Olyan gyorsan feljődik a képalkotás és manipuláció technológiája, hogy egy év alatt meredeken zuhant azoknak a száma, akik képesek felismerni a hamisított képeket. Történnek viszont pozitív dolgok is.

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
A 2026. február 10-én közzétett 10. Global Online Safety Survey szerint a mesterséges intelligencia korszákanak mellékterméke a teljes bizonytalanság:
egy év alatt csaknem a felére esett azok aránya, akik magabiztosan felismerik a deepfake-tartalmakat.
Deepfake: Mesterséges intelligenciával előállított vagy manipulált kép-, hang- vagy videótartalom, amely valós személyeket ábrázolhat megtévesztő módon. A cél lehet szórakoztatás, de gyakran visszaélés, manipuláció vagy csalás.
Mesterséges intelligencia (MI vagy AI): Olyan számítógépes rendszerek gyűjtőfogalma, amelyek képesek emberi gondolkodáshoz hasonló feladatokat elvégezni, például mintázatokat felismerni, szöveget értelmezni, döntéseket támogatni vagy képeket elemezni. Az MI nem „gondolkodik” a szó emberi értelmében, hanem hatalmas mennyiségű adatból tanult minták alapján ad válaszokat.
2025-ben még a válaszadók 46 százaléka tudta helyesen megkülönböztetni a valódi képeket a deepfake-tartalmaktól. 2026-ra ez az arány 25 százalékra csökkent. Ez nem lassú erózió, hanem összeomlás. Ausztrália lett a sereghajtó a kérdésben, mindössze 23 százalék tudta helyesen azonosítani a manipulált képeket.
A kutatást a Microsoft tette közzé a Biztonságosabb Internet Napján, 15 ország közel 15 ezer válaszadójának részvételével. Az eredmények egyszerre mutatják a régóta fennálló online kockázatokat és a mesterséges intelligencia térnyerésével járó új bizonytalanságokat.
Biztonságos Internet Napja (Safer Internet Day): Ezt a nemzetközi kezdeményezést 2004-ben indította el az Európai Unió Safer Internet programja, azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a tudatos, felelős és biztonságos internethasználatra. Az eseményt minden év februárjának második keddjén tartják, ma már több mint 180 ország részvételével.
A felmérés szerint a felhasználók világszerte a legnagyobb kockázatnak tartják
A számok arra utalnak, hogy az internet „klasszikus” veszélyei nem tűntek el, miközben új típusú fenyegetések jelentek meg.
Miközben a generatív mesterséges intelligenciát a felhasználók 38 százaléka használja heti alapon, a válaszadók 91 százaléka attól tart, hogy a technológiát visszaélésszerűen alkalmazzák.
Vagyis a társadalom jelentős része egyszerre használja és fél tőle.
Ez a kettősség több szinten is értelmezhető. A generatív rendszerek ma már jelen vannak a keresőkben, a szövegíró alkalmazásokban, a képgeneráló eszközökben és az oktatási platformokon. A használat sok esetben nem is tudatos döntés, hanem a szolgáltatásokba épített funkció. A félelem ugyanakkor nem a technológia létezéséről, hanem annak kontrollálhatóságának szól.
Ami a fiatalokat illeti, 74 százalékuk állította, hogy többet beszél a szüleivel az online veszélyekről. Azok közül, akik konkrét kockázattal találkoztak, 80 százalék beszélt valakivel vagy jelentette az esetet.
Számunkra ez kiemelten fontos eredmény, mivel a Képernyőidő szakmai meggyőződése, hogy elsősorban a családon belüli kommunikáció és közös gondolkodás és tanulás lehet a digitális világ veszélyeire adott hatékony védekezés.
Szintén fontos adat, hogy a cyberbullying továbbra is kiemelten fontos veszélyfaktor a fiatal korosztályban, a megkérdezett tizenévesek 44 százaléka nevezte meg problémaként (a 2025-ös felmérésben ez az arány 49 százalék volt). Ez azt jelenti - a számok tükrében -, hogy a zaklatással kapcsolatos általános aggodalom csökken, de a probléma nem tűnt el.
Cyberbullying (online zaklatás): Olyan ismétlődő, szándékos bántalmazás vagy megalázás, amely digitális eszközökön keresztül történik. Megvalósulhat közösségi médiában, üzenetküldő alkalmazásokban, online játékokban vagy akár e-mailben is. Az online zaklatás formái közé tartozik a sértő üzenetek küldése, a megszégyenítő képek terjesztése, a hamis profil létrehozása valakiről, a kirekesztés digitális közösségekből vagy a pletykák szándékos terjesztése. A cyberbullying különösen súlyos lehet, mert a tartalom gyorsan terjed, sokszor nyilvános, és a zaklatás nem ér véget az iskola falain kívül sem.
A Microsoft a felméréssel párhuzamosan több kezdeményezést is bejelentett.
Minecraft Education: A Minecraft oktatási célokra fejlesztett változata, amelyet a Microsoft kifejezetten iskolai és tanulási környezetbe szánt. A program tananyaghoz illesztett világokat, pedagógusi vezérlőeszközöket és biztonságos, zárt többjátékos módot kínál. A platformon belül előre elkészített leckék érhetők el természettudományos, matematikai, történelmi vagy akár digitális állampolgársági témákban. A tanárok szabályozhatják, ki csatlakozhat egy világba, mit építhetnek a diákok, és hogyan kommunikálhatnak egymással. A rendszer külön hangsúlyt fektet a problémamegoldásra, az együttműködésre és az algoritmikus gondolkodásra. Lehetőség van például programozási feladatokra, virtuális kémiai kísérletekre vagy történelmi korszakok rekonstruálására. Szülőként fontos tudni, hogy a Minecraft Education eltér az otthon ismert, kereskedelmi Minecraft-változattól, az oktatási kiadás intézményi hozzáféréssel működik.
A deepfake-felismerési képesség visszaesése nem pusztán technológiai kérdés. A gyerekek és a kamaszok olyan vizuális környezetben nőnek fel, ahol a kép már nem bizonyíték, hanem potenciális manipuláció.
Ha a felnőttek háromnegyede sem tudja biztonsággal megkülönböztetni a valódit a hamistól, a gyerekek digitális tájékozódása még sérülékenyebb. A Microsoft adatai viszont azt mutatják, hogy a párbeszéd elindult és működik. A tizenévesek többsége már világszerte segítséget kér, ha problémába ütközik. Ez a bizalmi csatorna ma fontosabb, mint bármilyen algoritmikus szűrő, vagy korlátozási törvény.