Milyen lenne az iskola, ha a diákok is elmondhatnák, min változtatnának? Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium most 15 fiatalt keres, akik közvetlenül oszthatják meg tapasztalataikat és javaslataikat az oktatási döntések előkészítőivel.

Az iskolai mobilhasználat korlátozása jó példája annak, miért érdemes egy döntés következményeiről magukat a diákokat is megkérdezni. A telefonok intézményi leadását előíró szabályozást elsősorban a figyelem, a tanulás és a gyermekvédelem szempontjából szoktuk megvitatni, a gyerekeknek viszont arról is vannak közvetlen tapasztalataik, hogyan változtak meg a szüneteik, a társas kapcsolataik és a mindennapi iskolai életük.
Az NMHH 2026-os médiapiaci jelentéséből például kiderült, hogy a mobilkorlátozás bevezetése után a megkérdezett fiatalok közel fele többet beszélgetett az osztálytársaival a szünetekben, harmaduk pedig több időt töltött tanórán kívüli iskolai programokon. A tanulmányi eredmények változását, vagy mentális jóllét kérdéseit ugyanakkor már jóval vegyesebben ítélték meg a diákok.
Az ilyen visszajelzések segíthetnek abban, hogy a döntéshozók pontosabban megismerjék egy-egy intézkedés mindennapi hatásait. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium által most meghirdetett Gyermektanácsadó Csoport éppen a gyerekek tapasztalatainak és véleményének közvetlen megismerésére kínál új lehetőséget.
A november 19-én közzétett hivatalos bejelentés szerint 15 fős, fiatalokból álló tanácsadó testület segítené az oktatási és gyermekügyi miniszter munkáját. A tagok rendszeresen találkozhatnak egymással és a minisztérium munkatársaival, megoszthatják az iskolai tapasztalataikat, javaslatokat fogalmazhatnak meg.
A részletes felhívás több lehetséges témát is felsorol. A gyerekek beszélgethetnek arról, mit tanulnának szívesen az iskolában, milyen témákat tartanak fontosnak, hogyan működjenek az iskolai programok, vagy miként lehetne jobban bevonni őket a döntésekbe. Saját kérdésekkel és ötletekkel is előállhatnak. A minisztérium azt is vállalja, hogy elmondja a csoport tagjainak, mi történik a javaslataikkal, és azok milyen hatással vannak a munkájára. Ez különösen fontos része a kezdeményezésnek, hiszen a gyerekek így követhetik, hogyan foglalkoznak az általuk felvetett problémákkal.
A csoport 2027 februárjában egyéves próbaidőszakkal indul, amelynek tapasztalatai alapján alakítják ki a későbbi működését.
A lehetőség a Magyarországon tanuló, 2009. január 1. és 2014. december 31. között született fiataloknak szól. A jelentkezéshez egy online adatlapot kell kitölteni, és bemutatkozó anyagot is kérnek. Ez lehet rövid írás, videó, hangfelvétel, rajz vagy más kreatív alkotás. Szükség van szülői hozzájárulásra és egy támogató felnőttre is, aki lehet szülő, pedagógus vagy más megbízható személy. A kiválasztásnál arra is törekednek, hogy az ország különböző részeiből, eltérő életkorú és hátterű gyerekek kerüljenek a csoportba.
A jelentkezési határidő 2026. december 31. A kiválasztás 2027 januárjában zajlik, a közös munka február 13-14-én kezdődik. A tagok legalább kéthavonta találkoznak személyesen, a minisztérium pedig fedezi az utazás, az étkezés és a részvétel költségeit.
A kezdeményezés időzítése sem véletlen. November 20. a gyermekjogi világnap, amelynek 2026-os központi üzenete a gyerekek meghallgatása és a véleményük komolyan vétele. Az UNICEF erre az alkalomra készített szülői útmutatója egyszerű családi beszélgetéseket is javasol:
Ehhez még minisztériumi program sem kell, és a válaszok még számunkra is meglepőek lehetnek.