Hé, a polgármester azt szeretné, ha csak napi két órát mobiloznál

Egy japán város vezetése radikálisnak tűnő, mégis szelíd javaslattal állt elő: a lakosokat arra kérnék, hogy munka vagy iskola mellett legfeljebb napi két órát töltsenek a telefonjuk képernyőjét nézve.

Viszonylag ritka jelenség (még), hogy egy város vezetése próbál valamit tenni a képernyőidővel, de a trend jól látható: mindenki a maga eszközeivel igyekszik szembeszállni az egyre komolyabb problémát jelentő problémás okoseszközhasználat jelenségével. Angliában például egy iskolai és szülői mozgalom indult el egy évvel ezelőtt, ahol közös összefogás indította meg a változást: a szülők egész egyszerűen nem vettek telefont 14 év alatti gyereknek.

Ennél lényegesen szelídebb a Japánban található Toyoake város polgármestere által kiadott ajánlás: minden okostelefon-felhasználót arra ösztönöz, korlátozza a képernyő előtt töltött idejét napi két órára a munka vagy iskola mellett, egy olyan rendelet alapján, amely nem járna semmilyen szankcióval.

A javaslat célja „megakadályozni, hogy a készülékek túlzott használata testi és lelki egészségügyi problémákat – többek között alvászavart – okozzon”

– áll Masafumi Koki polgármester közleményében.

A tervezet arra is felszólítja az általános iskolás diákokat, hogy este 9 óra után már ne használjanak okostelefont, a középiskolásoknak és az idősebbeknek pedig azt ajánlja, hogy legkésőbb este 10-ig tegyék le a készülékeiket.

Komoly ellenállást váltott ki a mobilmentesítés

A javaslat nem kötelező érvényű, pusztán ajánlás – ennek ellenére sok japán fiatal tiltakozott ellene az interneten.

„Értem a szándékukat, de a napi kétórás korlát betarthatatlan” – írta egy felhasználó az X közösségi oldalon.

„Két óra alatt még egy könyvet sem tudok elolvasni, vagy megnézni egy filmet a telefonomon” – szól egy másik online panasz.

Többen is szóvá teszik, hogy a telefonhasználatról a családoknak kellene dönteniük, nem a hatóságoknak. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, ez a módszer nem tűnik túl hatékonynak: Japánban a fiatalok átlagosan napi öt órát töltenek online hétköznapokon – derül ki a gyermek- és családügyi hivatal idei felméréséből.

Hasonló adatokat látunk Magyarországon is: a Bethesda Gyermekkórház szakemberei szerint a 13 év felettiek körében a napi átlagos képernyőidő már meghaladja a nyolc órát. Ez messze több a szakemberek által egészségesnek tartott mennyiségnél.

A felháborodás nyomán a polgármester pontosított: a kétórás korlát nem kötelező, és hangsúlyozta, hogy „elismerik, hogy az okostelefonok hasznosak és nélkülözhetetlenek a mindennapi életben”.

A rendelettervezetet jövő héten tárgyalják meg, ha elfogadják, októberben lépne hatályba.

Miért fontos a csökkentés?

A kezdeményezés tudományos alapon is hasznosnak nevezhető. Anélkül, hogy megpróbálnánk meghatározni, mennyi is az „egészséges napi mennyiség" a képernyőidő esetében, az biztosan kijelenthető, hogy ennek csökkentése:

• Javítja az alvásminőséget - több tanulmány bizonyítja, hogy a túlzott okostelefon-használat, különösen esti órákban, hozzájárulhat az alvászavarok kialakulásához. A képernyő kék fényének kitettség gátolja a melatonin termelését, amely az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában játszik szerepet.
• Hozzájárulhat a szorongás, a depresszió és a digitális függőség csökkentéséhez -  csökkentett használat mellett javulhat a koncentráció, az érzelmi egyensúly és a szociális kapcsolatok minősége.
• Egészségesebbek maradunk - a túlzott okostelefon-használat hozzájárulhat szemfáradtsághoz, fejfájáshoz, nyak- és hátfájdalmakhoz, valamint mozgásszegény életmódhoz, ami hosszú távon több egészségügyi problémához vezethet. Az időkorlát segít abban, hogy az emberek többet mozogjanak és figyeljenek testtartásukra.
• Jobb kognitív működést és fejlődést eredményezhet - gyermekek esetében a képernyőidő mérséklése támogatja a figyelem fejlődését, a kreativitást, valamint az egészséges agyi fejlődést. Ez különösen fontos, mert a túlzott digitális eszközhasználat hátráltathatja a valós kapcsolatok kialakítását és a tanulási képességek fejlődését.

Mit tehetünk szülőként?

Nem biztos, hogy a merev „napi két óra” a jó válasz, de érdemes közösen meghatározni a családi szabályokat, és komolyan beszélgetni erről a problémáról. Jól látható, hogy a társadalom igyekszik választ találni a jelenségre, de az igazi, érdemi változás a családon belül indulhat csak el. Íme pár tipp a minőségibb működéshez:

• Jelöljünk ki képernyőmentes zónákat (étkezőasztal, hálószoba).
• Tervezzünk heti egy teljesen képernyőmentes estét: például társasjátékozással.
• Vonjuk be a gyerekeket közös sport- és kreatív tevékenységekbe.
• Beszéljünk nyíltan a szabályok okáról, hogy ne tiltásként, hanem közös értékként éljék meg.
• A cél nem az eszközök tiltása, hanem az, hogy a képernyő ne vegye el a helyet a valós élményektől, legyen egyensúly a digitális és a valódi életben.

• képernyőidő
• mobil
• telefonhasználat
• japán