontos különbség volt.

A tanulás folyamata legalább olyan fontos, mint az eredmény

A felmérés rávilágított arra, hogy a diákok gyakran a végső eredményre összpontosítanak, nem pedig a megoldási folyamat megértésére. Ez a jelenség a mesterséges intelligencia eszközeinek elterjedésével egyre erősebben érezhető. Bár az MI támogathatja a tanulást, a kritikus gondolkodás, a logikus következtetés és az alapismeretek megszilárdítása továbbra is nélkülözhetetlen.

Fejlesztési irányok – a digitális kompetencia mélyítése

A felmérésben részt vevő pedagógusok és szakértők több javaslatot fogalmaztak meg:

• Erősíteni kell az adatelemzési készségeket, különösen a nagyobb adathalmazok kezelését, szűrését és rendezését.
• Fejleszteni kell az algoritmikus és kritikus gondolkodást döntéshozatalt igénylő, összetett feladatok révén.
• Mélyíteni szükséges az irodai szoftverek gyakorlati használatát, például közös dokumentumok, megjegyzések és verziókövetés bevonásával.
• Tudatosan kell építeni a csapatmunkát, hogy a tanulók ne csupán felhasználói, hanem alkotói résztvevői legyenek a digitális világnak.

Miért fontos ez szülőként?

A digitális írástudás ma már alapvető életkészség. A biztonságtudatos viselkedés megnyugtató, de ha a fiatalok nem tudják önállóan kezelni az irodai feladatokat, az hátrányt jelenthet az iskolában és a munkaerőpiacon.

A mesterséges intelligencia túlzott használata szintén kockázatot hordoz: a gyerekeknek meg kell tanulniuk, mikor segíthet az MI, és mikor van szükség saját megértésre, gondolkodásra és kreativitásra. Erről a kérdésről írtunk egy nagyon részletes cikket, érdemes elolvasnod, ha többet akarsz tudni a témában.

• mesterséges intelligencia
• oktatás
• digitális kompetencia
• IVSZ
• IT Fitneszteszt